Románia és Magyarország ugyanazokkal a gondokkal küzd a hagymatermelésben és -tárolásban. A 70-80 százalékos önellátottsági szinten javítani lehetne, ha a megtermelt hagyma nagyobb hányada juthatna el a fogyasztókig.
(forrás: countrycrest.ie)
Tárolással kevesebb termés vész kárba
A romániai Argedava Novaci szövetkezet 8 millió eurót tervez beruházni egy hagymatároló és -kondicionáló létesítménybe. A cég 800 hektárt művel Bukarest környékén. „A hagyma tárolása speciális klímát és szellőztetést igényel, a feltételek kialakítása pedig sokba kerül” – mondta Ionuţ Vochin, a szövetkezet elnöke. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse az ingadozást az őszi betakarítási időszakot jellemző, nyomott árak és a tavaszi árcsúcs között. A megfelelő tárolók hiányában a hazai termelés egy része el sem jut a piacra.
Románia éves hagymatermelése meghaladja a 300 ezer tonnát, de ez nem fedezi a belföldi igényeket. Ezért minden évben 80 ezer tonnát meghaladó importra szorul az ország (önellátottságuk 80%-os), melynek több mint fele Hollandiából érkezik. A háború kitörése óta Moldovából és Ukrajnából is növekszik a behozatal.
Összehasonlításként a magyar hagymatermelés 50 ezer tonna körül alakul, nagyjából annyi, mint Moldováé, de a fogyasztásunk meghaladja ezt, évente mintegy 18-20 ezer tonna importjára van szükségünk. Önellátottságunk tehát nagyjából 70 százalékos ebben a termékkörben. A megtermelt hagyma 17-20 százaléka nem jut el az értékesítési csatornákig.
Hagymaimportőrök Európában
Az EU legnagyobb hagymaimportőrei a 2019–2022 közötti 5 év átlaga alapján:
- Hollandia (267 ezer tonna)
- Németország (257 ezer tonna)
- Lengyelország (168,5 ezer tonna)
- Franciaország (135 ezer tonna)
- Belgium (122 ezer tonna)
- Spanyolország (92 ezer tonna)
A felsoroltak között találjuk a legnagyobb exportőröket is (Hollandia, Spanyolország, Lengyelország).
Ez a cikk is érdekelheti a témában: A spanyol hagymatermelés visszatér a régi szintre.
