A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban. Úgy gondolom, a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani. Miért ilyen érdekes? Csak a zöldek miatt kapták fel sokan, és ezzel is csak egy rend bőrt szeretnének lehúzni a termelőkről, vagy mélyebben van azért benne valami?
Az optimális megoldás a földnek is jó
Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt. Ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra, aztán nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani! Akkor most hogy is van ez? Lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg?
A klíma változik, ez nem kérdés, és a természeti extrémitások egyre jobban felerősödnek. Biztonságos termelést, megélhetést úgy lehet biztosítani, ha a rendszert nem csúcsra járatjuk. Az optimális megoldás az, ami mindenkinek jó, a Földnek, a körülötte levő természetnek és nekünk is, akik vele foglalkozunk, s belőle élünk.
A „trehány-till” nem, de a kisebb intenzitás jó
Miként lehet a talajművelés intenzitását úgy csökkenteni, hogy a végén mindenki jól járjon? Többször hallani, hogy a megoldás a no-till. Csak amíg a talaj megérik erre, addig nagyon sok dolognak kell történnie. És a no-till sem azt jelenti, hogy nem csinálunk semmit (az hamar a „trehány-till” lesz), mert azt is tudjuk, hogy pontosan csak egyenletes talajfelszínen lehet vetni. A no-tillnél is előbb utóbb bekövetkeznek káros taposási nyomok, (permetezés, aratás, szállítójármű), amiket ki kell szedni, máskülönben a vetés minősége fog romlani. Mikor okozzuk a legkevesebb kárt a talajműveléssel a beállt ill. a beállni készülődő talajjal? Valószínűleg aratás után.
Visszatérve a mulcsos technológia intenzitáscsökkentéséhez is, a kombájn után elvégzett, relatíve intenzívebb tarlóhántással vagy tarlóápolással a felszínt tudjuk egyengetni, és ezután a mély művelésnél az intenzitást drasztikusan csökkenteni.
A Cruiserrel ez lehetséges
Nagyon sokan a tarlóhántást rövidtárcsával végzik, még akkor is, ha nincs hosszú szárú szármaradvány, amit aprítani kellene. Kalászosok után érdemes egy sokkapás kultivátorral a tarlóhántást vagy a tarlóápolást elvégezni. Ez valamennyivel költségesebb, mint egy rövidtárcsa, de a sok kapa földet visz magával, és talajfelszínt egyenget. A felszínegyengetés mellett szalmát is terít, így ezeket a műveleteket nem akkor kell elvégezni, amikor mélyen dolgozunk.
A Horschnál mindig is az az elképzelés, hogy amikor a földön valamilyen munkát végzünk, akkor magágyminőséget hagyjunk magunk mögött! A Cruiser XL vontatott kivitelben 6 gerendelyes, szűk kapahúzás-távolsággal óriási az egyengető- és terítőhatása.
Az alapművelésnél majdnem minden gyártónak van a keverő-forgató kapák mellett keskeny kapája is. Ez a Horschnál az LD (LowDisturbance) kapa. Ezekkel, amikor kevesebb a felszínen a szármaradvány mennyisége, akkor óriási intenzitáscsökkentés mellet lehet a mélyművelést elvégezni. Összeadva az üzemanyag-fogyasztást és a földből elégetett szén mennyiségét, meg a talajélet megzavarását, az aratás utáni sekély, de intenzív egyengető- és keverőmunka, továbbá az ezt követő, jóval kisebb intenzitású, de a művelési mélységet megtartó munka jobban jövedelmező és talajkímélőbb!
Kivételek természetesen mindig vannak. Lehet olyan környezeti hatás, amikor egyiket vagy másikat nem tudjuk elvégezni. Ekkor az a szabály, hogy ne igazodjunk az általunk lefektetett szabályhoz! A mezőgazdásznak az élelmiszer-előállítás mellett igen fontos szerepe van a természet formálásában is! Ezért az a véleményem, hogy minden gazda, ha mást nem is csinál, de jó lenne, ha minden évben minden parcellája mellé egy fát ültetne!
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN +36-30/743-0302
