fbpx

Precíziós növényvédelem a nyugati dióburok-fúrólégy ellen

Írta: MezőHír-2023/05. lapszám cikke - 2023 május 28.

Mivel a dió közkedvelt növénynek számít, termesztése pedig nem jár különösen nagy gonddal, így nehezebb volt reagálni az újonnan felmerülő nehézségekre. A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson, 1929) az USA és Mexikó területéről származik.

Európában az 1980-as évek elején jelent meg, gyors terjedése a tápnövényei, a közönséges dió (Juglans regia) és a fekete dió (Juglans nigra) könnyű elérhetősége miatt történhetett meg. Előfordulását igazolták Szlovéniában (1997), Észak-Olaszországban (1998), Németországban (1993), Horvátországban (2003), Franciaországban (2007) és Ausztriában (2009). Magyarországon először a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet munkatársai találták meg a lárváját Kőszeg külterületén, 2011-ben. Invazív fajként nyilvántartott károsító.

Országunkban mára már általánosan jelenlévő kártevő (1. ábra), amely megnehezíti a dió termesztését. A magyar kultúrához és gasztronómiához szorosan fűződő dió minden családi kertben és közterületen jelen van, ami lehetővé teszi a populáció felszaporodását. A természetes társulások, sorfák és családi házak hatalmas méretű diófáinak védelme nem megoldható, ezeken a fákon jelentősen felszaporodik a kártevő. A növény termesztése ma már nem egyszerű a fa magassága, a metszési és a növényvédelmi technológia hiánya miatt.

A Rhagoletis légy lárvája olyan nyű, amely a dió zöld burkában fejlődik. A termés felületén megjelennek az apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok, ebbe helyezi el tojásait. Az egy nemzedékes kártevő elhúzódó rajzása miatt igazán megnehezíti a növényvédelem sikerességét. A dióburokban fejlődő nyűvek (1. kép) a dióbél minőségének és fejlődésének romlását okozzák, az elszíneződik, megpenészedik, így a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik, kényszerérés következik be, és korai fertőzés esetén terméshullás történhet.

1. kép. Rhagoletis légy lárvájának károsítása
kép. Rhagoletis légy lárvájának károsítása

1. ábra. Rhagoletis imágó megjelenése (izeltlabuak.hu)
1. ábra. Rhagoletis imágó megjelenése (izeltlabuak.hu)

A betakarítást az elfeketedő nyálkás dióburok hátráltatja. A termés földre hullásakor a lárvák a talajba jutva bábozódnak, majd ott is telelnek át.

A védekezés lehetőségei

A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének (Xanthomonas campestris cv. juglandis) tüneteivel, amelyek csak meleg, párás időben jelentkeznek. A magánkertekben javasolt az avar és a lehulló dió eltávolítása, ami gyéríti a kártevő következő évi populációjának a felszaporodási lehetőségét. A fák évente elvégzett metszésekor a korona méretének csökkentése, sűrűségének megszüntetése a cél. Ezt a műveletet nemcsak a növényvédő szerek megfelelő fedettsége miatt javasoljuk, hanem az egészséges kondíció, a megfelelő napfényellátottság és a fák beteg részeinek szakszerű eltávolítása miatt is.

2. kép. Rhagoletis completa színcsapdája
2. kép. Rhagoletis completa színcsapdája

Elengedhetetlen a rajzás megfigyelése (CSALAMON® PALZ, 3. kép). A megfigyelés legelterjedtebb módszere a sárga ragacslap kombinálva csalogatóanyaggal (ammónium-acetát).

A károsító megjelenése június első felétől várható. A csapdák kihelyezéséhez szükséges, hogy ismerjük az adott rovar környezeti igényét. A magas fáknak azon a részén jelennek meg legelőször, amelyet a nap leghamarabb felmelegít, amely a korona felső szintjének déli kitettségű oldala, ezért a csapdákat a fán elszórtan, főleg a korona felső harmadában kell elhelyezni. A csapdákban egyéb más (nem károsító) legyek mellett a dióburokfúrólégy is felismerhető. A felismerése nem okoz problémát: barna alapszínű, feje sárga, tora sötétebb. Szárnyfesztávolsága 8–10 mm. A nem szakavatott szemek is jól felismerhetik a szárnyrajzolatot és fejlődésmenetet (3. kép). A két pár szárny végén egy fordított „V” betűre emlékeztető minta rajzolódik ki viszonylag vastag, markáns vonallal.

