Az év végén lehullott bőséges csapadékot másként fogadja a Homokhátság és másképp a folyóvölgyek termelői. Egy biztos: mindkét esetben kihatása lesz az idei termésre, sőt a vetésszerkezetre is. Továbbá támogatási szempontból is érdemes újragondolni egyes területek besorolását.
Novemberben az ország keleti felébe és különösen az északkeleti részére érkezett rengeteg csapadék, a hegyekben a sokéves átlag három-három és félszerese hullott le. Decemberben pedig az északnyugati csücsök részesült a szokásost két-két és félszeresen meghaladó mennyiségű esőben. E cikk írásakor, január közepén szinte mindenütt telített a talaj felső 50 centiméteres rétege, de nem mindenütt alakultak ki belvizek.
A csapadékon kívül a domborzatnak, a talajszerkezetnek, a művelésmódnak, de még az előveteménynek is mérhető hatása van arra, hogy kialakulnak-e vizes foltok a táblában vagy sem. Az ország keleti felében a talajlazítás, a vízelvezetés és a napraforgó elővetemény tompított a belvízhelyzeten, az ország közepén leginkább a homok szívta fel a nedvességet, a többi területen pedig szinte csak a domborzati előnyökben reménykedhettek a termelők.
Ami nem fulladozik, az hamarosan éhezni fog
Fejér vármegyében egy nagygazdaság vezetője a 2010-es állapotokhoz hasonlítja a mostani helyzetet. A repce a szerencsésebb, mert a magasabb fekvésű táblákba került, ezeket csak 7-8 százalékban érinti a pangó belvíz. Abúza- és árpaterület ötöde ellenben hetek óta víz alatt van, a növények ki sem látszanak belőle, teljes pusztulás vár rájuk – vázolja szomorúan a kilátásokat az elért szakember.
Egy növényvédelmi szaktanácsadó azt mondja, ősszel még kedvező volt a térségben a növényegészségügyi helyzet, csak némi lisztharmatot talált a kalászosokon és gyenge fómás fertőzést a repcében. A tavaszi párán és csapadékon múlik majd a kórokozók további sorsa. A rovarkárok tekintetében jól jön a január második felében beáramló hideg. A védekezést előrejelzésre kell építeni, a hatóanyagok terén azonban nehéz megvalósítani valódi szerrotációt, a piretroidokra máris toleránsak egyes populációk.
„A repce esetében a gazdálkodóknak majd arra is ügyelniük kell, hogy ez a sok csapadék nagyon sok nitrogént kimosott a talajból. Amint rá lehet menni a talajra a gépekkel, ezt pótolni kell” – int a szakember. Győr-Moson-Sopronban is a domborzattól függ leginkább, hogy mekkora belvízkár, de a helyiek legalább 5 százalékra teszik a vízbe fullad növények arányát. Vas vármegyében ennél nagyobb arányú károkra tippel Kónya Zsolt. „A Rába most éppen nem árad, de a térségben 900–1000 mm csapadék hullott le tavaly, az is leginkább az év második felében. 10–15 százalékra teszem a belvizes területek arányát. Az ősziek közül ezt a repce bírja a legkevésbé. A most érkező keményebb hideg nem változtat a vízben álló növények helyzetén: hiába lassul le az anyagcseréjük, ha tartósan mínusz 5–8 fok lesz, akkor a jégpáncél alatt sem érzik jól magukat. Ahol meg csak szimplán vizes a föld, ott a napközben kiengedő feltalaj tépheti el a hajszálgyökereket” – sorolja a szakember, aki nincs meggyőződve arról, hogy a belvízkárt enyhíti a fagy. A kártevők nyomása szempontjából viszont üdvözlendőek a mínusz 8 fokot hozó éjszakák, a pockok pedig már a sok esőt is megszenvedték.
Legyen parlag!
A szakember úgy látja, hogy a nagyjából 10 évente érkező árhullámokra, csapadéközönre szüksége van a földnek, de jobban is hasznosíthatnánk az ilyenkor érkező víztömeget. Alapvető a csatornahálózat bővítése, a víztározás fejlesztése, de a gazdaságon belül is át kell gondolni a területhasználatot. Azokat a táblarészeket, ahol szinte minden évben belvízfolt alakul ki, érdemesebb lehet átalakítani vizes élőhellyé, ezt már a földalapú támogatás is jutalmazza. Ahol viszont 10 évente csak egyszer van baj, ott más támogatási megoldást fognak választani a gazdák. 2024-től már mindenkinek kötelező 4 százaléknyi zöld parlagot hagynia a gazdaságában, amin legfeljebb tisztítókaszálást, szárzúzást lehet végezni. Ennek összefüggő kiterjedése el kell hogy érje a legalább 0,25 hektárt, és rajta január 1-jétől augusztus 31-éig semmilyen növénykultúrát nem szabad vetni vagy aratni. Észszerű lehet a belvízkárosult terület felét, ami országos átlagban 7 százalék körül lehet, parlagként „hasznosítani”.
