fbpx

Különböző zöldtrágyanövények és keverékeik a vetésforgórendszerben

Írta: MezőHír-2023/12. lapszám cikke - 2023 december 25.

A zöldtrágyázás nem új keletű fogalom, a hazai növénytermesztési gyakorlatról azonban általánosságban megállapítható, hogy a zöldtrágyanövények alkalmazásában rejlő potenciál kihasználtsága alacsony mértékű.

A zöldtrágyázás mint kötelezően alkalmazandó gazdálkodási elem kockázati tényezőket is tartalmaz, azt azonban számos kutatás támasztja alá, hogy a vetésforgóban helyesen alkalmazott zöldtrágyázás rövid és hosszú távon is előnyökkel járhat mind a gazdasági hasznot hozó növény hozamát, mind a talajállapotot tekintve, továbbá a regeneratív gazdálkodási eszközök egyik legfontosabb eleme (1. ábra).

1. ábra. Regeneratív gazdálkodási módok

2022. május 2-án hatályba lépett, az ENSZ által megalkotott, 8. környezetvédelmi cselekvési program (8th EAP) mint az EU 2030-ig szóló, jogilag elfogadott, közös környezetvédelmi politikája. A program a fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez minden érdekelt fél aktív bevonására szólít fel a kormányzás minden szintjén annak biztosítása érdekében, hogy az EU éghajlat- és környezetvédelmi jogszabályait hatékonyan hajtsák végre.

A talajerózió évente 1,25 milliárd euró direkt és indirekt veszteséget okoz az európai gazdálkodóknak, és a termékeny talaj infrastrukturális, ipari és kereskedelmi célú átalakítása, ennek folyamatban lévő trendjei veszélybe sodorják egyik legértékesebb természeti erőforrásunkat. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzése az élelmiszer-termelési és -fogyasztási rendszereink fenntarthatóságának biztosítására érdekében a talajdegradáció kezelése, valamint a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása.

Az időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a Next Generation EU-eszköz révén rendelkezésre álló 1800 milliárd eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöldmegállapodás célkitűzéseinek finanszírozására szolgál. A cselekvési program (8th EAP) a Green Deal-re (2019) épít, amely az alábbi célokat és vállalásokat tartalmazza:

‑ 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentése;

‑ 2050-re: klímasemlegesség.

Az EU-27 mezőgazdasági ágazatában a klímakár-csökkentési potenciál több mint 55%-a Denál mezőgazdasági talajokban és a tápanyag-utánpótlási metódusok helyes megválasztásában rejlik. Nem véletlen tehát, hogy számos nagyvállalat is törekszik a fenntartható módon, regeneratív gazdálkodási eszközökkel előállított termények felvásárlására, sőt, egyes cégek kizárólag az igazoltan környezetbarát termények felvásárlásával foglalkoznak.

Zöldtrágyázás esetében a CO2-megkötés mértéke nagyban függ a megtermelt biomassza mennyiségétől. Hazai klimatikus viszonyok mellett a másodvetésben történő termesztése ezeknek a növényfajoknak igen kitett az adott évjáratra jellemző hőmérsékleti és csapadékviszonyoknak, éppen ezért kiemelkedő fontosságú a megfelelő keverékkomponensek, illetve vetésidő megválasztása.

4 faj vizsgálata

A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében 2019-ben beállított kísérletben 4 zöldtrágyanövényfaj, a fehérvirágú csillagfürt, a tavaszi bükköny, az olajretek és a pohánka szerepét vizsgáljuk komplex vetésforgórendszerben (1. kép).

Az elmúlt három évjárat időjárási anomáliái lehetővé tették a zöldtrágyanövények biomassza-termelő képességének értékelését különböző csapadékellátottságú években. A 2. ábrán a 2020, 2021 és 2022-es évjárat föld feletti biomasszahozamai láthatóak csillagfürt, tavaszi bükköny, olajretek és pohánka zöldtrágyák esetében.

zöldtrágyanövény biomasszatömege

A zöldtrágyanövények tritikálé betakarítását követően, augusztus első felében kerültek elvetésre, terminálásuk október végén történt. A biomasszahozamok alakulása jól tükrözi az egyes évek csapadékellátottságát. 2020-ban a zöldtrágyanövények tenyészidőszaka alatt 203 mm csapadék hullott, amely lehetővé tette a megfelelő csírázást, kezdeti fejlődést, illetve biztosította a vegetatív fejlődéshez szükséges megfelelő mennyiségű csapadékot. 2021-ben azonban a zöldtrágyanövények tenyészidőszaka alatt mindösszesen 45 mm csapadék hullott (amelyből októberben 1,7 mm), amely szignifikánsan alacsonyabb zöldhozamot eredményezett. Habár 2022-ben a zöldtrágyanövények tenyészidőszakában 185 mm csapadék volt, a vetés még száraz magágyba történt, a kezdeti fejlődéshez nem volt biztosított a megfelelő mennyiségű csapadék. Továbbá a csapadék döntő része szeptemberben érkezett, miközben a megfigyeléseink alapján az intenzív vegetatív fejlődés szempontjából az októberben hullott csapadék mennyisége a meghatározó.

