Az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának segítségével utánajártunk, van-e egyáltalán olyan gazdálkodói réteg, amelyik nem vesz részt az új zöldítésben, azaz az agroökológiai programban. Vajon helyes-e legfeljebb 3 millió hektárra tenni a bejelentkező terület nagyságát? Mi van, ha sokkal nagyobb a terület, és mi van, ha egyes vállalások túlsúlyba kerülnek a többivel szemben?
Mennyi pénz, mekkora kockázat?
A 2023-ban induló alaptámogatási rendszerben alapvető változtatások történtek. A korábbi zöldítési előírásokból bekerült az alaptámogatásba az az elvárás, hogy a gazdaságok szintjén a szántóterület legalább4 százalékának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, ami lehet parlag is. Ám az orosz-ukrán háború miatt az Európai Bizottság 2023-ban is mentesíti a gazdálkodókat a kötelező parlagkialakítási szabályok alól, hogy minél nagyobb legyen az élelmiszer-termelő terület. Másképp számoljuk a területalapú támogatást is: az üzem első hektárjai (10+140) kiemelt összegben részesülnek (redisztribúció), ahogy a fiatalok első 300 hektárja is, továbbá megszűnik a nagygazdaságok támogatási plafonja (capping), ezek csak az első hektárok kiemelt támogatását veszítik el – és ez a kisebb pénz.
Az új rendszerben az agroökológiai program (AÖP) váltja a zöldítést, ebben évente tehetünk vállalásokat környezeti szempontból jó gyakorlatokra. Az üzemen belül minden előforduló hasznosítási módra (szántó, gyep, ültetvény) 2 pont értékű vállalást kell teljesíteni az AÖP-pénzek elnyeréséhez. (Lásd keretben a választható elemeket.) Ha a szántó, illetve nem Natura 2000 gyepterület nagysága nem éri el az5 hektárt, ültetvény esetében pedig az 1 hektárt, akkor az adott hasznosítási módra nem kötelező előírást vállalni, de akkor az érintett területre támogatás sem jár. Az agrár-környezetgazdálkodásba (AKG) vont területek is részt vehetnek az AÖP-ben, de akkor az ebben vállaltaktól eltérő gyakorlatot kell választani AÖP-ben. Az ellenőrzés alapja a gazdálkodási napló, amit elektronikusan kell vezetni.
A többletteljesítmény jutalma nagyban függ attól, hogy hányan vágnak bele az AÖP-be. Ha csak 2,5 millió hektár jelentkezik be rá, akkor a szaktárca hektáronként 80,85 euró (cc. 31-32 ezer Ft) kifizetéssel kalkulál, ha 3 millió, akkor 67,37 euróra (cc. 26-27 ezer Ft) lehet számítani. Vagyis az AÖP-kifizetés nagyjából a válság előtt megszokott zöldítési támogatási összeggel egyezne meg. Vigyázat, a támogatáskalkulátor 422 forintos euróval számol, de idén szeptemberben a kormányzati várakozások szerint 395 forint lesz az euró árfolyama. A meglepetés erejével hathat az is, ha jóval nagyobb a támogatásra bejelentkező mezőgazdasági terület, mint a szaktárca által becsült 2,5-3 millió hektár.
Feltételezhető, hogy mindenki részt fog venni az agroökológiai programban, aki korábban zöldített. Extrém esetben 4 millió hektár is benevezhet az AÖP forrásaira, ekkor egy hektárra bontva csak 50,53 euró (nagyjából20 ezer forint) jutna, ami nem lehetséges. A kormány azt vállalta a Stratégiai Tervben, hogy az AÖP egy hektárra jutó támogatása nem csökken60,64 euró alá. Ha mégis 4 millió hektárra igényelnének a gazdák agroökológiai támogatást, akkor a megnövekedett igényt csak az alaptámogatásokra jutó keret terhére lehetne biztosítani – tájékoztat Mezei Dávid, az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. A nagy választóvonalat a 3,33 millió hektárra történő igénylés jelenti. „Gyanítjuk, hogy az ugaroltatás népszerű vállalás lesz a gazdák körében a tavalyi év után. A parlagon hagyás feltehetően azokban a megyékben lesz a legjellemzőbb, amelyekben nulla eredményt hozott a kukorica 2022-ben” – teszi hozzá Héjja Csaba, a bankcsoport elemzője. Ám az is megeshet, hogy a gazdálkodók az esőknek és a csökkenő földgázáraknak köszönhetően bizakodó hangulatban várják a tavaszt. Sok múlik a hazai részletszabályokon is. Ezek a – feltehetően agrárminiszteri rendeleti szintű – előírások várhatóan még januárban megjelennek, és