fbpx

Régimódi és új GMO-k: uniós igen a génszerkesztésre

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 július 11.

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét 2023. július 5-én ismertette az Európai Bizottság. Eszerint az új géntechnológiákkal (NGT1) létrehozott növények kikerülnek a GMO-szabályozás hatálya alól. Az ökotermelés nem kér belőle.

paradicsom
Az ú képességek a korábbinál gyorsabban rögzíthetők a genomban, aztán szabadalom védheti ezeket (fotó: Horizont Média)

Újszerű genommanipulációs technikák

Az új szabályozás értelmében az adott faj saját génkészletét átalakító génszerkesztés, illetve a célzott mutagenezissel elért „gyorsított evolúció” más elbírálás alá esik, mint az idegen fajok génjeinek „összekeverése”. Az új „nemesítési technikákkal” (NGT1) létrehozott élőlényeket nem övezik majd bonyolult jóváhagyási eljárások, és nem lesznek jelölési követelmények az így „feljavított” egyedekkel szemben. A laboratóriumi és üvegházi fejlesztés után egyszerűbbé válnak a szabadföldi kísérletek. A hagyományos génmódosított növényektől eltérően az egyes EU-tagállamok nem tilthatják meg ezek termesztését a saját országukban, a szaporítóanyagokon azonban fel kell tüntetni, hogy új géntechnológiával készültek. Innentől kezdve a gazdákon (és a fogyasztókon) múlik, hogy akarnak-e nyugtató hatású paradicsomot, klímarezisztens krumplit, törpített kukoricát vagy betegségellenálló búzát a palettájukon, avagy sem.

Régimódi GMO-k lazább értékelésben

A többi biotechnológiai eljárást az NGT2 csoportba sorolják. Ide tartoznak az idegen fajok képességeivel felvértezett, „régimódi” GMO-k, a rovarölő kukorica, a gyomirtónak ellenálló szója és társaik. Ezek terén is egyszerűbbé válik a jóváhagyási folyamat, a biztonsági értékelés, amennyiben velük szemben „nincs bizonyíték a lehetséges kockázatokra”. Az NGT2 növényeket és a belőlük készült termékeket azonban címkézni kell. Az újdonság az, hogy a faj(ta) módosított vagy újonnan hozzáadott tulajdonságait meg kell nevezni a feliraton.

Szabadalom és monopólium

Az EU hosszú évek óta őrlődik azon, hogy beszáll-e abba a gyorsított tempójú versenybe, amit a génszerkesztés indított el a világban. A klímaváltozás sebessége azonban eldöntheti a kérdést: nincs 7-10 évünk egy-egy új tulajdonság izolálására, rögzítésére és felszaporítására a génállományban. Az unió „új genomikai technikákból származó növényekről szóló törvénye” lassan utat tör magának. Miután az EU Bizottsága hivatalosan elfogadja, még át kell mennie az EU Parlamentjén és a Miniszterek Tanácsán is.

Az ökológiai termelésben élen járó országokban azonban erős vita várható az ügyben, így Ausztria és Németország máris kifejezte ellenérzéseit. Hazánkban az ÖMKi, azaz az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet írt tiltakozó közleményt. A szervezet úgy véli, a GMO-szabályozás felpuhítása behozhatatlan előnybe hozza a multinacionális cégeket a növénynemesítés terén. Ezt a szabadalmaztatási jog visszásságaival magyarázzák. Az új géntechnológiákkal előállított fajtákban a nemesítők olyan tulajdonságokat is levédethetnek, amelyek természetes úton is létrejöhetnek, így azok a hagyományos nemesítők, akik a későbbiekben szintén ezen tulajdonságot rögzítik a növényben, siker esetén szabadalmi díjat kell fizessenek. Ez megbéníthatja az európai nemesítési rendszert, és a vetőmagágazat további monopolizációját erősíti.

Az ökotermelés nem kér ebből az előrehaladásból, marad az, ami: ökológiai és természetes. Szerintük az új GMO-k sem a klímaváltozás, sem az élelmiszerbiztonság terén nem mutatnak fel érdemi előnyöket. Az unió válasza erre az, hogy az NGT1 növényeket továbbra sem engedélyezik az ökológiai gazdálkodásban, egyebekben pedig bízzuk a fogyasztókra, hogy mit akarnak. Az ÖMKi rámutat, nehéz úgy GMO-mentesnek maradni, ha a konvencionális termelésben az NGT1 növények terjednek el. Ezek pollenje vagy betakarított magja sok kilométerre a termelés helyszínétől is elszóródhat.