A tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, illetve a nagy hőingadozás miatt a megszokott kajszimennyiség csupán negyede kerülhet piacra – írja a FruitVeB. Az egyre szélsőségesebb időjárás ismét bebizonyította: elengedhetetlen a termelés átfogó újjászervezése.
Bármennyit el tudnánk adni
Hazánkban mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az éves termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Idén jelentős kárt okozott a hazai ültetvényekben a tavaszi lehűlés, illetve a nagy hőingadozás. A NAK és a FruitVeB becslése szerint ebben az évben csupán 7-8 ezer tonna sárgabarackot takaríthatnak be a termelők. Pedig a lédús, koranyári gyümölcs ugyanakkor nagyon kedvelt a fogyasztók körében, ráadásul a feldolgozóipar részéről is komoly igény mutatkozik a kajszi iránt. Szakemberek szerint az éves átlagtermésnek akár a duplája is értékesíthető lenne.
A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1117 hektár). Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves vármegyében. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra. A magyar kajszi egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeinknek.
Összehangolt fajtaváltásra van szükség
A tavaszi fagy évek óta visszatérő probléma a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt 6 év alatt négyszer érte nagyon jelentős kár emiatt a csonthéjasokat. A helyzetet nem könnyíti az sem, hogy a kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe. A NAK és a FruitVeB álláspontja szerint vissza kellene állítani a 2000-es években megszűnt fajtakísérleteket, meg kell erősíteni a fajtákkal kapcsolatos információátadást a termelők irányába, a megfelelő termőhely kiválasztásához pedig – a szőlőhöz hasonlóan – működőképessé kell tenni a kataszteri rendszert. Azt is érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.
A kezdeményezés – ha a legnagyobb felvásárlókat is bevonják a fajtaváltásba – sikeres lehet. Jól bizonyítja ezt a dinnyetermesztés példája, ahol 3 évvel ezelőtt az áruházláncok bevonásával 4-6 bőtermő, piacképes hibridre szűkítették a fajtakínálatot, ami 25 százalékkal növelte az országos termésátlagot, és jól eladható árualapot eredményezett.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Két tényező megmentheti a katasztrófától a hazai gyümölcsöt.
Gönczi Krisztina
