Szakmai podcast-sorozatában ezúttal a zöldségtermesztőkhöz szólt az FMC-Agro Hungary Kft. csapata. Ínycsiklandó zöldségételek főzése közben olyan témákat érintett a beszélgetés, mint hogy milyen technológiai gyakorlatot kövessünk a hajtatott és a szabadföldi zöldségtermesztésben vagy hogy tudunk piacosabb terméssel megjelenni a vásárlók előtt. A téma moderátora – már hagyományosan – Gribek Dani volt.
Milyen technológiai gyakorlatot kövessünk a hajtatott zöldségek termesztése során?
Az FMC konyhájába olyan zöldségek (paprika, paradicsom, hagyma) érkeztek a rendkívüli lecsófőzéshez, melyek előállításához alig használtak növényvédő szereket. Az Európai Unióban a jóléti társadalom fogyasztói azokat az élelmiszereket részesítik előnyben, amelyek előállítása során kevesebb növényvédő szer került felhasználásra. Egyre több áruházlánc a hatósági elvárásoknál szigorúbb felvásárlási feltételekhez köti a szerződéseit, pl. a hatóanyagok számát 5-ben korlátozza, vagy az egyébként engedélyezett szermaradvány határérték 1/3-át fogadja csak el maximum.
Zárt termesztő berendezésben az egészséges, kártevőktől mentes palánták beültetése hatékony kiindulási alap lehet. Ahhoz, hogy ezt a szintet hosszú távon tartani tudjuk, a palántákat beültetés előtt Verimark® rovarölő szeres oldatba javasolt mártanunk, majd 1-2 hét múlva csepegtető öntözéssel célszerű a kezelést megismételnünk. Így az állományban hosszú távú (3-4 hetes) teljes rovarvédelemre számíthatunk, ezalatt nyugodt szívvel telepíthetők be a hasznos élő szervezetek az üveg- vagy fóliaházunkba, hiszen a készítmény a biológiát kíméli. Optimális esetben a predátorok felszaporodásával a paprikánk vagy paradicsomunk kártevőmentesen ill. alacsony kártevőszinten termeszthető. Természetesen előfordulhat olyan időjárási körülmény (pl. egy fényszegény időszak), amikor annyira megemelkedik a rovarkártevők szintje, hogy be kell avatkoznunk, ekkor lesz megoldás kártevőtől függően egy ismételt Verimark® vagy egy Coragen®, esetleg egy Benevia® rovarölő szerek egyikére alapozott védekezés. Így olyan kártevők ellen is tudunk védekezni, mint a paradicsommoly, a bagolylepkék, az aknázólegyek, az uborka-levéltetű, a dohányliszteske, az üvegházi molytetű, a nyugati virágtripsz vagy a dohánytripsz. Ezeket a kezeléseket az egynapos élelmezésügyi várakozási idejük miatt akár betakarítási szezonban is végezhetjük, tehát folyamatosan tudunk „piacos” árut biztosítani a kereskedőknek és felvásárlóknak.
A rovarvédelem mellett az Accudo® biostimulátor is szóba került az FMC-Agro konyhájában, hisz ez nem egy hagyományos termésnövelő. A természetből izolált biostimuláns a kipalántázás után csepegtető öntözéssel kijuttatva kolonizálja a gyökérzónát, azaz megnöveli a gyökértömeget, majd olyan aromás vegyületeket és hormonokat termel, ami miatt először a zöldtömeg növekszik, mellyel a növény vízháztartása és a tápanyagfelvétele is javul. Végső soron pedig a terméskötődését is javítjuk, így az I. osztályú termésarányt akár 5-8%-kal is növelhetjük.
Szabadföldi zöldségtermesztés a gyakorlatban
Az FMC-Agro podcastjának másik csapata egy debreceni szabadföldi kertészetből kapott salátájához egy hibátlan, rovarkártételtől mentes káposztát. Ahogy a beszélgetésből kiderült, szabadföldi termesztésben is kiültetés előtt a palánták Verimark® rovarölő szerbe történő bemártását javasolják, hisz ezzel a kis káposztalégy nyűvének berágása megelőzhető. Az ismételt kezelés itt is javasolt a káposzta 2 lombleveles állapotáig, legkésőbb augusztus 15-ig. A kártevők távoltartásán túl ennek a beavatkozásnak korai vigor és termésnövelő hatása is van, sokkal piacosabb lesz a növényünk, jelen esetben a káposztánk. A nyári ültetésű káposztának később is folyamatos védelem kell, mert a magas hőmérséklet, az öntözés nyomán kialakult magas páratartalom nemcsak a növénynek fog kedvezni, hanem a különféle kártevőknek is, pl. a bolháknak, tripszeknek, legyeknek, lepkéknek vagy a molyoknak. Gyakorlatilag, ha a lárva már berágja magát a káposztába, akkor kontakt hatású szerrel már nem tudjuk „utolérni”. Ilyenkor lehet szükségünk a felszívódó és a növényben is jól szállítódó Benevia® rovarölő szerre, a növényünk 3-5 leveles állapotában, természetesen ragacslapos előrejelzésre támaszkodva. Káposztánál és más, szintén viaszos levelű növénynél (pl. hagymánál) nem feledkezhetünk meg az adjuváns hozzáadásáról és a max. 6-6,5 pH-jú permetlé használatáról sem.
Szezonkezdet, fagyok, stresszkezelési tapasztalatok
Az FMC-Agro podcastja tehát nemcsak beszélgetésből, hanem aktív főzésből is állt. A végeredmény kóstolója előtt pedig a RhizoMagicTM Online Szakmai Tudástár frissített verziójából kaptunk ízelítőt, ahol a szántóföldi gazdálkodók mellett már a zöldségtermesztők is beazonosíthatják a saját tapasztalataikat, növénykultúránként konkrét eseteket, stresszhelyzeteket és azok megoldásait kereshetik ki, fotókkal, véleményekkel kiegészítve.
Aki lemaradt a podcastról, az FMC Szezonnyitó Kertészeti Szakmai beszélgetése itt visszanézhető.
