Lehet, hogy sok csábító, könnyű ígéretekkel teli hirdetést látni a közösségi médiában, de a drónos növényvédelem, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzése szakmailag és anyagilag is komoly kihívás. Végre Magyarországon már vannak ez irányú képzések, sőt, már vannak típusminősített gépek és egy, kifejezetten pilóta nélküli légi járművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer is. A képzési piacot ismerők szerint azonban mindez nem elég. Tuzson Gergely és Csipak-Török Ágnes szerint a szakmai és gyakorlati ismereteken, a műszaki-technikai feltételeken túl felelős emberi magatartás is szükséges a drónos növényvédelem eredményességéhez.
Képzések gőzerővel
A hazai agrárium is évek óta várja, hogy a jogi, légtérhasználati és oktatási szabályozás zöld utat adjon a drónhasználatnak a növényvédelemben. A várakozás nem véletlen: ezek a mozgékony, gyors, könnyű, speciális szenzorokkal, szórófejekkel és tartályokkal felszerelt, pilóta nélküli légi járművek nagy szolgálatot tehetnek számos területen. Eljutnak oda, ahová a súlyos mezőgépek nem, alkalmazásuk során nem fenyeget további talajtaposás, adott esetben jobban hozzáférnek bizonyos növényi felületekhez, továbbá alkalmasak foltkezelésre, ezáltal kevesebb növényvédő szer felhasználásával is eredményesen alkalmazhatók szántón vagy ültetvényben.
Csakhogy eddig jogi szabályozás hiányában – egyes mezoparcellás kísérleteket kivéve – illegális volt mindenféle ilyen irányú drónos tevékenység. Idén aztán gőzerővel beindultak a képzések, és június elején nyilvántartásba került az első növényvédelmidrón-pilóta. Csipak-Török Ágnest és Tuzson Gergelyt, a légi közlekedési képzés területén sokéves tapasztalattal bíró Légtér.hu Tanácsadó Kft. cégvezetőit arra kértük, vázolják a mostani helyzetet a mezőgazdasági profilú drónpilótaképzés szempontjából.
Több lépcsőben sokféle tudást kell megszerezni
Tuzson Gergely megerősíti: egyre növekvő igény jelentkezett az utóbbi években, és érhető volt a várakozás, hiszen a drónhasználatnak van létjogosultsága az ágazatban. Ugyanakkor ahhoz, hogy egy drón típusminősítést, egy növényvédő szer engedélyokirat-kiterjesztést kapjon, vizsgálatok, adatok sokaságára van szükség. Ezek igazolják, hogy alkalmas-e egy eszköz, egy technológia: hogy a kijuttatás egyrészt hatékonyan és biztonságosan eléri-e a kívánt célt a növényvédelemben – összegzi a szakember. Noha a drónok kísérleti bevetését mezoparcellákon engedélyezi a jogszabály, mégis kellenek hozzá drónkezelők, ám az ő képzésük is többlépcsős, egymásra épülő, kvázi moduláris rendszerben valósul meg.
Ahhoz, hogy valaki drónos növényvédelmi kezelést végezhessen, először is rendelkeznie kell A1-A3, illetve A2-es vizsgával, továbbá pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolványt kell szereznie. Mindemellett természetesen a növényvédelemhez szükséges speciális ismeretekkel is rendelkeznie kell, vagyis a növényvédelmi drónpilótaképzést sikerrel kell elvégeznie – teszi hozzá Tuzson Gergely. A teljes képzési folyamatot tekintve a hallgatók elsőként légi közlekedési alapismereteket, meteorológiát és drónüzemeltetési elméletet tanulnak, a későbbiekben pedig speciálisan a növényvédelemmel kapcsolatos elméleti tudást szerzik meg, illetve kifejezetten a drónokkal végzett légi kijuttatás lehetőségeit, felhasználási területeit ismerhetik meg: „Tanfolyamaink során nagy hangsúlyt fektetünk a magas szintű gyakorlati képzésre, a több napos oktatás során különböző típusú drónokkal ismerkedhetnek meg a leendő növényvédelmidrón-pilóták, illetve megtanulják a permeteződrónok biztonságos üzemeltetését.”
Könnyű kárt okozni, kell a körültekintő szabályozás
Kérdésünkre – reális-e sokrétű, szigorú és több szakterületre kiterjedő hazai szabályozás – a szakember még „emeli is a tétet”. „Ágnessel a légi közlekedési képzés és szabályozás területéről érkeztünk a mezőgazdasági profilú drónhasználat területére. Ezért nálunk alapvető, hogy a szakmai tények, elvárások és a jogi szabályozás a mérvadó, nem a marketing, nem a kereskedelmi érdek. A növényvédelem ráadásul tipikusan azon ágazatok közé tartozik, ahol nemcsak szakmai ismeretekre és minősített műszaki eszközökre, technológiára van szükség, hanem emberi felelősségérzetre is. Drónos növényvédelem során enélkül akár fél óra alatt több tíz milliós kárt okozhat egy felkészületlen vagy felelőtlen szolgáltató. Elég, ha nem megfelelő időben végzi a beavatkozást, vagy rosszul végzi el, vagy nekivezeti a légijárművet egy villanyvezetéknek…” – említ néhány példát a szakember.
