Évente 21 milliárd forint vadkár keletkezik, de ebből csak 3 milliárd forintot térítenek meg a mező- és erdőgazdálkodóknak. Az Agrárkamara úgy döntött, át fogja vállalni a gazdák jogi képviseletét és a pénzbehajtást a vadgazdákkal szemben.
Az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan emelkedett a vadkárok mértéke, de ennek csak a töredékét térítik meg a gazdálkodók számára. A drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években.
Mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban, ez a felduzzadt állomány évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el. Ennek mindössze 8 százalékát (110 ezer tonnát) juttatják ki vadtakarmányként a területükre a vadgazdálkodók, a többit az erdőből és a szántóföldekről fogyasztja el a vad. Óvatos becslések szerint is a nagyvadállomány táplálékigényének fele, mintegy 700 ezer tonna vadkárként realizálódik. Ennek értéke körülbelül 21 milliárd forint, miközben évente alig több mint 3 milliárd forintot fizetnek ki vadkárként a gazdálkodóknak.
Az elszaporodott nagyvadállományt gyakorlatilag a mezőgazdaság – a gazdálkodók és az erdőgazdaságok – tartják fenn. A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen tudják érvényesíteni. Az Agrárkamara ezért úgy döntött, hogy céget alapít, és peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.
Lásd még kacsolódó szakcikkünket: A vadkárok lehetséges fajtái és kezelésük.
