A háborús helyzet legalább annyira megbolygatta az európai piacot, mint az aszály, ezért a krízisbiztosítási rendszert is módosítani kellett. Ez ugyanis minden olyan esetben kompenzációt ígér, amikor erős jövedelemcsökkenés következik be. De mi van, ha nagyobb a baj, mint gondoltuk?
Járni jár, de nem jut
Egy friss rendeletben – melynek hosszú címe: 92/2023. (III. 29.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról – arról is rendelkezik, hogy a bármilyen okból erős jövedelemcsökkenést elszenvedő gazdálkodót milyen kompenzáció illeti meg a krízisbiztosítási rendszerben olyankor, amikor vártnál is nagyobb a baj.
Ha a biztosítási alap túl kicsi az igényelt kártérítésekhez mérten, és ezért a kártérítési összegeket arányosan csökkenteni kell az igénylők között, akkor az egyedi kifizetések nagyon lecsökkenhetnek. Ha ennek „mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor (…) azon mezőgazdasági termelők részére írható elő pótbefizetés, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át” – írja a rendelet. Vagyis, ha a megítélhető kártérítési összeg felére sem futja az alap pénzeiből, akkor pótbefizetést írhatnak elő, de csak akkor, ha várhatóan legalább 20 százalékkal többet kapunk vissza, mint amennyit befizetünk.
A pótkifizetés minimuma és maximuma
A biztosító ezzel együtt fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy a termelő részére megállapított pótlólagos kompenzáció kevesebb lesz, mint a pótbefizetés nagysága, de ebben az esetben garantálja, hogy a teljes pótbefizetést visszakapjuk kompenzációként. Azt is kiköti, hogy a pótlólagos kompenzáció összege nem haladhatja meg a termelő adott évi befizetéseinek hússzorosát.
Nem kötelező befizetni
A pótbefizetés összegét évente kell megállapítani, „azzal, hogy az nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulásának ötszörösét.” Tehát a pótbefizetés nagyságának felső határa az adott évben már megfizetett hozzájárulás ötszöröse.
A pótbefizetést azonban nem kötelező teljesíteni, viszont ebben az esetben pótlólagos kompenzációra sem tarthat igényt a termelő, azaz jut, ami jut az alapból. Minél nagyobb a krízis, nyilván annál kevesebb. A termelőnek a krízisbiztosítási szerv felhívására nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja-e pótbefizetést.
Lásd még a témában cikkeinket:
Útmutató a krízisbiztosítási rendszer jövedelemszámításaihoz
