Az Európai Unió Kína után a világ legnagyobb almafogyasztója, és itt található a világ második legnagyobb exportőre is, Olaszország. Az EU legnagyobb termelői azonban a lengyelek. Míg náluk 70 százalékot ugrott idén az alma ára, nálunk nem sokat emelkedett.
Visszaesett a lengyel termelés
A DG Agri adatai alapján a teljes uniós termés 11,4 millió tonna körüli idén, mintegy 400 ezer tonnával kevesebb, mint 2021-ben vagy 2022-ben volt. Ugyanis a francia termelés 100 ezer tonnás bővülése nem tudta kompenzálni a lengyelek 500 ezer tonnás visszaesését. A lengyel termésmennyiség az utóbbi 10 évben 3 és 4,5 millió tonna között ingadozott. A tavaly elért csúcsot idén nem tudták megismételni a fák. A magyar almatermést 550 ezer tonnára becsülik, ami átlagosnak számít. Hozzánk hasonló számokat hoznak a spanyolok (csekély éves ingadozással), és feljövőben vannak a románok is.
Emelkedtek az árak
Az uniós átlagárak (válogatott, csomagolt) szeptemberben mintegy 20 százalékkal múlták felül a tavaly ilyenkori szintet, a lengyeleknél pedig 70(!) százalékkal – és így is csak 60,14 eurócentet fizettek az alma kilójáért. Magyarországon 86 eurócentes árat jegyeztek fel, míg a románoknál 74,54, a cseheknél átlagban 81,85 eurócentbe került a friss gyümölcs a csomagolóhelyeken. A magyar boltokban 7 százalékkal drágább az alma, mint tavaly volt. Termelői szinten 20-24 százalékos a felvásárlási árak növekedése, amit kevesellenek a gazdaságokban. A legnépszerűbb fajták továbbra is Golden delicious, a Gala, az Idared és a Red delicious.
Németország az EU negyedik legnagyobb almatermelője (Franciaország után), mégis a világ legnagyobb importőrének számít a behozott értéket tekintve. Az uniós tagállamok számára Nagy-Britannia (a világ harmadik legnagyobb importőre) jelent még hatalmas, fizetőképes felvevőpiacot.
