Az idén lépett életbe a 2021. évi CXLIII. törvény az agrárgazdaságok átadásáról. A megszületése óta eltelt idő csak arra volt elég, hogy a gazdaságvezetők barátkozgassanak a nemzedékváltás gondolatával, gyakorlati példa csak elvétve akad a jogszabály alkalmazására. Tudjuk azt is, hogy lesz hozzá támogatási konstrukció, de ennek részleteire is várni kell még. Egy biztos: jóval kevesebben élhetnek majd vele, mint ahányan nyugdíjba szeretnének vonulni. A témát az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának segítségével jártuk körbe.
Elsőként azt kell leszögezni, hogy a gazdaságátadási törvény csak egy mankó a generációváltáshoz egy működő gazdaság továbbvitelére, és inkább ott könnyíti meg az átadás-átvételt, ahol a magánvagyon és a gazdaság vagyona összegubancolódott. A kapcsolódó támogatás pedig anyagi lökést ad ahhoz, hogy a kevés nyugdíjjal rendelkező gazdaságvezető átadhassa a gyeplőt, a fiatal generáció pedig odacsaphasson a lovak közé.
„Ez a törvény egy lehetőség a gazdaságátadás adminisztratív megkönnyítésére, de ahány ház, annyi eset” – hangsúlyozza dr. Weisz Miklós is, aki a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) volt társelnöke, és vidékfejlesztési szaktanácsadóként számtalan pályázatot látott már. Éppúgy érti a jogásznyelvezetet, mint a fiatalok várakozásait. „A szabályozás igazi célpontjai az őstermelők családi gazdaságai (ŐCSG-k), a jogi személyeknél ugyanis egyértelműbb az üzletrészek elhatárolása a magántulajdontól. Legutóbb 2007-ben segítette volna a gazdaságátadást egy pályázati kiírás, de az sikertelen volt, mivel nagyon magára hagyta az átadó gazdát, aki gyakran nem rendelkezett megfelelő nyugdíjjal ahhoz, hogy kiszállhasson a munkából. A most tervezett támogatási konstrukció mindkét felet, az átadót és az átvevőt is jutalmazná, üzemmérettől függően. Úgy látom, most mindenki a kiírás részleteire vár.” Mielőtt a támogatásra rátérnénk, fussuk át gyorsan a gazdaságátadási törvény főbb előírásait, mivel a pályázat is ezekre fog épülni.
Miről szól a gazdaságátadás?
A törvény értelmében az átadandó gazdaság részét képezik a működését szolgáló földek, ingatlanok, azok az ingóságok, amelyekre nézve a gazdaságvezetőt megilleti a termelés haszna (a bértermelés, bérhizlalás nem tartozik ide), a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gazdasági társaság vagyonából való, illetve szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulásban a társulati érdekeltség, valamint az összes kapcsolódó jogok és kötelezettségek (pl. támogatások, hitelek).
A gazdaságot a törvény keretében az az őstermelő/egyéni vállalkozó adhatja át, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül eléri, és legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező-/erdőgazdasági tevékenységet, és ebből igazoltan árbevétele származott, valamint a gazdaságátadási szerződésben meghatározott földterületnek több mint háromnegyed részben legalább 5 éve bejegyzett használója vagy a használójaként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A gazdaságátvevőnek50 évesnél fiatalabbnak kell lennie, és legalább tíz évvel a gazdaságátadónál is. Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként hozzátartozói láncolatban kell állnia a gazdaságátadóval, vagy legalább 7 éve munkaviszonyban kell állnia vele. A munkaviszony lehet a bedolgozás, vagy a vállalkozási/megbízási szerződésen alapuló tevékenység a cégben, vagy a cég tagjaként személyes közreműködéssel járó tevékenység. A gazdaságot egyben kell átvennie egyetlen személynek. Az átadás történhet adásvételi szerződés keretében, vagy ajándékozási, tartási, illetve életjáradéki szerződéssel, de utóbbiak csakis közeli hozzátartozók esetén érvényes opciók. A felek legfeljebb 5 éves időtartamra együttműködést is vállalhatnak a gazdaság közös működtetésére. Ekkor az együttműködés időtartamára kérelmezni kell az ingatlan tulajdoni lapján a folyamatban levő gazdaságátadás feljegyzését.