Borsod-Abaúj-Zemplén területén csak a dombokon gazdálkodók mentesülnek a belvízkároktól, mindenki más elvesztett legalább 10 százaléknyi termést az ősziekből. Egy kétezer hektáros nagygazdaság vezetője azt mondja, hogy minden kötöttebb talajú táblájukban 20-30 százalékos kárt tett a belvíz, a homokos vályogtalajok csak 5–10 százalékban érintettek. „Ahol 10 hektáros foltokban kipusztul a vetés, ott muszáj lesz tavaszi kultúrát vetnünk, de ilyen árak mellett még nem tudom, mit. Lehet, hogy parlagon marad. A kisebb foltokban el kell viselnünk a terméskiesést.”
Gyomos foltok kezelése
A foltszerű gyomosodást a legpontosabban és legolcsóbban drónnal lehetne kezelni, de nincs olyan készítmény, ami erre engedélyt kapott volna. A legutóbbi digitális átállási pályázaton sokan nyertek támogatást drónok és precízen vezérelhető permetezők beszerzésére, így ami az eszközállományt illeti, azzal egészen pontosan fel lehetne mérni a foltok helyét, és elvégezni a kezelést földi gépekkel is. Inkább az emberi tudás vagy a fizetőképesség a gátja annak, ha nem készülnek el a megfelelő applikációs térképek a helyzetüket pontosan bemérni tudó és jól szakaszolható permetezők számára – vélekedik egy másik borsodi gazdaság vezetője. Ő úgy látja, hiába a precízebb eszközállomány, ha a termelők 90 százaléka nem képes kihasználni a gépek képességeit.
Drénnel előnyben
Máté Réka, a Csiff-Land Kft. ügyvezetője azt mondja, Hajdú-Bihar vármegye délebbi részein semmiképp sem beszélhetünk rendkívüli belvizes helyzetről, láttak ennél már sokkal komolyabbat is. „Az biztos, hogy a drénezés előnyei most jól kidomborodnak: a csövek folyamatosan eresztik le a vizet, és egyik ilyen táblánkon sincsenek tócsák. Az 1600 hektáros szántóból több mint 400 hektár drénezett. A többi terület nagyjából 12 százaléka olyan, hogy lemondhatunk a benne lévő növényekről. Bár lazítani rendszeresen szoktunk, nemcsak ettől függ, hogyan viselkedik nagy esők hatására egy adott talajtípus. Ennyi csapadék után a mély fekvésű részeken mindenképpen megáll a víz, különösen, ha ott korábban nem napraforgó volt” – utal a szakember az elővetemény vízkészletre és talajszerkezetre gyakorolt hatására.
Kártevők és kórokozók
Ősz elején még az aszály volt a gond. Akkor a pocok 30 százalékos kárt csinált a repcéjükben, amit újra kellett vetni. Most a pangó vizet is a repce tűri a legkevésbé. A búza és az árpa még helyre jöhet a felszáradó részeken. Máté Réka nem gondolja, hogy 2024 növényvédelmi kihívásai komolyabbak lesznek a tavalyinál. „Én az idei telet normálisabbnak látom, mint a tavalyit. A védekezés sikere leginkább az állandó jelenléten, odafigyelésen múlik.”
A vízügyi igazgatóság szerint Békés vármegyében nincs összefüggő belvíz. A korábbi években mi is jóval nagyobb vizes foltokkal találkoztunk” – mondja egy helyi gazdaság vezetője. Feljegyzései szerint 2022-ben egész évben 420 mm csapadék hullott a megyében, tavaly viszont 640 mm, ebből 110 mm csak novemberben. Az valószínűleg jól meg is gyérítette a pocokállományt. Egyébként ráfért a földekre az eső, még így sem pótolta az időjárás a 2022-es év vízveszteségét. Szerinte viszont komolyabban kell készülni a kórokozók, kártevők megjelenésére, mint tavaly.