tovább árnyalják a gazdák döntéseit. Egy azonban biztos: vagy földáldozatot, vagy pénzáldozatot kell hozniuk a többlettámogatásért, és ezt a választást nagyban befolyásolja, hogy a bevételmaximalizálás vagy a költségminimalizálás-e a céljuk. A támogatás is egy bevétel, és vannak, akik az új rendszerben akkor is jobban járnak, ha nem vállalnak plusz teljesítményt az AÖP keretében. Az első hektárok kiemelt támogatása miatt 1200 hektáros üzemméretig fokozatosan csökken az egy hektárra elosztott területalapú kifizetés, azaz egyre fontosabb, hogy a gazdaság éljen az AÖP plusz forrásaival. Nem sokkal 1200 hektár felett azonban fordul a kocka: ettől a mérettől kezdve olyan sokat nyernek a nagygazdaságok a capping megszűnésével, hogy számukra elvileg nem létkérdés az AÖP. Csakhogy ők is a zöldítési előírásokon edződtek, és egyébként is már olyan gazdálkodási gyakorlatok terjedtek el, amelyek gyerekjátékká teszik a 2 pont értékű AÖP-gyakorlat kiválasztását. A legnagyobb kérdőjel a 2 pont értékű mikrobiológiai készítmények elérhetőségét kíséri. Vajon lesz belőlük elegendő mennyiség, és vajon megfizethető áron?
Az AÖP-gyakorlatok pontozása
Szántón tehető vállalások:
- A betakarítás követően takarónövény vagy tarlómaradványok hagyása február 28-ig – 1 pont.
- Terménydiverzifikációs előírások betartása üzemméretenként (10, 30, 300, 1000 hektárra 3-, 4-, 5-, illetve 6-féle kultúra). A legnagyobb területen termesztett növény a szántó legfeljebb 65 százalékát foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növény együttesen maximum a szántó 80 százalékát – 1 pont.
- A szántó 10 százalékát kitevő védett táji elemek hagyása (erdősávok, táblaszegélyek, vizes élőhelyek, parlag, másodvetés maximum 5 százalékig, pillangós terület maximum 5 százalékig) – 2 pont.
- Táblaméret önkéntes lekorlátozása 30 hektárra – 1 pont.
- Méhekre mérsékelten veszélyes szereket sem használ – 1 pont.
- Karbamid azonnali bedolgozása vagy inhibitoros alkalmazása –1 pont.
- A szántó legalább felén mikrobiológiai készítmények alkalmazása (vetés, szárbontás) – 2 pont.
- A szántó legalább felén talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy nitrogénkötő készítmények alkalmazása – 1 pont.
- Minimum és no-till alkalmazása a szántó legalább felén szűkített növényvédőszer-használat mellett – 2 pont.
Gyepen tehető vállalások:
- Nem Natura-gyepek megőrzésének vállalása – 1 pont.
- Pásztoroló vagy szakaszos legeltetés a gyep legalább felén legeltetési terv készítése mellett. Egy szakasz legfeljebb 12 napig legeltethető – 2 pont.
- Nem Natura-gyepek kaszálása minimum évente egyszer – 1 pont.
- Alternáló kasza használata – 2 pont.
- Bálacsomagolás kerülése – 1 pont.
Ültetvényeken tehető vállalások:
- Mikroöntözés legalább az ültetvény felén – 2 pont.
- Méhekre mérsékelten veszélyes szereket sem használ – 1 pont.
- Biológiai szervezetek alkalmazása az ültetvény legalább felén – 2 pont.
- Mikrobiológiai készítmények alkalmazása talajoltásként, illetve állománykezelésként az ültetvény legalább felén – 2 pont.
- Talaj- vagy növénykondicionáló készítmények alkalmazása az ültetvény legalább felén – 1 pont.
- Talajtakarás mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növényekkel – 1 pont.
- Talajtakarás évelő kultúrákkal – 2 pont.
- Karbamid azonnali bedolgozása vagy inhibitoros alkalmazása – 1 pont.
Nem a méret a lényeg
A január első napjaiban feltett, nem reprezentatív körkérdésünkre adott válaszok egyik fontos tanulsága az volt, hogy a tényleges gazdálkodási méret és a támogatási egység szinte sosem egy és ugyanaz. A 2014-es földtörvény óta nagyjából 300 hektáros alegységekre bomlottak a nagyobb gazdaságok, a család fiatal tagja pedig külön egységet vezet. Számára az első hektárok kiemelt támogatásának mostantól még nagyobb súlya lesz, hiszen mindazon 40 év alatti gazdálkodó, aki legalább2 év releváns, igazolt munkatapasztalattal rendelkezik, 5 éven át 300 hektárig vehet igénybe plusz támogatást a korábbi 90 hektár helyett.