Előnyben a közös vezetés
„A közös gazdaságvezetés sokak számára megnyugtató lehet, mert az, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de már visszavonulna, ezt fokozatosan és anyagi biztonságban megteheti. Főként, ha támogatást is tudnak kapcsolni a gazdaságátadáshoz” – vélekedik Weisz Miklós. Másrészt a vagyonelemek összegyűjtése, a jogok és kötelezettségek kilistázása egy családi gazdaságban nagy falat lehet. „Mivel gyakran rendelkeznek hitelekkel is, fontos idejekorán felkeresni a bankot. Lehet, hogy a hitelszerződés átruházásakor egy újabb fedezet vagy kezes bevonására lesz szükség. A bankok vélhetően felkészültek lesznek a törvény alkalmazására, hiszen az ŐCSG-k létrejöttére is meglepően gyorsan reagáltak. És persze keresni kell egy jó ügyvédet a szerződéshez” – tanácsolja a tapasztalt szakember. A gazdaságátadási szerződés egy polgárjogi szerződés két magánszemély között, a vagyonelemek értékelése csak rájuk, az ügyvédre és a finanszírozó bankra tartozik. A szerződést azonban be kell nyújtani a kormányhivatalnak, hogy megvizsgálhassák, minden eleme megfelel-e a törvényi előírásoknak, különösen a földtörvénynek. Héjja Csaba, az MBH Bank-Takarékbank szenior agrárelemzője a pénzintézeti oldalról szemlélve megerősíti: a bankok egyöntetű véleménye az, hogy egy komplett gazdaságot nehéz egyben átadni, ha egyes vagyonelemei hitellel vannak megterhelve. Szerencsére a hitelezési gyakorlatban a családi gazdaságok új generációi valamelyest már ismertek a bankok előtt, de egy hitelszerződés átruházásakor így is újra kell gondolni a fedezeteket. Ebből a szempontból a bank leginkább az ötéves együttes gazdaságvezetésnek örül, hiszen ezalatt gyarapodik az ifjonc irányítási tapasztalata, és a hitelező is jobban megismeri őt.
Héjja Csaba szerint a járadékfizetéses megoldás is vonzó lehet sokak számára, mivel megoldja az öregebb generáció nyugdíjproblémáját, ami a célcsoportban meglehetősen gyakori.
„Örülünk annak, ha minden vagyonelem a következő generációhoz kerül, amelyik jellemzően innovatívabb, képzettebb is, és hajlik a beruházásokra. Tehát a szándék jó, a gyakorlatban viszont nem kevés adminisztrációval fog járni a gazdaságátadás” – sommáz a szakember. Ezért, ha ezt tervezik a gazdaságban, és van hitelük, akkor már a tervezés fázisába célszerű bevonni a bankot. Héjja Csaba szerint sem a céges formában működő gazdaságok fogják választani a gazdaságátadást. „Ők másképp is meg tudják oldani az egyes vagyonelemek átadását vagy visszatartását. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a föld olyan érték és bevételi forrás, amit magánszemélyként nem szívesen engednek át.”
Támogatási pályázat
„Nem kell kapkodni a szerződés megkötésével. 2024-ben megjelenhet hozzá az a pályázati felhívás, ami mindkét felet, az átadót és az átvevőt is támogatja egy egyszeri juttatással. Mivel valóban egy bonyolult tervezést igénylő eljárásról van szó, ezek a kiírások várhatóan hosszan nyitva is lesznek. Persze az, aki idén tölti be az 50. életévét, már nem várhat a támogatási pályázatra, enélkül kell egy konstrukciót választania a lehetőségek közül” – mondja Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Magyarország KAP Stratégiai terve szerint a generációs megújulás az átadó részéről csakis gazdaságátadási együttműködés keretében lesz támogatható. Az átadni tervezett gazdaságnak legalább 10 ezer STÉ méretűnek kell lennie, azaz legalább 10 ezer euró mezőgazdasági árbevétellel kell rendelkeznie egy évben (ez mintegy 4 millió forint). A gazdaságátadási együttműködés legfeljebb 5 éves kötelezettségvállalással jön létre, ennek végére a gazdaságátadónak el kell érnie az öregségi nyugdíjkorhatárt. A gazdaságátvevő számára a szerződés megléte a belépési küszöb a támogatás igénybevételéhez.
A gazdaságátadónak ekkor egy összegben a következő kifizetés jár:
‑ 10–50 ezer STÉ gazdaságméretnél: 50 ezer euró,
‑ 50–100 ezer STÉ gazdaságméretnél: 60 ezer euró,
‑ 100 ezer STÉ fölött: 70 ezer euró.
A gazdaságátvevő egyösszegű támogatása:
‑ 10–50 ezer STÉ gazdaságméretnél: 40 ezer euró,
‑ 50–100 ezer STÉ gazdaságméretnél: 70 ezer euró,
‑ 100 ezer STÉ fölött: 100 ezer euró.
