A fogyasztók a biotermékeket gyakran az egészséges választás útjelzőjének tekintik
A bioélelmiszerek a szakértők álláspontja alapján azért képviselnek nagyobb (beltartalmi) értéket, mert előállításukhoz nem használnak kémiai növényvédő szereket és műtrágyákat, továbbá a feldolgozásuk kíméletes technológiákkal történik, illetve a gyártási folyamat során az adalék- és segédanyagok használata korlátozott.
Abioélelmiszerek vonatkozásában számos tanulmány és tudományos értekezés látott napvilágot az elmúlt évek során. Abban szinte valamennyi összecseng, hogy a bioalapanyagoknak nagyobb a mikroelem-, a vitamin- és az antioxidáns-tartalma.
Talán az nem annyira közismert, mégis fontos információ, hogy a magasabb beltartalmi értéket az ökogazdálkodást folytató gazdák úgy érik el, hogy az értékes tápanyagokat rendszeresen – például szerves trágyákkal és pillangós növényekkel – visszajuttatják a termőtalajba.
A bioélelmiszerek népszerűsége
Az emberek felismerték a bioélelmiszerek előnyeit. A bioélelmiszerek iránti kereslet a gyümölcsökkel és zöldségekkel kezdődött, amikor a vizsgálatok egyre-másra kimutatták a nagyipari termelésből származó gyümölcsökben és zöldségekben a növényvédőszer-maradványokat. A bioélelmiszerek népszerűsége azonban napjainkra kiterjedt a gabonafélékre, hüvelyesekre, teára, fűszerekre és az olajos magvakra, valamint a feldolgozott bioélelmiszerekre is. Az elmúlt egy évtizedben – ha a kínálati oldal gazdagságát nézzük – a bioélelmiszerekhez könnyebben hozzá lehet jutni, mint valaha.
Az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet a biotermékek és a biogazdálkodás támogatására és népszerűsítésére. A népszerűsítő intézkedések közé tartozik az Uniós Ökológiai Díj megalapítása is, amellyel 7 kategóriában ismerik el az ökológiai értéklánc olyan különböző szereplőit, akik kiváló, innovatív, fenntartható és inspiráló projektet dolgoztak ki, valódi hozzáadott értéket teremtve az ökológiai termelés és fogyasztás számára. Ezeket a díjakat az idén második alkalommal adják át.
A hazai biotermékek híre az országhatárokon túlra is eljut, köszönhetően többek között annak, hogy a világ legnagyobb ökológiai kiállításán, a nürnbergi Biofach Nemzetközi Bioélelmiszer és Bioáru Szakkiállításon tavaly közel egy tucat hazai vállalkozás képviselte hazánkat.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara a közelmúltban tárta a nyilvánosság elé a közös felmérésük eredményét. Kutatásukat „Bioélelmiszerek fogyasztói szemmel” címmel végezték. A következőkben a fontosabb megállapításaikat adjuk közre.
A kutatás célja
Az ÖMKi és a Budapesti Gazdasági Egyetem a közös kutatásában a hazai fogyasztók biotermékek vásárlásával kapcsolatos szokásairól szeretett volna képet kapni. Munkájuk során például olyan kérdésekre keresték a választ, mint:
- mennyire ismertek a bioélelmiszerek a megkérdezettek körében?,
- Milyen gyakran vásárolnak ilyen jellegű termékeket?,
- Milyen kereskedelmi csatornákat részesítenek előnyben a vásárlásaik során?,
- Mi motiválja őket arra, hogy bioterméket vásároljanak?
A fenti kérdésekre online kérdőíves felmérés formájában keresték a válaszokat. Az összegyűjtött adatokat SPSS statisztikai program segítségével, leíró statisztikai és kapcsolatvizsgálati módszerek alkalmazásával értékelték ki.
A válaszadók harmada hetente vásárol
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy egyre népszerűbbek itthon is a bioélelmiszerek. Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy a felmérésben résztvevők közel egyharmada úgy nyilatkozott, hogy heti rendszerességgel vásárol ilyen jellegű termékeket. A válaszadók közel kétharmadának a fogyasztói kosarába havonta legalább egyszer kerül biotermék. A megkérdezettek 12%-a egyáltalán nem vásárol bioélelmiszert.