Más vetésidőben

A 3. ábra a különböző vetésidőben vetett zöldtrágyanövények zöldhozamát szemlélteti önállóan vetve, illetve keverékben történő termesztés esetén 2022-ben. Az ábra bal oldalán, az önálló vetésben termesztett zöldtrágyanövények vetésideje augusztus 3-a volt, míg a keverékek vetése augusztus 19-én történt. A korai vetésidő szárazabb talajállapotban történt, a csapadék megkésve érkezett, így a kezdeti fejlődés vontatott volt. A későbbi vetésidő esetén a magok már nedves talajba kerültek, amely biztosította a robbanásszerű kelést, a későbbi csapadékmennyiség pedig a megfelelő vegetatív tömeg képződését.

zöldtrágyanövények zöldhozama

Az eredmények jól szemléltetik a megfelelően megválasztott keverékkomponensekben rejlő lehetőséget is. Míg például a tavaszi bükköny és olajretek önállóan termesztve mindösszesen 4,6 és 11 t/ha-os zöldhozamot ért el, addig a megfelelő arányban történő társításuk esetén a zöldhozam elérte az 56,5 t/ha-t.

A vetésforgórendszerre épülő kísérlet 3. vetésforgójának a növényi sorrendjét a 4. ábra szemlélteti.

zöldtrágyázási kísérleti eredmények

2023-ban értékeltük a kukorica hozamát 3 kalászos elővetemény és 3 zöldtrágyázási periódust követően. Fontos megjegyezni, hogy a zöldtrágyázott parcellák egyáltalán nem részesülnek műtrágyakezelésben, a tápanyag-utánpótlást csak a zöldtrágya által megkötött és talajba forgatott szerves anyag biztosítja. Az 5. ábrán a kukorica hozama látható a különböző zöldtrágyakezelések, a 80 kg/ha N hatóanyagú műtrágya és kontroll kezelés esetében.

kukorica hozamának alakulása

A 2023-as év a kukoricának kedvező évjárat volt, a műtrágya hasznosulásához érkezett megfelelő mennyiségű bemosó csapadék. Habár a 2022-es év őszi periódusa nem kedvezett a zöldtrágyák fejlődésének, a három zöldtrágyázási periódusnak és a zöldtrágyanövények tartamhatásának köszönhetően a csillagfürt, tavaszi bükköny és olajretek zöldtrágyák esetében sikerült tartani a műtrágyázás hozamnövelő hatását. Nem elhanyagolandó szempont továbbá, hogy a zöldtrágyázott parcellák esetében az elmúlt 4 év műtrágyainput-igényének mértékével csökkennek a termelési költségek.

A 6. ábra a fent említett vetésforgó 2023-as költség- és jövedelemviszonyait szemlélteti az aktuális input- és felvásárlási árakat figyelembe véve. A számításnál csak a direkt termelési (anyag- és műveleti költségek) költségeket és a bevételt vettük figyelembe, azok különbségét ábrázoljuk. A jövedelemértékek jól szemléltetik, hogy a tavaszibükköny- és olajretek-zöldtrágyázás megtérülés szempontjából is optimálisabb kondíciókat eredményezett, mint a műtrágyázás. Természetesen a műtrágya ára is meghatározó a mutató szempontjából.

A 7. ábra a 2022-ben tesztelt zöldtrágyanövény-keverékek elővetemény-értékét szemlélteti kukorica jelzőnövényen. A keverékeket ősszel és tavasszal szántottuk alá, attól függően, hogy tartalmaznak-e áttelelő komponenst. A kukorica hozamára egyértelmű hatással volt a szántás ideje, az őszi szántás javára (kék oszlopok). Míg a tavaszi szántás esetében a keverékek közül csak három haladta meg a kontroll kezelés értékét, tehát a hozamok alakulásában a szántás ideje dominált, addig az őszi talajba forgatás esetén a talajba forgatott szerves anyag számára megfelelő időintervallum állt rendelkezésre a mineralizációhoz.

Elővetemény-érték szempontjából legeredményesebben azok a keverékek szerepeltek, amelyek összetevői között hüvelyes és keresztesvirágú komponensek is szerepeltek, legmagasabb hozamot az olajretek és tavaszi bükköny keverék esetében mértük.

SZERZŐ: PÁL VIVIEN – ZSOMBIK LÁSZLÓ • DE AKIT NYÍREGYHÁZI KUTATÓINTÉZET