Egy Komárom-Esztergom megyében elért üzem is úgy alakította ki a működését, hogy az támogatási szempontból a lehető legkedvezőbb legyen: nagyjából 300 hektáros darabokból van összerakva 1200 hektár. Vagyis a korábbinál jóval magasabb alaptámogatás jut itt is majd egy hektárra. Ennek ellenére egy percig sem gondolkodnak az AÖP-n. „Az eddigi technológiánkra alapozva könnyen teljesíthető vállalásokra gondoltunk. Ilyen például a talajbaktérium vetéssel egy menetben történő kijuttatása, a szántás nélküli művelés vagy a lombtrágyák alkalmazása, illetve zöldtrágyanövénnyel diverzifikálni a vetésszerkezetet. Ezek eddig is a gyakorlat részei voltak, legfeljebb nem akkora mértékben, mint a mostani elvárás. Tulajdonképpen 10 százalék parlag hagyása sem lenne gond, vannak nagyon rossz adottságú területeink, csak jobban oda kéne figyelni, hogy lehatároljuk ezeket. A lényeg, hogy nem akkora erőfeszítés teljesíteni az elvárásokat, hogy ne hajoljunk le az elnyerhető pénzekért.”
Békésben is egy nagyobb üzemre akadunk, ahol a 800 hektárt bontotta a család több működési formára. Itt a vetésszerkezeti előírást, a tarlótakarást és a talajbaktériumok alkalmazását látják a legegyszerűbbnek. „Amilyen a paraszt, mindig bízik. Két év aszály után sem tartunk ott, hogy parlagon hagyjuk a területet” – jegyzi meg a cégvezető, holott itt nagyok voltak a kudarcok 2022-ben. Most azonban esik az eső, és csökken a földgáz ára, tehát a műtrágyának is olcsóbbá kell válnia. A gazdálkodó örülne, ha a kormányzat vállalná egy intervenciós raktár létesítését nitrogénműtrágyából, amit magas műtrágyaár idején kedvezményesen hozzáférhetővé tenne a termelők számára. „Az utóbbi idők egynapos műtrágyaakcióról sokan lemaradtunk, nem is tartjuk fairnek, ami történik…” – jegyzi meg.
Veszprém megyében a 250 hektáros gazdaságot is kétfelé bontották, az egyik részt a fiatal gazda vezeti. „Már nálunk is a gyakorlat része a mikrobiológiai készítmények alkalmazása és a forgatás nélküli technológia. Úgy látom, az új rendszerben sokkal jobban járunk, mint a régiben, miért ne vágnánk bele?” Borsod megyében 1500 hektárt művel az elért gazdaság, de ebből csak 900 hektár van a család kezében, az is kétfelé osztva. Az egyik felét a 40 év alatti fiú vezeti, a másikat az apa. „Még várjuk a részleteket, de azt gondolom, nem lesz nehéz 2 pont értékben vállalást tenni.” Szabolcs-Szatmár-Beregben egy 160 hektáros fiatal gazdát érünk el, aki még két évig benne lesz a legutóbb meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási programban, azaz minden szempontból bőséges területalapon járó támogatásban részesül. „Amilyen az időjárás, biztosabb a támogatás, mint a termés. Nem szabad itt szégyenlősködni, minden forintra szükségünk van” – indokolja, miért vállalja az AÖP-t is. A lombtrágyázást és a lazításos művelést egyébként is csinálja, ha plusz pénz jár érte, az csak jó lehet.