„A célunk a termeléshez szükséges javak átadása mellett a tudás átadása is volt a támogatási konstrukcióval. A nagyobb üzemméreteknél az idősebb generáció kisebb összegű juttatást kap, mint a fiatalabb, mivel más a támogatás célja: az átadó oldalán a passzivitásba vonulást segítjük anyagilag, míg az átvevő egy termelőüzem aktív menedzselésére készül, amihez így szakmai és anyagi támogatást kap” – magyaráz Feldman. Felhívja a figyelmet, hogy az induló gazdáknak nem kell feltétlenül megvárniuk apjuk nyugdíjba vonulását, hamarabb is önállósodhatnak, ebben az új induló fiatal gazda kiírás segítheti őket, amihez beruházási támogatást is kapcsolnak. (Lásd részletesebben „Támogatásözön a fiatal gazdáknak – mindkét pillérben” írásunkat.)
Több mint 100 ezer család
Több mint 56 ezer ÖCSG-t tartottunk nyilván januárban, de ennél jóval több, 153 ezer gazdaság (!) nem éri el a 8000 eurós árbevételt. Ha a KSH legutóbbi agrárcenzusának számaiból indulunk ki, akkor a gazdaságirányítók közül a legtöbben a 60-70 éves korcsoportban találhatók meg. Ezzel függ össze, hogy minden második gazdálkodó legfeljebb 10 éves időtartamra tervezte a termelésben való részvételét 2020-ban. „A legijesztőbb, hogy minden másodikra igaz az is, hogy elképzelése sincs arról, hogy ezután mi történik a gazdaságával. Öröm az ürömben, hogy minden negyedik pontosan tudja, hogy melyik családtagja lesz alkalmas a termelés folytatására, és közel ennyien bíznak benne, hogy akad majd egy gazdálkodni vágyó családtag” – fűzi hozzá az adatokhoz Héjja Csaba. Egy barack-, eper- vagy paprikatermelő pár hektáron is könnyedén meg tudja ugorni a 4 millió forintos bevételi határt, ám ebben a méretnagyságban gyakran találunk szinte „jövedelem nélküli” gazdaságokat. Pedig a körükben bőven akadnak a 70 éves kort súroló gazdaságvezetők, akik átadnák már a gyeplőt, ugyanakkor égető szükségük lenne egy kis nyugdíjkiegészítésre is. „Nálunk két őstermelő van a családban. Nem csináltunk ŐCSG-t, ez lehet az egyik baj a bevételi határ szempontjából. Mindig ügyeltünk rá, hogy ne kelljen sokat adózni… A másik, hogy a fiúk hivatalosan nem vesznek részt a gazdálkodásban, holott ténylegesen már megvan a három év gyakorlatuk. Sajnos nincs szakirányú képesítésük sem” – halljuk az egyiküktől Pest vármegyében.
Másutt megvan a bevétel, gyakorlott pályázó is a család, eddig sokszor idomultak sikeresen a támogatási feltételekhez. „Ha látjuk a konkrét kiírást, megnézzük, tudunk-e most is alkalmazkodni hozzá” – mondja bizakodóan a Nyírségben egy 28 éves fiatal, de édesapja 56 éves kora alighanem megkerülhetetlen akadály lesz.
Egy közepes méretű szántóföldi gazdaság már bőven megfelel a bevételi elvárásnak, körükben is nagy a pályázati tapasztalat, és ezekben is sok 60 év feletti vezetőt találunk. Ebben a méretkategóriában más nehézségek kerülnek elő: a gazdaság még nem akkora, amire „dinasztiát” lehet építeni, a fiatal családtagok fejében sokszor meg sem fordul, hogy átvegyék a gazdaságot. Végül meglepő módon egész más gazdasági területekre kiképzett – ügyvéd, könyvelő, logisztikus stb. – fiatalok lesznek azok, akiket be lehet vonni a termelésbe, nem ritkán a gyengébb nemből, és nem is feltétlenül a leszármazottak közül. „Minden munkát rá lehet bízni, a legnehezebbet is, amit egy férfi visszautasítana. Ha leküldöm a serleges felvonóaknába, szó nélkül megy, ha kéttengelyes pótkocsival kell manővereznie, megcsinálja, ha a szárító mellett kell éjszakáznia, megteszi” – dicséri elhunyt sógora középső lányát egy 65 éves, Veszprém vármegyei férfi. Igaz, a 30 éves „fruska” még újonc a gazdaságban, kell mellé a szakmai támogatás, de nagyon akar, és ez a legfontosabb. „Minden munkafolyamatban ott van. Az a célom, hogy az egyetlen ember, akit az üzem vezetésére alkalmasnak tartok, ne kerüljön olyan helyzetbe, mint én, amikor egymás után vesztettem el az apósomat és a sógoromat, akikre addig a családi gazdaság épült. Rettenetesen nehéz volt beletanulni… Jó lenne már lazítani, a fiatalokra hagyni a termelést, elmenni nagyokat vadászni, és még nem az örök vadászmezőkre…”
Gönczi Krisztina
