A jövő gazdálkodási irányzata elkerülhetetlenül a fenntartható, minél alacsonyabb ökológiai lábnyomú termesztéstechnológiák felé mutat mind a termesztés, mind a felvásárlás kritériumrendszere szempontjából.
A termékek előállításánál hozzáadott értékként jelennek meg a CO2-semleges termesztési, illetve a regeneratív, talajmegújító gazdálkodási módok. Az új termeléshez kötött támogatási rendszer, illetve az Agrár-ökológiai Program ösztönzi ezeknek a termesztési módoknak az alkalmazását, azonban érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a gyakorlatok, amelyek ténylegesen, hosszú távon hozzájárulnak a kívánt célok eléréséhez. Az elmúlt évjáratok – különösen a tavalyi – növénytermesztésének legfontosabb kérdésköre a csapadékhiány okozta negatív tényezők mérséklése volt. Vitathatatlan, hogy az egyre aszályosabb évjáratokhoz való alkalmazkodás alappillére talajaink állapotának megóvása, vízmegtartó és -szolgáltató képességük növelése. E tulajdonság alakulása igen összetett, számos fizikai, kémiai és biológiai folyamat befolyásolja. A folyamatok pozitív irányban történő befolyásolásában a zöldtrágya-, illetve takarónövények alkalmazása nem újkeletű dolog, optimális használatuk előnyei vitathatatlanok a talaj szerkezete, illetve a következő növénykultúra fejlődése tekintetében.
Vetésforgóba illesztve
A talaj szempontjából természetes állapot, ha növényzet borítja, azonban leszűkült vetésszerkezeteink, illetve a két növénytermesztési periódus közötti borítatlan talajfelszín számos negatív irányú folyamatot indukál. A talajélet biztosításához elengedhetetlen a növényzet, illetve a növény gyökérzetének jelenléte a talajban, így valósulhat meg a rendelkezésre álló erőforrások (szén, napfény, nedvesség) folyamatos hasznosítása. Talajainkra élő egységként érdemes gondolni, melynek alapvető része a növényzet jelenléte; egyoldalú talajhasználattal, illetve csak műtrágyával történő tápanyag-visszapótlással nem várhatunk pozitív irányú változást. Az állati eredetű szerves trágya mennyiségének csökkenése, illetve a műtrágyaárak emelkedése alátámasztja a zöldtrágyanövények okszerű használatát.
Talajaink egészségének megőrzése szempontjából hosszú távon, komplexen kell gondolkodnunk, a zöldtrágyanövények alkalmazása rendszerszemléletű alkalmazást igényel.
Vetésforgóba illesztésük számos előnnyel jár, melyek közül kiemelendőek:
‑ talaj szervesszén-tartalmának növelése, légköri CO2-megkötés,
‑ talaj nitrogéntartalmának növelése,
‑ tápanyagok feltárása (felvehető foszfortartalom),
‑ talaj eróziónak való kitettségének csökkentése,
‑ talaj tömörödöttségének csökkentése,
‑ talajaggregátumok stabilitásának növelése, talajszerkezet javítása,
‑ beszivárgási tényezők, hidraulikus vezetőképesség javítása,
‑ mikrobiológiai élet fellendülése, mikorrhizális kapcsolatrendszer kialakítása,
‑ gyomelnyomó hatás.
Az említett előnyök elérése érdekében különböző növényfajokat kell alkalmazni, a megfelelő komponensű keverékek megválasztásával realizálhatóak a pozitív hatások. A zöldtrágyanövényeket/takarónövényeket alapvetően három csoportba sorolhatjuk, úgymint a pillangósvirágúak, keresztesvirágúak és egyéb zöldtrágyanövényfajok. A fajokkal szemben támasztott elvárás a rövid tenyészidő, a gyors növekedés, nagy biomasszatömeg-termelés, dús, illetve mélyre hatoló gyökérzet, jó tápanyagfeltáró és -mobilizáló képesség. A pillangós virágú növényfajok közül leggyakrabban csillagfürtöt, tavaszi/szöszös bükkönyt, bíborherét, alexandriai herét, borsót és lóbabot tartalmaznak a keverékek. A legnépszerűbb keresztesvirágú komponensek közé tartozik az olajretek, meliorációs retek, mustár és a repce, egyéb növényfajok közül a pohánka, facélia, homoki zab, rozs, len, négermag és cirokfajok jelennek meg a keverékekben.
Mikor vessük?