„Egyelőre rendben vannak a növények. Tavaly ilyenkor már vírustól és tápanyaghiánytól sárgultak a kalászosok, főként az árpa. Idén több nitrogént adtak ki a gazdák. A rovarok elleni védekezés nemcsak az előírás miatt alapul előrejelzésen, hanem a pénzhiány miatt is: a precízebb időzítés jobb eredményt hoz. Másrészt az adott szer megtérülését is alaposabban átszámolják a termelők. Ha a gabona várható ára és termése gyenge, akkor hajlamosak halogatni a beavatkozást. Sajnos a terményárak ősz óta csak egy picit mozdultak felfelé.”
Míg az öntés- és réti talajokon komolyabb problémákat okoz az idei belvíz, addig Bács-Kiskun vármegye nagyobb részén ennél lazább a talajszerkezet, és a gazdálkodók itt is inkább örülnek a vízkészlet telítődésének, semmint búsulnának. Morva Tamás növényvédelmi szaktanácsadó 3-4 ezer hektárra lát rá, ügyfelei alapvetően a két folyó melletti területeket művelik, itt is csak a táblák mintegy 5 százalékára tehető a víznyomásos terület. A mélyebb rétegekben nem is mindenütt telített a talaj. A szakember szerint 2024-ben az összes levélbetegség nagyobb arányban jelenhet meg. Különösen a sárgarozsdától és pirenofórás levélfoltosságtól tart, mivel ezek szeretik a hűvös, nedves, szeles időjárást. A csapadékosabb szezonnyitás a szeptóriának is kedvezhet.
A fagyok elmúltával már védekezni kell a gombás betegségek ellen. Egy másik szaktanácsadó, aki a gyümölcsösökre, szőlőskertekre is rálát, azt mondja, talán a kalocsai, bajai részen több a pangó víz, maga a Homokhátság inkább örül, mint kesereg a csapadékhelyzet miatt. „Egy biztos: 2023 jó évjárat volt a kártevőknek, 2024-ben sokkal több áttelelő képletből indulnak a fertőzések, mint amit az utóbbi két évben láttunk. Kicsit tartok is tőle, hogy esetleg elkényelmesedtünk, plusz spórolósabban választunk készítményeket. A január második felét jellemző keményebb hidegnek lesz kártevőgyérítő hatása, de az atkák és tripszek szempontjából ez is kevés lesz.”
Ha a nyár ezen múlik, egy kis belvíz belefér
A Jászságban egy 450 hektáros gazdaságban azt halljuk, hogy az összes terület mintegy 10 százalékát fedi belvíz, de tulajdonképpen örülnek neki, hogy bőségesen feltöltött talajokkal indul majd a szezon. Ez a kapások szempontjából jót ígér, és azok hozzák igazán a pénzt. „Ami bosszant, hogy a Tápióra épülő csatornahálózat 2022ben kiszáradt, majd teljes terjedelmében benőtte a nád és a sás, így most alig folyik benne a víz…” – jegyzi meg az elért gazdaságvezető.
Pest megye déli területein is inkább öröm a csapadék, mint baj. Egy közepes méretű családi gazdaság vezetője így összegez: „Ősszel itt olyan száraz volt a föld, hogy normális magágyat sem tudtunk csinálni, alig bírtuk elvetni a búzát. Itt az őszi esőket mind egy cseppig beitta a föld, az első komolyabb talajmunkákat így is csak novemberben tudtuk elvégezni. A területeim negyedét foglalják el az őszi kalászosok, egy négyzetcenti sem károsodott belőlük, a kukorica és a napraforgó pedig nagyon hálás lesz a téli csapadékért.”
A belvíz következményei
- Az átnedvesedett föld lassan melegszik, lassabban ébred benne a talajélet, lassabban indulnak majd az állományok.
- Magasabb vízállásnál a gyökerek kevésbé mélyre hatolnak, ezért egy későbbi aszály súlyosabban érinti a sekélyen gyökerező állományt.
- Sok tápanyag kimosódik a gyökérzónából, amit pótolni kell.
- A nedves környezet kedvez a legtöbb gombafajnak.
- Nedves talajon a munkavégzés fokozott talajszerkezet-rombolással jár.
- A kipusztult foltok gyomkezelést igényelnek.
- A kipusztult részek 0,25 hektáros méret felett parlagnak minősíthetők.
- Nagy területű növénypusztulás esetén kapásnövényre kell váltani a területen. Az előző kultúrához kapcsolódó szinte összes költség a következőt terheli, de a vízzel jól feltöltött talajon jó termés remélhető.
- Egész Európáról elmondhatjuk, hogy a bel- és árvizek következtében 2024ben magasabb költséggel kevesebb kalászos terem idén, repcéből kevesebb lesz, a kukorica területe pedig növekedni fog.
Gönczi Krisztina
