Az új digitális átállást segítő pályázat bírálati szempontjai változni fognak, derült ki a PREGA beharangozóján, a pomázi Breier Farmon. A sajtótájékoztató helyszíne azt demonstrálja, hogy a hagyományok ápolása megfér a digitális csúcstechnológiával.
Mindenki behálózva
A sajtóeseményen Bolyki Bence, a konferenciát szervező Agroinform.hu ügyvezetője elmondta, hogy a február 6-8. között megrendezésre kerülő PREGA több mint 100 előadással várja az érdeklődőket, a témák a növénytermesztéstől az állattartáson át az élelmiszeriparig terjednek idén. Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke hozzáfűzte: a digitális technológiák és a legkülönfélébb applikációk egyre felhasználóbarátabb formát öltenek, a gazdálkodók egyre szélesebb rétege tudja kihasználni az előnyeiket. Kiemelte: a robotika és az adatelemzés révén kevesebb erőforrással működtethető az agrárium, így az ágazat munkaerőgondjait is enyhíti.
Digitális átállás pályázat: új bírálati szempontok
Feldman Zsolt államtitkát az idén őszre tervezett, új digitális átállási pályázattal kapcsolatban is elhintett néhány információt. A 97,5 milliárd forintos kerettel megnyitandó kiírás bírálati rendszere most formálódik. A legutóbbi pályázat tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy kisebb súlyt fektetnek arra, hogy egy pályázó milyen üzleti tervet akar megvalósítani 5 év alatt, viszont nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy eddig mit ért el, mire használta az uniós pénzeket.
Valahogy úgy kell elképzelni, mint az induló fiatal gazda pályázatban az üzemméreti alsóhatárt: lesz egy bizonyos teljesítményszint, amit jutalmaz a bírálati rendszer. Hogy ez szintén STÉ-alapú lesz-e, vagy más mérőszámhoz kötik, az még egyelőre nyitott kérdés. Biztos viszont, hogy egy projekt továbbra is 1 millió euró támogatásra lesz jogosult. Az államtitkár megjegyezte: 2024-től minden pályázati kiírásban megjelenik majd a digitalizáció favorizálása, valahogy úgy, ahogy a megújuló energia termelése plusz pontot ért a korábbi beruházási pályázatokban.
Tanya modell a specializáció korában
Végül a farm tulajdonosa, ifj. Breier László vezette körbe az újságírókat. A több rangos díjat is elnyert pomázi birtokon a gyümölcstermelés, a szántóföldi növények és az állattartás (a baromfiféléktől a lovakon és sertésen át a tehenekig) egy alig 200 hektáros területen kapott helyet. A termelés végeredményét maguk dolgozzák fel, és közvetlenül vagy egy pesti üzlet közbeiktatásával értékesítik. A farm termékeit – a húsoktól a lekvárokig – helyben is meg lehet vásárolni, illetve az étterembe betérve egy-egy ízletes fogásban is kipróbálhatók.
A farmtulajdonos azt mondja, az eredményeket leginkább a képzett és elkötelezett részlegvezetőknek köszönheti, akikkel ez a sokféle tevékenység is koordinálhatóvá vált. Nem mennyiségi, hanem minőségi termelésre törekszenek, amiben az adatelemzés segíti őket. Például a 30-40 tehenet egy Lely robot feji, eközben az állatok egészségi állapotáról és vemhesíthetőségéről is információt gyűjt. Az állatok a vegetációs időszakban legelőre járnak. A növénytermesztésben visszafogott vegyszerhasználatra törekszenek, így az almáskertben csak fele annyiszor permeteznek, mint a magyar átlag, a végső cél évi 5-6 alkalom lenne. Ezt csak megfelelő fajtákkal, ideális növénykondíció és pontos időzítés mellett lehet elérni. Technika nélkül ez nem megy.
Aki többet akar megtudni az agráriumban zajló digitalizációs folyamatokról, az fussa át a PREGA programját, és menjen el a számára legizgalmasabb előadásokra.
