Normalizálódó ellátási láncokkal, javuló fogyasztással és konszolidálódó árakkal számol az MBH Bank. A negyedévente megjelenő AgrárTrend Index szerint a jelen helyzet nyertesei a sertés- és baromfitartók, valamint az üvegházi termelés.
Javuló kilátások
Az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 harmadik negyedévében 31,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb két éve volt hasonlóan magas a mutató. Míg 2021 végén a növénytermesztők optimizmusa játszott meghatározó szerepet a pozitív kilátásokban, most az állattartók kedvezőbb helyzete húzza az ágazatot. Az élelmiszerinfláció őszre 10 százalék körülire mérséklődött, így az ágazat abban bízik, hogy a reálbérek újbóli erősödése mellett a bolti termékek iránti kereslet is javulni fog. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ugyanis még mindig elmarad a megszokottól.
A mostani érték a 2023 második negyedévéhez képest 0,6 pontos, éves összehasonlításban 2 pontos növekedést jelent. 2023 harmadik negyedévében a búza-, a kukorica- és a napraforgó-termékpálya helyzetértékelése stagnált vagy romlott, a többi alágazat azonban pozitív jövőképet mutatott. Továbbra sincs viszont köztük olyan, amelyik elérné az egyensúlyi szintnek tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot. Egy alágazat, a sertés viszont nagyon közel került ehhez, és a baromfi-termékpálya is kevéssel marad el tőle. Recessziós környezetben ugyanis előtérbe kerülnek az olcsóbb fehérjealternatívák, többek közt a tojás. Ezek értékesítésében növekedés látható.
A kukorica jövedelmező kultúra lehet
A tavalyi nagy aszály után idén összességében kedvező volt az időjárás a hazai agrárium számára. A 2022-ben rendkívüli károkat elszenvedő kukorica idén jövedelmező kultúra lehet – mutatott rá Héjja Csaba, az MBH AgrárTrend Indexének negyedéves ismertetésekor. A termésátlag hektáronként 8 tonna felett alakult, és szárítani sem igen kellett a terményt. A búzatermésnek viszont csak a 20 százaléka lett malmi minőségű, szemben a megszokott 50-60 százalékkal, ezért az élelmiszeripar most kisebb árualapért versenyez.
Mindeközben a szántóföldi növénytermesztés termékeit feldolgozó üzemek alacsonyabb kapacitáskihasználtsággal működnek, mert a fogyasztói kereslet csökkent. „A magas finanszírozási költségek, illetve az alacsonyabb kihasználtság miatt a korábbi gyakorlattal szemben 1-2 heti készletet tárolnak a feldolgozók, ami gyorsabb üzletkötéseket jelent. De ez akár kedvezhet is a termelőknek” – jegyezte meg az elemző.
Nyereségesek a kertészeti ágazatok
Nem minden alágazatban ugyan, de összességében sikerült némi áremelést kiharcolniuk a zöldség-gyümölcstermesztőknek. Az áruházi akciózások néhány esetben viszont rontottak a profitábilis értékesítésen. A termelési költségek valamelyest nőttek, de nem számottevő mértékben, a kereslet pedig továbbra is stabil. A többi ágazathoz hasonlóan itt is elmaradtak ugyan a beruházások, a kiegyensúlyozottabbá váló gazdasági környezetnek köszönhetően viszont kedvezőek a kilátások.
A szőlő-bor termékpálya helyzetértékelése összességében annak ellenére is pozitív, hogy tovább emelkednek a költségek. Ez főként annak köszönhető, hogy a lédig szegmensben jók az exportpiaci kilátások, mert Olaszországban és Spanyolországban 10-15 százalékkal csökkent a termésmennyiség a sokéves átlagokhoz képest, így keresleti piacra lehet számítani. A palackozott borok esetében pedig a reálkeresetek 2024-2025-re várható helyreállása, ezáltal az éttermi fogyasztás és a turizmus erősödéséhez fűzött remények révén javultak a kilátások. Emellett a borászatok egy jelentős része árat tudott emelni partnereinél, és a reprezentációs adó alóli mentességről szóló rendelet is hozzájárulhat ahhoz, hogy kedvező legyen az év vége a pincészetek számára.
2025-re helyre billenhet a világ
„Arra számítunk, hogy 2024 átmeneti év lesz az agráriumban. Az elmúlt időszakban sok vállalkozásnál romlottak a költség- és jövedelmezőségi viszonyok. Ahhoz, hogy tartósan javuljon az agrárium helyzete, hatékony termelési módszerekre, jobb minőségre, a hozzáadott érték növelésére van szükség. Ezáltal javulhat a versenyképesség és a jövedelmezőség” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, jövőre érkeznek az új európai uniós pályázati kiírások, és talán javulhat a beruházási kedv. Az élelmiszer-gazdaságra ható legfontosabb külső tényezők várható alakulásáról szólva úgy fogalmazott: a részben az orosz-ukrán háború miatt sérült ellátási láncok 2025-re állhatnak helyre, addigra tovább lassulhat az infláció, erősödhetnek a reálbérek, és érdemben növekedhet a fogyasztás is. „Fontos viszont, hogy a mezőgazdaságban jövőre fogják megtermelni azt, amit majd 2025-ben fogyasztunk el. Hosszabb távon így nem számítunk az árak jelentős csökkenésére, ugyanakkor további emelkedésre sem.”
