Egy új kereskedelmi útvonal, amiért mindent megad az EU

A Transz-Kaszpi közlekedési folyosó lehetővé teszi, hogy Oroszország kihagyásával jussunk el Európából Pekingbe. A vonalán fekvő államok stratégiai jelentőséggel bírnak Európa számára. Az EU mindent meg is tesz, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki Közép-Ázsiával, sőt, tagjelölti státust ad nekik. A magyar kormány Keleti Nyitás politikája belesimul ebbe a folyamatba.

Új közlekedési folyosók kellenek

Az EU ígéretet tett arra, hogy 10 milliárd eurót fektet be az Európát és Közép-Ázsiát az Orosz Föderáció megkerülésével összekötő Transz-Kaszpi közlekedési folyosóba. Ezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke jelentette be a Global Gateway befektetési fórumon, amelyet január 29-én és 30-án tartottak Brüsszelben. Mint mondta: „A nemzetközi partnerek elkötelezettek amellett, hogy 10 milliárd eurót biztosítanak Közép-Ázsia fenntartható közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére.”  A cél, hogy legfeljebb két hét alatt el lehessen jutni Pekingből Isztambulba. Ennek érdekében 2027-ig akár 300 milliárd euró állami és magánbefektetés is érkezhet a térségbe.

Mi ez a Transz-Kaszpi útvonal?

Az útvonal 2017 óta létezik, köszönhetően az ekkor átadott Baku (Azerbajdzsán) – Batumi (Grúzia) vasútpályának. A vonatok innen a törökországi Isztambul vagy Izmir kikötője felé haladhatnak tovább, vagy a szállítmányok hajókra rakhatók és így érhetik el az EU kikötőit. Ma az Oroszországon áthaladó, Szentpétervárat megcélzó útvonal éppúgy bizonytalan, mint a Fekete-tengeri vagy a Szuezi-csatornát átszelő útvonal. A pirossal jelölt Transz-Kaszpi folyosó azonban teljesen biztonságos, emellett mintegy 3 ezer kilométerrel és 5 nappal rövidebb áruszállítást tesz lehetővé Pekingből, mint az északi útvonal, nem beszélve a déliről, amin a transzport négyszer több időt vesz igénybe.

Kik vesznek részt benne?

Az útvonal működtetésében kulcsfontosságú szerepe van Kazahsztánnak, Azerbajdzsánnak, Grúziának és Törökországnak. Grúzia tavaly december óta hivatalosan is EU-tagjelölt. Azerbajdzsánnal partnerségi-együttműködési megállapodás van érvényben az unióval. Moldova – ahová szintén befuthatnak a távol-keleti áruk – szintén EU-tagjelölt, és megkezdődhetnek vele a csatlakozási tárgyalások. Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, de a politikai fordulatok miatt ezek megrekedtek. Az ország rendkívül ügyesen lavíroz Nyugat és Kelet között, kihasználva megkerülhetetlen földrajzi pozícióját.