fbpx

Szárazborsó: sokkal többre képes, mint támogatást hozni

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 december 07.

Mindenki számára ismert, hogy a pillangós növények inputtakarékosan termelhetők, gyorsan lekerülnek a szántóról, és sok nitrogént hagynak maguk után a földben. Alább egy németországi és egy magyarországi kalkulációt mutatunk be a szárazborsó termelésének jövedelmezőségéről. Kiderül, hogy támogatás nélkül is képes nyereséget hozni.

takarmányborsó
Nemcsak a termeléshez kötött támogatásért érdemes termelni (forrás: jofogas.hu)

Németország: 105 ezer forint hektáronként

A német szaktárca által indított kutatásban úgy találták, hogy szárazborsó 30 kilogramm nitrogént hagy a talajban az utóvetemény számára, ami az elmúlt években mintegy 20–21 eurós megtakarítást eredményez a műtrágyafelhasználásban. Az erős gyökérzet talajlazító hatását is érdemes kiemelni, ami a pillangóst követő talajmunka költségét 14–31 euróval csökkenti egy hektárra vetítve. Ezek az előnyök szembetűnő hozamnövekedéssel is járnak az utóveteményben, ami azok betakarításakor 124–168 eurós többletbevételt generált a gazdaságokban.

Több évre visszatekintve a német termelői árak a konvencionális szárazborsó esetében 210–240 euró körül alakultak tonnánként, míg a bioborsóért 350–470 eurót is megadtak a felvásárlók. Egy konvencionális német gazdaság átlagban 3,8 tonna szárazborsót termel hektáronként, míg a biogazdaságok 2,3 tonnás hozamokat érnek el. A mintegy 40 százalékkal kisebb termést bőven kompenzálta a biofelár. A kutatás végeredménye az volt, hogy a szárazborsó konvencionális termelésben hektáronként tisztán 274 eurót hozhat a konyhára. Ha egy biogazdaság eléri a 3 tonnás átlaghozamot, már a dupla annyit keres egy hektáron, mint egy konvencionális gazdaság.  

Magyarország: a termeléshez kötött támogatásért termelünk

Magyar viszonyok között a legfrissebb kutatás dr. Tikász Ildikó (AKI) nevéhez fűződik. Vizsgálatai szerint átlagosan 2,2-2,6 tonna szárazborsót termelünk meg egy hektáron, mintegy 274 ezer forintos költséggel (2016–2020 közötti átlagadat). A 2020 előtti években nálunk a kukoricatermesztés bizonyult a leginkább jövedelmezőnek, támogatások nélkül is átlagban 85 ezer Ft/ha profitot termelt a növény. Ezután sorrendben a repce, a napraforgó és a szója következett: mindegyik támogatás nélkül is pénzhozó kultúrának bizonyult. A búzatermesztésben már csak a földalapú támogatások jelentették a profitot, a szárazborsó esetében pedig kizárólag a termeléshez kötött támogatás biztosította a gazdálkodás nyereségét.

szárazborsó jövedelmezőség
Forrás: Tikász Ildikó

A kutató ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a borsó ára 2019 óta meredeken emelkedik, árnövekménye 2020-ban több mint kétszeresen felülmúlta a termelési költségek növekedését. Becslése szerint 2021-ben egy hektárnyi szárazborsóval már nemcsak a 69 ezer forintos termeléshez kötött támogatást tudták zsebre tenni a termelők, hanem a területalapúból is 26 ezer forintot. Az évek többségében termeléshez kötött támogatás nélkül mégis veszteséges lenne ez a fehérjenövény. A búzával összevetve akkor van versenyesélye, ha a termeléshez kötött támogatás magasabb, mint amennyit egy átlagos üzem a földalapú + agro-ökológiai támogatással el tud érni.

Ha minden előnyt számba veszünk

Másrészt Tikász Ildikó arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyobb mérettel és hatékony termeléssel lényegesen javul a borsótermelés jövedelmezősége. Egy 4 tonnás átlagokra képes üzem fajlagosan 65%-kal kisebb ráfordítással termel, mint az 1,1 tonnára képes. Utóbbi valójában a termeléshez kötött támogatást sem tudja teljes egészében nyereségként realizálni. 4 tonnás átlagokkal viszont a földalapú és a termeléshez kötött kifizetések is a termelő zsebében maradnak. A fedezeti pont támogatások nélkül nagyjából 3 tonnánál van.

Ugyanakkor a pillangós növény utóveteményhatásával is érdemes kalkulálni. Ha a borsót búza követi, akkor annak hozama 30-70 százalékkal jobb lesz, mintha kukorica után következett volna, és legalább 20 százalékkal jobb, mintha kalászos lett volna az előveteménye. A búza többlethozamával elérhető bevételhez még hozzáadhatjuk a nitrogénműtrágya megtakarításával elért előnyt, a kettő együtt 2021-ben 112 ezer forintot jelentett hektáronként. Ez olyan sok pénz, hogy 2,5 tonnás átlagtermés mellett támogatások nélkül is 83 ezer forintos nyereséget produkált a növény.

Mindent egybevetve, ha képesek lennénk 3 tonna feletti hozamokra, egy cseppet sem lennénk lemaradva a német jövedelmezőségi adatok mögött.

Lásd még cikkünket: Egészen elképesztő üzlet a takarmányborsó, egy feltétellel.