Moldovában csak most zárult a csemegeszőlő exportja, köszönhetően a kiváló post harvest technológiának. 47 százalékkal növelték idén a kivitelüket, és minden második fürt az EU-ba jutott. És bár sokat köszönhetnek a vámmentes piacnak, tény, hogy a technológiában és a genetikában is a top-on vannak.
Lendületes exportnövekedés
A 2023-as szüretből több mint 84 ezer tonna szőlőt sikerült exportálnia Moldovának, ami 47 százalékos növekedés az előző szezon 57 ezer tonnájához képest. A célpiacok között az EU részesedése a korábbi 35%-ról 50%-ra ugrott, azaz minden második fürt az unió nagybani piacaira és szupermarketjeibe került.
Megjegyezzük: ezzel még mindig nem használta ki az EU-ba vámmentesen exportálható szőlőkvótáját Moldova, ami 58 ezer tonna. Az ország 2014 – azaz a Krím megszállása – óta részesül kereskedelmi kedvezményekben az EU-val kötött társulási megállapodás nyomán, a vámmenetes kvótamennyiségek pedig az ukrán háború kitörésével emelkedtek meg.
A moldáv szőlő egyre messzebb jut az EU keleti határaitól: már nemcsak Romániában, Lengyelországban, Horvátországban és Lettországban van jelen, hanem Hollandiában, Németországban és Nagy-Britanniában is, sőt Moldova idén Svédországba is bejutott.
A technológiában és a genetikában is a top-on vannak
A szép eredmény a kedvező időjárási viszonyoknak, valamint a közelmúlt termesztés-technológiai és post harvest beruházásainak tudható be. A moldovai termelők egyre gyakrabban alkalmaznak kordonos, legyező vagy függöny művelésmódot, amelyek magasabb hozamot és jobb szőlőminőséget eredményeznek. Az elmúlt néhány évben több mint 800 hektár ilyen típusú szőlőültetvény létesült az országban.
Az exportált szőlő 80%-a a kékszínű „Moldova” fajtához tartozott. Ez a szőlő a modern művelésmódú ültetvényekről 98%-ban (!) I. vagy Extra osztályú áruként kerül le a tőkékről. További népszerű szőlők a piros színű Jupiter fajtakör, illetve a sárga és a kék (hamburgi) muskotályok.
