A rhizóbiumok éppolyan élőlények, mint a talajbaktériumok, ezért fontos, hogy gyorsan optimális közegükbe, a nedves földbe kerüljenek. A kérdés csak, hogyan lehet ezt a lehető legkevesebb telepi munkával és hibával kivitelezni. Most találtak egy új technológiát a szójaoltásra.
A hagyományos eljárás
Köztudott, hogy a pillangósnövények szimbiózisban élnek a gyökereiken megtelepedett, nitrogén megkötésére képes baktériumokkal. A szója esetében ez a Rhizobium japonicum baktérium, amely a nitrogént a növény számára gyorsan felvehető és hasznosítható formává alakítja át. Az olyan területeken, ahol korábban nem volt szója, a szimbionta csak lassan kolonizálja a szója gyökereit, ami lassabb növényfejlődéshez vezet. Ezért a technológiai ajánlások a baktériummal való oltást javasolják a termelőknek.
A rhizóbiumok azonban éppolyan élőlények, mint a talajbaktériumok, ezért fontos, hogy gyorsan optimális közegükbe, a nedves földbe kerüljenek. A kérdés csak, hogyan lehet ezt a lehető legkevesebb telepi munkával és hibával kivitelezni. Már ma is léteznek olyan kétkomponensű oltóanyagok, amelyek a maggal könnyen elkeverhetők, majd rászáradva a felületére akár 1-2 hónapon át is megőrzik életképességüket. Egy új eljárás azonban teljesen megkímélné a termelőket a magok házilagos oltásától, egyúttal megnövelné a baktériumok túlélési esélyét a száraz földbe juttatott szaporítóanyagon.
Az új fejlesztés
Az instant-seed technológiája egy kétrétegű viaszbevonatra épül. Ennek során pár másodperce óvatosan annyira melegítik a szójabab felületét, hogy arra rászilárdulhasson a rhizóbiumokat tartalmazó viaszpor. Ezt követően egy második, mikropórusos viaszréteget is ráolvasztanak, ez biztosítja a mag és a baktériumok vízhez jutását. A folyamat a terepi kísérletek szerint nem károsítja a bab csírázóképességét, vagy a baktériumok életképességét, ezek a hagyományos eljárás szerinti eredményeket mutatták a szántóföldön.
A különbség a telepi munkaigényben és a biztonságosabb végeredményben van. Ha ugyanis száraz talajba kerül a szaporítóanyag, akkor a mikropórusos viaszréteg nagyobb védelmet ad a baktériumnak, mint a korábbi technológia. Az új eljárás éppúgy lehetővé teszi fungicidek hozzáadását, mint a korábbi, folyékony oltószeres technológia. A magok térfogata a viaszréteg hatására kevesebb, mint 2 százalékkal nő, a szaporítóanyag áramlási sebessége a vetőgépben alig változik a technológiatulajdonos szerint. Hogy végül tényleg beválik-e, azt a gyakorlat fogja visszaigazolni, és persze szerepe lesz benne a kezelt vetőmag árának is.
Ez a cikk is érdekelheti: Három szűkebb év után jön a szójaözön.
