Napelem: kis kedvenc; biogázerőmű: mostohagyerek

A mezőgazdaság képes ellátni magát energiával, ha egy kis segítséget kap hozzá. Látjuk, mekkora áramtermelésre képesek a magánberuházók napelemparkjai, és átéltünk már egy beruházási boomot a biogázüzemekkel is. Ezek hőt, metánt, áramot termelnek, és a működés mellékterméke a földeken hasznosítható. Átgondolt támogatáspolitikával és üzemtervezéssel kincset érnének ezek a „betontehenek”.

Kényes energiahelyzet

Az Európai Unió évi 35 milliárd m³ biometán előállítását tervezi 2030-ra. Ezen belül Magyarország termelési potenciálját egymilliárd köbméterre becsüli, ám biogáztermelésünk ennek most a tizedét sem éri el. Az új Nemzeti Energiastratégia 2040-re kalkulál 100 millió m³-rel. Pedig a földgázszükségletünk kétharmadát importból fedezzük, és ennek 15 százalékát ki tudnánk váltani egymilliárd köbméter hazai termelésű biometánnal. (Az optimistább becslések 2 milliárd köbméteres termeléssel számolnak.) Tény, hogy az orosz–ukrán háború olyan ellátási bizonytalanságot hozott, ami szükségessé is teszi a nagyobb önellátási szintet.

Félgőzzel támogatott szegmens

Egyelőre csak 21 földgáz-töltőállomás létezik az országban, de a biogázt nem is célszerű messze vinni a mezőgazdaságtól, ahol a legtöbb szerves hulladék található. Jelenleg 38 biogázüzem működik Magyarországon, 7 pedig üzem kívül van. A mezőgazdaság számára több mint egy évtizede nem írtak ki olyan pályázatot, ami az ilyen beruházásokat támogatná. Pedig a „betontehén” megépítése és működtetése támogatásokkal együtt sem egyszerű.

A Klímapolitikai Intézet így foglalta össze a problémákat Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadása alapján, amit egy Portfolió-konferencián tartott:

1. Változó jövedelmezőség: az alapanyagok és végtermék árának változékonysága.
2. Nem körültekintő tervezés: az üzemek jelentős részét nem úgy tervezték, hogy a villamos áram mellett a hőenergiát is teljes egészében hasznosítani lehessen, azaz a biogáz erőmű „kapcsoltan” működhessen.
3. Körülményes és drága engedélyeztetési eljárás: tucatnyi engedélyt kell beszerezni a biogázüzem építéséhez és az üzemeltetéshez.
4. A zöldáram hálózatba táplálásához szerződést kell kötni a Magyar Energia és Közüzemi Hivatallal. A szerződésben előre megadott betáplálási tervet kell rögzíteni, az ettől való – bármilyen irányú – eltérést a hivatal bünteti.
5. A biometán-termelés támogatásának a hiánya: hálózatba táplálás esetén ugyanazok a szabályok vonatkoznak a biometánra, mint a földgázra. A hálózati kapcsolódás minden költsége a betáplálóra hárul, és nincs nyilvános biometán-töltőállomás az országban.

Nem indokolható ekkora importkitettség

A szakemberek azt javasolják a kormánynak, hogy indítsa újra az energiafarm koncepciót, azaz ösztönözze a gazdálkodókat, hogy maguk termelte hővel és villamos árammal lássák el a saját üzemüket, a szolgáltassanak energiát a településüknek, vagy üzemeltessék biometánnal a gépparkjukat. 2030 közel van, a források azonban még messze. Több mint egy évtizedes kihagyás után kell újra visszatalálnunk egy elhagyott útra. Ha rajta maradtunk volna, ma ott tartanánk, ahol a napelemparkokkal: ezek termelése időnként már meghaladja Paksét.