A zöldtrágyanövények alkalmazása, illetve a keverékkomponensek megválasztása szempontjából a legfontosabb összetevő, hogy mely két növénykultúra között alkalmazzuk. Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a fejlődéshez, alkalmazásuknak korai/nyári betakarítású növények után van létjogosultsága. Két kalászos kultúra közötti termesztésük abban az esetben ajánlott, ha megfelelő csapadékellátottságú év jellemző, illetve olyan keverékkomponensek alkalmazása javasolt, amelyek alacsony vízigényűek, illetve gyors a talajban történő lebomlásuk (hüvelyesek). Kapás növények vetése előtt a zöldtrágyanövények őszi talajba forgatása esetén elegendő idő áll rendelkezésre a tápelemek feltáródásához a következő kultúra számára, így a keverékekben kombinálhatóak a nagy zöldtömeget fejlesztő keresztesvirágú és az optimális C:N aránnyal rendelkező, N-kötő pillangós virágú komponensek. Jogos kérdésként merülhet fel a gazdálkodók részéről, hogy a csapadékhiányos nyári periódust követően érdemes-e a már alacsony nedvességtartalmú talajunkba másodvetésként zöldtrágyanövényt vetni, amelyre a válasz az optimális vetésidő és a megfelelő minőségű magágy biztosítása. A zöldtrágyanövények szempontjából is fontos a megfelelő minőségű magágy készítése, mivel gyomelnyomó képességüket csak az egyöntetű, robbanásszerű keléssel tudják érvényesíteni. Tapasztalataink alapján az optimális vetésidő augusztus eleje – szeptember közepe közé esik, a korábbi vetésidő esetén nagy a veszélye az alacsony talajnedvesség-tartalomnak, a túl kései vetés esetén pedig nem áll rendelkezésre elegendő idő a megfelelő zöldhozam fejlesztésére. Az optimális talajnedvességi állapotban végzett vetés még megkésett vetésidő esetében is képes kompenzálni a zöldhozam mennyiségét (1. ábra, november 10-ei mintavétel).
A 2022-es évjáratban a Pannon-Mag-Agrár Kft. által biztosított, pillangós komponenseket és facéliát tartalmazó zöldtrágyakeverékek a különböző komponensarányoktól és a vetésidőtől függően (augusztus 19./szeptember 17.) 10–26 tonna biomasszát termeltek hektáronként, amely mellett talajtakarást biztosítottak az őszi periódusban, így gátolva a hirtelen nagy mennyiségben érkező csapadék eróziós hatását. A különböző növényfajok eltérő gyökerezési mélysége hozzájárult a talaj optimális vízbefogadó és tárolóképességének a kialakításához, míg a pillangós komponensek révén jelentős mennyiségű N megkötésével számolhatunk a talajban (1. kép).
Gyakorlati eredmények
A pillangós zöldtrágyanövények esetén jellemzően alacsonyabb a biomasszahozam, mint az egyéb zöldtrágyanövényfajok esetében, azonban jelentős mennyiségű légköri N megkötésével számolhatunk, továbbá a növény kedvező C:N arányának köszönhetően a maradványok gyorsan lebomlanak, és a tápanyagok feltáródnak a következő növény számára. A talajban lévő tápelemek kimosódásnak megelőzésére, illetve feltárására optimális választás a keresztesvirágú és egyéb zöldtrágyanövények. A különböző fajösszetételű keverékek komplexen fejtik ki pozitív hatásukat, amely előnyök több tenyészidőszakon keresztül érvényesülnek. 2022-ben augusztus 19-én vetett, és október 28-án talajba forgatott keverékek 19–55 t/ha-os föld feletti biomasszahozamot produkáltak a Pannon-Mag-Agrár Kft. zöldtrágyakeverékei esetében (2. ábra).
Ezeknek a növényi részeknek a nedvességtartalma 85–88% körül mozog, így ezeket a talajba forgatva jelentős mennyiségű nedvességet is visszajuttatunk, mely kedvező feltételeket eredményez a talajban élő mikroorganizmusok számára is (2–4. kép).
A zöldtrágyanövények pozitív hatását jól igazolták a 2022-ben, rekord aszályos évben, humuszos homoktalajon betakarított kukorica-terméseredmények. A kísérletben komplex vetésforgórendszerben vizsgáljuk a zöldtrágyanövények hatását a talaj szerkezetére, nedvességtartalmára és következő kultúrnövény hozamára való tekintettel. A vetésforgóban kalászos – kalászos –kukorica növényi sorrend szerepelt, melynél az elmúlt évjáratokban a kalászost követően mindkét alkalommal alkalmaztunk zöldtrágyanövényeket másodvetésként, melyet október végén a talajba forgattunk. Az aszályos tavaszi periódusban a sorközműveléskor kiadott műtrágya hasznosulása erősen gátolt volt a talaj alacsony nedvességtartalma miatt és a csapadék hiányában, azonban a zöldtrágyanövények esetében jelentős hozamnövekedést tapasztaltunk a kontroll területekhez képest. Csapadékszegény évjáratban a hüvelyes zöldtrágyanövények használata javasolt, azonban az olajretek és pohánka zöldtrágyanövények is pozitív eredménnyel zártak a műtrágyázott és kontroll területekhez képest (3. ábra).
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Szerző: PÁL VIVIEN – KOVÁCS-CSOMOR ZSOLT – ZSOMBIK LÁSZLÓ
