Talajjavítás körültekintően és jó eredménnyel

A talajjavítás egy szakma, és nem csak abból áll, hogy valamilyen kalciumot tartalmazó terméket kiszórunk!

 

talajjavitas

 

Mi a gond a talajokkal?

Az intenzív gazdálkodás komoly terhelést jelent a talajoknak. A terméssel komoly mennyiségű tápanyagot vonunk ki (és ezek döntő részét nem is pótoljuk), a talajműveléssel tömörítjük, kiszárítjuk, biológiai aktivitását gyengítjük. A klímaváltozás mértéke pedig gyorsul, és ehhez sem az ember, sem az állat, és a talaj sem tud ilyen rövid idő alatt alkalmazkodni. A talajok ráadásul heterogének: van, ahol savanyúak vagy lúgosak, sóban feldúsultak, de sok helyen szerves anyagukat vesztettek. Mindezen okok miatt, ha meg akarjuk őrizni a talajok termőképességét, részben javítani kell őket, részben a jelenleg alkalmazott agrotechnológiát az adott termőhelyre kell megváltoztatni.

 

talajjavitas

 

A mész talajjavító, de nem minden talajon!

Néha úgy látjuk, hogy a talajjavítás és a meszezés területén kialakult szakmaiatlanság miatt, jobb lenne ha a termelők semmit sem szórnának. Azért, mert egy talajjavító-anyagnak nevezett termékben van kalcium, még nem alkalmas bármilyen talaj javítására. Sőt, több kárt okozunk velük, főleg, ha több éven át fogjuk használni. A talaj tovább fog romlani, a pénzt kiadtuk – de eredmény: semmi. Ezután ki fog hinni a talajjavítással foglalkozó cégeknek?

 

Hova kell a kalcium-karbonát?

Egy savanyú, mészhiányos talajra (pl: Zala, Somogy, Nyírség) jó választás egy kalcium-karbonát hatóanyag-tartalmú termék. Van bőven sav a talajban, oldani fogja a meszet, így az elvégzi a dolgát, tehát hasznosul. Ugyanakkor egy ilyen talajon sincs helye a több tonnányi mészpornak, mert a sok kalcium „elnyomja” az olyan fontos elemeket, mint a kálium, magnézium, cink, stb., amikre a növénynek szüksége van. Emellett állandósul hazánkban e három tápanyag hiánya. Ezért, ha nincs más mód, mint a „meloratív” talajjavítás, a vele együtt járó táblán belüli mész deponálás és taposás, akkor legalább több káliumot, magnéziumot és cinket juttassunk ki!

 

talajjavitas

 

Hova használjunk kalcium-szulfátot vagy kalcium-oxidot?

Nagyon sok talaj szorul kalciumpótlásra, de sav nem található benne. Ilyenek azok a talajok, ahol semleges a talaj-pH, van benne kalcium, de kevés, és olyan növény termesztése folyik, amelyik kalciumigényes (zöldségek, gyümölcsök, borsó, csemege vagy silókukorica, szója, stb.). Ide hiába szórunk kalcium-karbonátot (elég lenne egy MAS 27%-os műtrágya is), hisz nincs, ami „szétmarja” a meszet. Vannak égetettmész- vagy gipszalapú (kalcium-szulfát) talajjavítók, amelyek a víz hatására is képesek oldódni (felszabadul bennük a kalcium-ion), és elvégezni talajjavító funkciójukat. Ebből is láthatjuk, hogy a megfelelő terméket megtalálni egy szakma, amihez legalább egy jó talajvizsgálati jegyzőkönyvre van szükség.

 

talajjavitas

 

Mit csináljunk, ha szikesedik a talaj?

A legfontosabb, hogy vegyük észre, és tudjuk meg: mi okozza ezt a folyamatot! Az öntözés, a változó talajvíz, a szántás vagy valami más okozza a talaj felső rétegében a só felhalmozódást. Csak ezek után lehet talajjavító-terméket (gipszet, ként, meszet, stb.) kiválasztani, és a megfelelő dózisban kijuttatni. Ezeken a talajokon nem lesz elég csak a kémiai beavatkozás. Változtatni kell a talajművelésen (pl.: szántás elhagyása), a felhasznált inputanyagokon (pl.: MAS 27%-os helyett UAN-oldat), és folyamatosan hűteni kell a talajt (szalma aprítása és a felszín betakarása) a túlzott kipárolgás és sólerakódás miatt. A szikesekre nincs csodaszer. Talán a legnehezebb ezeken a talajokon eredményt elérni. Ezért nagyon fontos, hogy ide ne jussunk el (pl: túlöntözéssel a Tisza és mellékfolyóiból, Keleti-főcsatornából, stb.), mert értékes talajok mennek tönkre akár már 5-10 év alatt is.

 

Melyik a jó talajvizsgálat?

Az, amit a kert végéből szedtünk lapáttal, biztos nem alkalmas erre (és semmire sem). Sajnos a szakszerűen vett talajminták is bekerülnek a laborokba, amelyek kivonószerekben mérik a talaj tápanyagtartalékát. Az, hogy ebből mennyi a növény számára felvehető, mennyi a talaj teljessav-tartalma, vagy mennyi benne a kicserélhető tápanyag, nem látható. Nagyon sokan hallották már a holland talajvizsgálatot (Eurofins-MINERAG végzi), ami szakmailag a legjobb ma a piacon. Bár nem olcsó (100 EUR/minta), de ez legalább megmutatja a talaj valódi tápanyagszolgáltató-képességét. Így nemcsak szakszerűbben lehet egy talajjavítást elvégezni, de azonnal látjuk, melyik tápanyagból szórjunk többet és melyikből nem kell. Emellett látjuk, milyen hatóanyagú legyen a lombtrágyázás.

 

talajjavitas

 

Javítani a talaj biológiai aktivitásán

A talajt nem a benne lévő tápanyagok összessége jellemzi, hanem az élet, ami benne zajlik, segíti vagy hátráltatja a termelést. Ha bomlik a szár, kialakulnak a gomba–gyökér-társulások. A megfelelő szilárd anyag–víz– és levegő-arány sokkal fontosabb, mint az, hogy szórtunk-e 1-200 kg/ha mennyiségben NPK-műtrágyát. A talajjavítás tehát nem érhet ott véget, hogy valami szervetlen (mész, kén, gipsz) hatóanyagot kijuttattunk. Térjünk át a szervesanyag-alapú NPK-k használatára, amelyek cukrokat, aminosavakat, vitaminokat és nyomelemeket is tartalmaznak. Használatukkal a talajban lesz élet, önmaga is képes lesz nitrogént kötni, bomlik, és nem rothad a szár, kevésbé lesz tömörödött vagy csont száraz. A két műveletnek: a kémiai és biológiai javításnak kéz a kézben kellene járnia!

 

Kinek van pénze mindezekre?

Úgy ne mondjunk ítéletet, hogy azt sem tudjuk: mennyibe kerül! Évente 100 kg granulált mész vagy gipsz szórása kevesebb, mint 4 ezer forint hektáronként (persze nem évente szórjuk, hanem 2-3 évente és 2-400 kg/ha dózisban). Egy szervesanyag-alapú, folyékony NPK pedig pont annyiba kerül, mint a szilárd (és javul a talaj, nem sózzuk tovább). Ha 2-3 év múlva lesz giliszta a talajban, a termés mennyisége emelkedik, és könnyebben művelhető a talaj, akkor megérte?

 

talajjavitas

 

agrár kalciumpótlás meszezés mészhiány mezőgazdaság savanyú talajjavítás