Az elmúlt két évben – benne a pandémia időszakával – a felmérésben részt vevők több mint fele arról számolt be, hogy növelte a biotermékek vásárlását. A megkérdezett fogyasztók mindössze 7%-a nyilatkozott úgy, hogy ugyanezen időszak alatt kevesebb bioterméket vitt haza az üzletekből. A hazai fogyasztók körében a biogyümölcsök, biozöldségek és a biotojás számít favorit terméknek. A válaszok arról tanúskodnak, hogy a bioélelmiszerek tekintetében a beszerzési helyek közül a diszkontáruházakat kedvelik a leginkább a vásárlók, ezt követik a drogériák és a hipermarketek. A felmérés végzők kíváncsiak voltak a fogyasztók tájékozottságára is. Így kiderült, hogy a válaszadók többsége jól ismeri a hazai öko-bio tanúsító szervezet logóját. Az uniós biojelöléssel kapcsolatban közepes tájékozottságról adtak számot.
A válaszadók egyértelműen egészségesebbnek tartják a bioélelmiszereket az egyéb élelmiszerekhez viszonyítva, kiemelve a gazdagabb beltartalmat és az alacsonyabb szennyezőanyag-tartalmat. A fogyasztók vásárlási döntései a minőség, a termékösszetétel és az ár háromszögben születnek.
A vásárlói bizalom nagy hatással van a fogyasztói vásárlási szándékra. Annak ellenére, hogy a bioélelmiszereknek vannak hibái, az emberek mégis hajlandóak magasabb árat fizetni értük (az ízükért, minőségükért, tanúsításukért, marketingjükért és gyártási módszereikért). Ez azt mutatja, hogy megbíznak bennük. A bioélelmiszerek előállítási módjába vetett bizalom, beleértve a szabványokat és az ellenőrzést, erős hatással van mind a vásárlási szándékokra, mind a tényleges cselekvésre. Az egészségügyi előnyök, az ökológiai tudatosság, a hozzáférhetőség és a frissesség mind a bioélelmiszerek vásárlási vágyának mozgatórugói. A felmérés csak megerősítette azt a tényt, hogy a hazai fogyasztók nagyon árérzékenyek. Ebből egyesen következik, hogy a fogyasztói árak csökkentése hozzájárulhatna a biotermékek forgalmának a növekedéséhez, illetve elterjedésükhöz. Más kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben mennyire releváns árcsökkentésről, illetve forgalomnövekedésről beszélni.
A magyar fogyasztói kereslet
Habár a felmérés fogyasztói szemszögből közelített a bioélelmiszer témához, érdemes pár gondolatot szentelni a „kínálati” oldalnak is. Hazánkban több mint 5000 mezőgazdasági termelő, több mint 500 feldolgozó és csaknem 50 unión kívülről importáló vállalkozás alanya a bioellenőrzésnek. A magyar gazdák eddig több mint 300 ezer hektárt vontak ökológiai művelés alá, ami részarányosan 6 százalékot jelent (az EU ambiciózus terve 25%-os arányról szól). Ezzel európai szinten a középmezőnyben vagyunk.
Térjünk vissza a felmérés összegzett tapasztalataihoz. Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai fogyasztók biotermékek iránti kereslete – más európai országokhoz hasonlóan, habár nem olyan mértékben – dinamikusan növekszik. A további növekedést olyan tényezők segíthetnék, mint a korábban már említett árcsökkentés, valamint a biotermékek egészségre gyakorolt pozitív hatásaira vonatkozó érdemi kutatások szélesebb körben történő ismertetése.
Mindenképpen szükséges foglalkozni a hazai fogyasztók árérzékenységével. Jelenleg a fogyasztók több lehetőség közül választhatnak bioélelmiszer vásárlásakor (is), ami arra készteti a kereskedőket, hogy olyan árképzési stratégiákat hajtsanak végre, amelyek célja, hogy több vásárlót vonzzanak. A probléma az, hogy számos kereskedő nem ismeri egyértelműen a fogyasztói árérzékenységet. A legtöbb élelmiszer-kategória termékkereslete érzékeny az árváltozásokra, különösen igaz ez a biotermékek vonatkozásában. A kereskedőknek figyelembe kell venniük a fogyasztói árérzékenységet az árképzési stratégiáik kidolgozásában, valamint a marketingkommunikációs stratégiájuk megalapozásában.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