„270 hektár a sajátunk, és emellett még 130-at művelünk. Ezen a viszonylag kis területen is van hatféle kultúra – a búzán, kukoricán, napraforgón túl őszi árpa, olajtök és hibrid kukorica –, úgyhogy a vetésszerkezeti előírást könnyedén teljesíteni tudjuk. Használok mikrobiológiai készítményt és lombtrágyát, karbamidot is, amit azonnal bedolgozok. Csak azon kell elgondolkodnom, hogy meg akarok-e felelni a mennyiségi előírásoknak. A csökkentett művelést még talán elfogadnám, de a no-till-t nem. Amit biztos, hogy nem választok, az a parlag hagyása, pedig itt tavaly nulla tonnás volt a kukorica…” – halljuk Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Akadnak azonban olyan gazdaságok, ahol megnyirbálta a reményeket a tavalyi év. Hajdú-Biharban semmi bevételt nem hozott a kukorica abban a 270 hektáros gazdaságban, amelyiket idei terveiről kérdezünk. A gazdaságvezetőt nagyon is befolyásolja ez a kudarc: „Van ugyan gyakorlatom lombtrágya és talajbaktérium alkalmazásában, de a költség- és kockázatminimalizálás lesz a legfőbb szempontom, amikor AÖP-t választok. Elképzelhető az ugaroltatás is, ahogy hallom, itt mások is efelé hajlanak…”
A vállalás ára
Mint látjuk, az AÖP választásakor az üzemméret nem számít, és a parlagon hagyás is kisebb területen merült fel, mint amekkora térséget tavaly aszálykár ért. Ha viszont más vállalást teszünk, az plusz gázolajba és inputanyagba kerül. Míg korábban a lucerna- és a másodvetésű aprómagok rendelkezésre állása volt kérdéses a zöldítés teljesítésekor, ez idén nem várható: jóval kisebb lett az ökológia másodvetés súlya, csak a vetésszerkezet diverzifikálására használják majd azok, akik mellette döntenek. A sokak által emlegetett, 2 pont értékű baktériumtrágyák alkalmazása viszont ellátási nehézségekbe ütközhet, ha ennyien választják. Erről dr. Pénzes Évát, a Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetőjét kérdeztük. „Sokáig az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) része volt a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, ezért kissé elkeseredtünk, amikor ezt a legutóbbi kiírásból kivették” – mondja.
A szakember szerint a zöldtrágyanövények vetése – legalábbis nyáron – a mi éghajlatunkon általában nem működik, szerves trágyából pedig kevés van, ezért sokaknál bevált a tápanyag-feltáródást támogató baktériumkészítmények alkalmazása. A talajkolloidokon kötött foszfort és káliumot csak a mikrobák tudják feltárni, így sok gazdaságban szereztek pozitív tapasztalatot ezekkel a készítményekkel. Szükséges még kiemelni a nitrogénkötő baktériumok szerepét is, amelyek jelentős mennyiségű tápanyagot képesek szolgáltatni a növényeknek. A szövetség saját kísérletei szerint a talajoltó készítményekkel kezelt területek hat évre visszamenőleg mindig meghaladták a kontroll területek hozamait.
Nem csoda, hogy az AKG-n kívül is egyre elterjedtebb gyakorlattá vált a talajoltó baktériumok és szárbontó mikroorganizmusok bevetése, ahogy az egyéb talaj- és növénykondicionáló készítményeké is. A szövetségi tagok eddig mintegy 400 ezer hektárt fedtek le a termékeikkel hazánkban. A legújabb AKG már egymillió hektárt érint, de a baktériumgyártók reményei szerint az új agroökológiai program ennél jóval nagyobb terület fed majd le. Ha nem is vállalja mindenki a talajbaktériumok alkalmazását, akkor is jó esélye van a forgalmazóknak a mennyiségi duplázásra. A gyártási kapacitások bőven elegendők egymillió hektár vagy akár ennél is több kiszolgálására baktériumkészítményekből. (Emlékezzünk: elég a bevitt terület felén alkalmazni ezeket.) Ami az árakat illeti, erről mindenki maga dönt, de Pénzes Éva szerint nagyjából inflációkövető emelésekre lehet készülni. Ennél sokkal többet nem visel el a piac egy ennyire rossz termés után, amikor az inputvásárlásokat a csökkenő terményárak sem segítik. Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója megerősíti Pénzes Éva szavait: egymillió hektárt könnyedén kiszolgál az iparág, szükség esetén akár 2,5 milliót is. „Ebben persze benne vannak a talajalgák és az olyan növényegészséget támogató készítmények is, mint a Trichoderma gomba. Azt gondolom, hogy ha valóban 800 ezer hektárra nő a napraforgóterület idén, szükség is lesz ezekre a hasznos mikroorganizmusokra. A szárbontó, illetve tápelem-mobilizáló baktériumokkal pedig műtrágyát takaríthatunk meg. Ha a talaj 30–60 centis rétegéből is talajvizsgálatot kérnének a gazdálkodók a növény által fel nem vehető foszforra, látnák, hogy menynyi tartalékkal rendelkezik még a föld, ami egy megfelelő talajbaktériummal kiaknázható lenne. Ilyen műtrágyaárak mellett azzal kellene gazdálkodni, ami helyben van. Ha a gyártás költségeinek növekedését nézzük, szerintem érthető, ha a baktériumkészítmények idén25-30 százalékkal többe kerülnek.”
Gönczi Krisztina, Héjja Csaba, MKB Bank, Takarékbank
