Az új értékesítési szezonban Kína válhat a világ legnagyobb búzavásárlójává. Kazahsztán közel van ehhez az óriáspiachoz, amit ki is fog használni. A minőség az ütőkártyája az orosz búzával szemben.
A Selyemúton át
Ha a logisztikával nem lesz gond, akkor a Kazahsztánból Kínába irányuló búzaexport reális potenciálja évi 3-4 millió tonna – fogalmazott Jevhen Karabanov, a Kazahsztáni Gabonaszövetség képviselője Ehhez a khorgosi konténerátrakó terminál hatékony működésére van szükség. Khorgos az új Selyemút része, 76 különböző célirányba futhatnak ki innen a vonatok, tavaly 7000 szerelvényt raktak itt át, azaz naponta 19-et.
A minőség mint ütőkártya
Kazahsztán legnagyobb búzavásárlója eddig Üzbegisztán volt, jobb években akár 3 millió tonna kenyérgabonát is igényelt. Két ekkora vásárló már meglehetősen erős támaszt adhat a kazah búzaáraknak, dacára az orosz gabonaözönnek. Különösen annak fényében, hogy 10-12 százalékos fehérjetartalmú búzából Dunát lehet rekeszteni, de akár Jangce-folyót is. Kínában is takarmány minőségű lett a termés döntő része, ezért tiszta, jó minőségű, malmi búzát keresnek a világpiacon, a gyengébb nem érdekli őket – magyaráz Karabanov.
Ki vesz, ki ad
Kína évente mintegy 10 millió tonna búzát vásárol külföldről, de idén 12 millió tonna fölé is felkúszhat az importjuk az USDA szerint, és ezzel átvennék a világ top-importőre címet Egyiptomtól. A belpiacukon most a malmi minőségért magyar fizetőeszközben mérve 133,5 ezer forintot adnak tonnánként. Nem csoda, ha a világ gabonakereskedői mind ide szeretnének bejutni a portékájukkal.
Kazahsztán összesen 9,5 millió tonna búza eladásával számol idén, az exportcél teljesítéséhez 2 millió tonna orosz árut is beenged az országba. Összehasonlításként: Ukrajnától már csak 10,5 millió tonnás kivitel várható el. Ezzel szemben az oroszok 46,5 millió tonnás, az EU pedig 38,5 millió tonnás exportot tud megcélozni. A kérdés már csak a minőség. Kinek van 13% feletti fehérjéjű búzája?
Kapcsolódó írásunk: Az orosz vasúton is dupla annyi gabona fut, mint egy éve.
