A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) teljesíthetetlen elvárásokat támaszt a magyar szőlő-bor ágazattal szemben – fogalmazza meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a tagsága véleményét. A problémák listája hosszú.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) minden olyan környezetvédelmi kezdeményezést támogat, amely a fenntartható szőlő- és bortermelést segíti elő úgy, hogy az nem okoz gazdasági hátrányt a tagság részére. Az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozás azonban nem ilyen: a hulladékkezelési könnyítések ellenére bonyolult és drága lett. Összességében növeli a bor fogyasztói árát, és veszélyezteti az ágazat versenyképességet.
Végtelen adminisztráció
– Egy egyszerű borospalack regisztrációjához legalább 25 adatot kell megadni.
– A MOHU és az auditorok (3 db) részére 3-3 db mintát kell küldeni, ami termékenként így 12 palackot jelent.
– Minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha ugyanolyan a csomagolása, csak a címkéje más (toleranciaszint egyelőre ismeretlen).
– Ugyanazt a terméket újra kell regisztrálni, ha a csomagolása megváltozik.
– A forgalomba hozatali eljárás időtartama (akár 60 nap) + a címkekészítés időigénye (min. 2 hét) + a regisztráció időtartama (45 nap) összesen akár 4 hónap is lehet. Ezzel szemben a könnyű, gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni. Ez sürgősségi forgalomba hozatali eljárással megoldható lenne, de a regisztráció időigénye mellett lehetetlen. Ez azt jelentheti, hogy a szabályozás miatt a fogyasztó a kedvenc friss Irsai Olivérjét, vagy rozéját óborként vásárolja meg, ha egyáltalán megvásárolja.
– Új címkéket kell gyártani azoknál a termékeknél, amelyek korábban kerültek letöltésre és felcímkézésre, de még nem értékesítették őket (pl. nagyobb tételek esetén).
– A muzeális borok és a borversenyek eredményeit mutató matricák használhatóságának kérdése nem tisztázott.
A kötelező visszaváltási rendszerbe bekerült többi italtermékkel szemben a borászati termékek forgalomba hozatali szabályai egyedülállóak, amit a jogalkotó nem vett figyelembe. A borok előzetes (analitikai és érzékszervi vizsgálattal járó) minősítési rendszere összefésülhetetlen a tervezett szabályozással.
Versenyhátrány
Az Európai Unió hagyományos bortermelő tagországai még tárgyalnak Brüsszellel, és a 2029–2030-as végső határidő felé tolják az előírásnak való megfelelést. Az új szabályokat csak Magyarországon vezetnék be, ami versenyhátrányt okoz az ágazat szereplői számára a bel- és külpiacokon. (Csak két tagországban van hasonló rendszer: Romániában és Horvátországban, és a koncesszor egy nonprofit társaság.) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a kötelező visszaváltási rendszer szabályrendszere a jelenleg ismert formában végrehajthatatlan, a kis- és közepes bortermelők eltűnéséhez, az ágazat profitvesztéséhez vezet. Ez pedig a vidéki munkahelyek elvesztését hozza magával.