A Légtér.hu vezetői ugyanakkor attól is óvnak, hogy eltúlozzuk a drónos növényvédelem lehetőségeit. „Amit a hirdetésekben, a marketingben sokszor látunk, azt érdemes fenntartásokkal kezelni. Egyelőre a dróntechnológia nem éri utol hatékonyságban, adott területnagyságra vetített teljesítményben a hidas vagy más hagyományos permetezőgépek, sőt még a légi permetezés eredményeit sem. Az igaz, hogy mély, felázott táblákon hozzáférnek a géppel nem megközelíthető részekhez. Az is igaz, nulla taposási kárral jár a bevetésük, tény, hogy foltkezelések és bizonyos kertészeti feladatok esetében gyorsabban, takarékosabban és hatékonyabban alkalmazhatók, mint a hagyományos gépek, de mindez egy vékony szegmense a növényvédő szeres kezelések mindennapos világának” – hívják fel a figyelmet.
Kijózanító valóság, félrevezető sugalmazások
Csipak-Török Ágnes egyébként megerősíti, hogy az év elején a jelenleginél nagyobb érdeklődést vártak a képzésben. „Ha abból indulunk ki, amit a korábbi években egyes drónkereskedők és -szolgáltatók hirdetéseiben láttunk, abból az következett volna, hogy tömegével jönnek majd hallgatók. Több száz gép már elkelt, több tucat helyen vállaltak növényvédelmi kezelést, számos gép kapott típusminősítést – miközben eddig csak egy növényvédő szer engedélyokirata kapott drónos kiterjesztést. Ez alapján sok tucatjával kellene hogy legyenek drónpilóták az országban (a Nébih honlapján elérhető lista szerint lapzártánkkor csak 35 növényvédelmidrón-pilóta van Magyarországon – KZ). A valóság sokakat kijózanít a marketing által sugallt képből. Nincs szó arról, hogy valaki fogja magát, vesz egy drónt, és holnaptól kiáll a tábla mellé, hogy hatalmas profittal növényvédelmi szolgáltatást nyújtson.”
Tuzson Gergely ehhez hozzáteszi: ha valaki már rendelkezik (ugyancsak kritériumot jelentő) B-kategóriás jogosítvánnyal és „zöld könyvvel”, akkor is érdemes tudnia, hogy körülbelül 20 milliós beruházás vár rá a komplett drónszolgáltatáshoz. „Kell hozzá egy terepjáró, pick-up, amivel szállítja a munkatársat (hiszen egyedül nem permetezünk!), a drónt, a növényvédő szert, az akkumulátorokat, az aggregátort. Kellenek hozzá ezek a felsorolt műszaki eszközök, továbbá maga a több szakterületre kiterjedő drónpilótaképzés is belekerül bő 1,5 millió forintba” – mondja a szakember.
S még ezzel sincs vége. A drónos növényvédelmi kezelések ugyancsak szeszélyes, nem a szokvány napi 8 órás munkameneteket kínálják. Drónnal egyrészt éjszaka is lehet dolgozni, másrészt meg kell ragadni a drónos növényvédelemre alkalmas szűk időablakokat, például nem lehet túl meleg vagy hideg, túl erős szél, illetve ismerni kell, és tekintettel kell lenni az agrometeorológiai előrejelzésekre. A két cégvezető tehát rámutat: félrevezető azt sugallni, hogy pár hónap alatt megtérül a drónszolgáltatásba való befektetés, ha valaki közel a nulláról indítja be ezt a tevékenységet.
A képzésekre való jelentkezést – vagyis az ilyen típusú növényvédelmi szolgáltatás legalizálását – most bizonyára mégis sokan fontolgatják. Ezt a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok nagyszabású ellenőrzési tevékenysége is előmozdíthatja: idén csaknem 40 alkalommal vizsgálták, hogy az adott szolgáltató mögött volt-e engedély, minősített eszköz vagy növényvédő szer. A másik mozgató a szezon végi időszak ténye lehet: ősszel, a betakarítási munkák után jobban ráérnek a szolgáltatók tanulni. A szakemberek szerint összességében elmondható, hogy a növényvédelmi drónpilóta – mára már mint önálló – szakma hosszú távon kifizetődő lehet, ugyanakkor fel kell készülni, hogy kemény tanulás és gyakorlat szükséges a sikerhez.
Kohout Zoltán
