Szerbia uniós tagjelölt ország, akárcsak a Nyugat-Balkán többi állama. Agrár-kereskedelmének nagyobbik hányadát az EU-val bonyolítja. Nemcsak nyers alapanyagokat értékesít, erős a fagyasztó és szárító ipara is.
Szerbia 2012 óta uniós tagjelölt. Agrár-kereskedelmének nagyobb részét az Európai Unióval, másik részét a környező országokkal, Boszniával, Montenegróval, Albániával, Észak-Macedóniával bonyolítja, amelyek szintén tagjelölt országok. Szerbia úgy véli, még közelebb kerülhet az uniós piachoz, ha a nyugat-balkáni térséget is egy egységes kereskedelmi térséggé szervezi. A nyugat-balkáni regionális piac ötlete 2020-ban vetődött fel. Magában foglalná az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását, valamint kiterjedne a digitális, befektetési, innovációs és iparpolitikai szempontokra is. Szerbia uniós tagságát Magyarország élénken támogatja. De lássuk, mivel kereskednek az EU felé a szerbek?
Mivel kereskedik Szerbia?
Szerbiában mintegy 2,6 hektárt művelnek. Az agrárium (feldolgozóiparral együtt) az ország GDP-jének mintegy 10 százalékát teszi ki, az exportbevételekből pedig 20 százalékban részesedik. Az ország agrár-kereskedelmi egyenlege 2022-ben pozitív volt az EU-val. Az unió számára nem túl jelentős partner a balkáni ország, akár exportját, importját tekintve a 22. helyezett a forgalmazott érték terén. Míg a közösség irányába leginkább gyümölcsök (ld. málna, áfonya), csonthéjasok (dió), gabonafélék (kukorica, búza), olajnövények (szója), sör és növényi olajok érkeznek Szerbiából, addig kifelé főként keveréktakarmányok, tejtermékek, húsok és feldolgozott gabona (liszt, keményítő stb.) mennek.
Gomba – feldolgozva
Az EU Bizottság adatai szerint Szerbia zöldségexportja a közösség felé nem túl jelentős, de tudjuk, hogy van néhány „slágerterméke”. Ilyen a tök, a paprika és paradicsom, de gombákból is kiemelkedő az ország termelése. A gombák célpiaca is döntően az EU (illetve Nagy-Britannia, Svájc). Az export volumene ingadozó, erőteljesen befolyásolja az időjárás. Tavaly a teljes szerb gombakivitel körülbelül 25 millió eurót tett ki. A bevétel döntő részét a szárított gomba hozta az országnak, a 282 tonna áru ellenértéke 10 millió euró volt. Fagyasztott gombát 5,3 millió euró értékben adtak el, a friss vargánya 2,8 millió eurót, a rókagomba 1,8 milliót, a szarvasgomba 1,5 millió eurót, az egyéb hűtött gombák pedig 1,2 millió eurót csorgattak az ország kasszájába. Konzervekből 1,6 millió eurós bevételük volt a szerb eladóknak.
Ezek a cikkek is érdekelhetik a témában:
Szürke zóna: Szerbia berágott az „okosban” termelő gazdákra
Készülődik a szerb áfonya is
Szerbia rekord mennyiségű búzát indít el a Dunán
Ezt is megértük: több szerb kukorica lesz, mint magyar