3. kép. A Rhagoletis completa fejlődése
3. kép. A Rhagoletis completa fejlődése

A diókutatás témáját is megnehezítette a fúrólégy jelenléte. Az 5 hektáros diógénbanki állományunk a megelőző években közel 98%-os fertőzöttséget mutatott, így nekünk is újra kellett gondolni a növényvédelmi lehetőségeinket. A kutatóhely gépparkja rendelkezik növényvédelmi permetezőgéppel, de a diókultúrában a fák mérete miatt speciális gépre lenne szükség.

Drónnal a légy ellen

A dróntechnológia Magyarországon újdonságnak számító, nagyon eredményes módszer, ezért szerettünk volna erről mi is tapasztalatot gyűjteni. A kutatás során célul tűztük ki a dróntechnológia alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezésben (4. kép).

drone
4. kép. Drón a fák felett

Teljesen kezeletlen területet választottuk kontrollnak („Magas diós”), a Kutató Központ Elvira major kutatói telephelyén. Itt a csapdák kihelyezése megegyezett a kezelt terület („Dió fajtagyűjtemény”) csapdakihelyezésének időpontjával. A kezelt terület összesen négy kémiai védekezésen esett át 2020-ban, amelyben két drónos és két földi technológiát ötvöztünk.

Az első kezelés 2020. 07. 16-án történt földi permetezőgéppel, a második drónnal, 2020. 07. 28-án, a harmadik kezelés földi permetezés volt 2020. 08. 12-én, az utolsó pedig drónnal történt 2020. 08. 26-án. A 2. ábrán a piros nyilak a földi kezelést jelzik.

2. ábra. A 2020-as év fogási adatai
2. ábra. A 2020-as év fogási adatai

A kémiai kombináció pedig az acetamiprid és a lambda-cihalotrin volt. A siker nem volt annyira kiemelkedő, mint a zöld nyíllal jelzett drónos védekezésnél, melynek kémiai kombinációja acetamiprid és az ammóniumacetát hatóanyagú fehérje volt. A megfigyelések alapján a kontroll és a kezelt terület között nagy volt a fogott egyedszám különbsége. A drón esetében a kezelések után csökkent a fogási szám. Míg a dróntechnológiánál a fa teljes magasságában, addig a földről kivitelezhető növényvédelemmel csak a fa alsóbb részein volt kielégítő a kezelés. A kezelt terület (a kékkel jelzett rajzási görbe) esetében látható, hogy az elvégzett kezelések után a populáció nem tudott felszaporodni, a sárgával jelzett kontrollnál viszont látható a populáció felszaporodása és a rajzás elhúzódása. A kezelt terület fertőzöttsége csökkenését értük el a kombinált kezeléssel is. A több éves megfigyelések alapján a 98%-os fertőzöttség egy vegetációs kezelés alatt 63%-ra csökkent.

2021-ben megismételtük a 2020-ban kialakított technológiai és csalogatáson alapuló kezelést. A kezelt terület esetében látható, hogy az elvégzett beavatkozások után (zöld nyíllal jelzett) nem tudott a populáció felszaporodni, a sárgával jelzett kontrollnál viszont látható a populáció felszaporodása. A földi kezelések után a piros nyíllal jelzett kezelés nem volt eredményes. A kombinált kezelések is meghozták a várt eredményeket. A felméréseink alapján a 2020-as évben 63%-ra csökkentettük a fertőzés mértékét, viszont 2021-ben sikeres kezelések után a kártételt sikerült megszüntetni (3. ábra).

3. ábra. A 2021-es év fogási adatai
3. ábra. A 2021-es év fogási adatai

Segít a jó koronaforma

2022-ben a drónos permetezést nem alkalmaztuk, mivel a fogási adatok nem mutattak jelentős populációt (4. ábra), feltehetően klimatikus hatások (csapadékszegény környezet) miatt, ezért csak kétszeri földi kezelést végeztünk.

4. ábra. A 2022-es év fogási adatai
4. ábra. A 2022-es év fogási adatai

Ennél a kísérletnél nagyon jól tudtuk ötvözni a drónos permetezés előnyeit és a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezési lehetőséget, mivel a kártevő a koronaforma felső egyharmad részében található, ahová a kísérlet kezdetekor csak drón segítségével tudtuk kijuttatni a permetezőszert. Egy hatékony fúrólégy elleni védekezéshez szellős, laza szerkezetű koronára is szükség van, hogy a földi védekezés hatékonyságát emelni tudjuk, ezért kiemelt jelentősége van a koronafenntartó metszések rendszeres és szakszerű elvégzésének.

SZERZŐ: KALMÁR KLEMENTINA, DR. BUJDOSÓ GÉZA