Az orosz búza nemcsak Afrikában és Ázsiában hódít, de az amerikai kontinensen is, sőt, az USA tőszomszédságában is sikeres.
Az EU még bírja a tempót
Oroszország az 1999. évi betakarítást követően vált először nettó exportőrré búzából, azóta viszont szélsebesen növeli piaci részesedését. A futó értékesítésin szezon lehet sorozatban a negyedik, amikor világelső lesz a búza értékesítésében. Az előrejelzések szerint 2023/24-ben 51 millió tonnával új rekordot állíthat fel a kenyérgabona eladásában. (Az orosz búza térnyerését a világban erősen támogatja a klímaváltozás, illetve azok a gazdaságpolitikai döntések, amelyek a termelési know-how megszerzésére irányulnak. Lásd még cikkünket: A Nagy Medve lenyomja a világot, csak a know-how-nk maradt.)
Az erős régiós verseny miatt az Európai Unió kénytelen hajszálpontosan annyit kérni a búzájáért, mint Oroszország, ha el akarja azt adni, így január 10-án az USDA szerint mindkét búzaexportőr 245 dolláros exportáron értékesítette az áruját. Közben megjelent a piacon a frissen betakarított argentin gabona is, és igyekszik követi az eurázsiai térség árait (248 dollár/tonna).
Orosz búza mindenütt
Az orosz búza ma már olyan olcsó, hogy a földrajzilag távol eső piacokon is versenyképes. Korábban egyértelmű volt, hogy Brazília Argentínából vásárolja a búzát, amit a közelsége és a Mercosur-tagsággal járó kereskedelmi előnyök is támogattak. Csakhogy 2010 óta Oroszország is kialakított egy globális gazdasági együttműködést a térséggel, illetve a világ más feltörekvő államaival. A BRICS – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – amerikai elemzők szerint is a világ gazdasági növekedésének motorja lehet 2050-re. A BRICS tagjai közé tavaly meghívták Szaúd-Arábiát, Iránt, Etiópiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot és Argentínát is – tehát minden fontos szereplőt a „nyugati hatalmakkal” szemben. Argentína úgy döntött, nem csatlakozik, a többi öt ország viszont idén január elsejével belépett a BRICS-be, amit ma már sokan a Globális Dél definícióval illetnek.
A 2023/24-es értékesítési szezon első öt hónapjában Brazília több búzát vásárolt Oroszországból, mint Argentínából, mivel az orosz készletek nagyok voltak, az argentin pedig szűkös az előző évi aszály miatt. Argentína számár a fő exportidőszak januártól áprilisig tart, és mivel az idei termése sokkal jobb, mostantól ismét kihasználhatja a közelségét Brazíliához. Az orosz búza egy másik rég-új piacon is sikerrel próbálkozott az elmúlt hónapokban. Kihasználva, hogy az amerikai búza drága, 2022/23-ban 600 ezer tonna kenyérgabonát szállított Mexikóba, idén pedig öt hónap alatt már 400 ezer tonnát. Az USA számára fenyegető lehet, hogy míg a 2022-es naptári évben a mexikói búzaimport mintegy 80 százalékát dominálták, addig ez 2023-ra szűk 60 százalékra esett, az orosz részesedés pedig 11-ről 17 százalékra ugrott.
Ukrán búza az EU-ban
Az ukrán búzaexportot viszont erősen visszavetette a háború. Ami változott: a kivitel egyre nagyobb hányada érkezik az EU-ba. Ebben a szezonban az unió akár 11 millió tonna búzát is fogadhat a teljes, 14 millió tonnás ukrán kivitelből. Az aszályt megszenvedő Spanyolország Ukrajna legfőbb célpontja, ezt követi Románia a kikötője miatt. A Konstancából induló hajók már nagy eséllyel az EU-n kívüli térségekbe indulnak. Az uniós kivitel az amerikai elemzők szerint 36-37 millió tonna körül alakulhat a futó értékesítési szezonban.
