Az embernek az energia, a növénynek pedig időjárás elleni védelem a fontos. A kettő kiváló ötvözete az agro-fotovoltaikus rendszer. A magasba szerelt napelempark áramot termel, közben részleges árnyékot, eső- és jégvédelmet is nyújt az alatta meghúzódó növényeknek.
Jó tapasztalatok
Hollandiában építik ki Európa legnagyobb agro-fotovoltaikus (agro-PV) málnaültetvényét. Elkészültekor 24.206 napelem mintegy 2810 háztartás számára elegendő energiát állít majd elő, miközben alatta bogyós gyümölcsöt takarítanak be.
A GroenLeven agro-PV-projektje Hollandia Észak-Brabant tartományában, Meierijstad településen valósul meg, ahol főleg málnát, de szedret, ribizlit és spárgát is termesztenek majd az üzemben. A GroenLeven már több agro-PV projektet is kivitelezett, ezek együttesen közel 15 megawatt kapacitást tesznek ki – számol be a fruitveb.hu. A mostani projektet egy kísérlet előzte meg. Maarten van Hoof málna- és szederültetvényeinek egy része fölé már 2020-ban napelemeket telepítettek. A sikeres eredmények után van Hoof úgy döntött, hogy a teljes málnaterületét napelemekkel szereli fel.
Nem tépi meg a szél, nem eszi meg a nap
„Általában fóliát helyezünk a gyümölcsök fölé, hogy megvédjük őket a zord időjárási viszonyoktól” – magyarázza a holland termelő. „A málna nem bírja a sok csapadékot, gyorsan megpenészedik. Emellett a panelek strapabíróbbak is a fóliánál, nagy szélben sem csapkodnak, ráadásul munkaerő-takarékosak is, mivel a fóliát gyakran kell cserélni. Ez egy olyan befektetés, amely jövőbiztossá teszi a vállalkozásomat.”
Napelem és növény összhangja
Bram Wasser, a GroenLeven agro-PV projektvezetője szerint minden gyümölcs más a fotovoltaikus rendszert igényel. Ezért a Wageningeni Egyetemmel közösen azt vizsgálják, hogy holland viszonyok között melyik gyümölcs milyen napelempark alatt érzi jól magát. Kutatásaik többek között a panelek fényáteresztő képességét, a modulok alatti klímát (hő, fény, csapadék), a felhasznált növényvédőszer-mennyiséget, a termés nagyságát és Brix-fokát érintik.
Németországban a Fraunhofi Kutatóintézet vizsgálja évtizedek óta a szántóföldi növények, zöldségfélék, gyümölcsök reakcióját a modulok alatti klímára. Szerintük a növények hozamváltozással reagálnak a részleges árnyékra, ezért sok múlik az adott kultúra árnyéktűrésén, a modulok egymástól való távolságán, dőlésszögén, az adott évjáraton, és azon, hogy van-e öntözés a napelem alatt. Lásd erről írásunkat: Kettős hasznosítás másképp: növény + áram.
