A krízisbiztosítást éppen az ilyen helyzetekre találták ki, mint a mostani gazdasági válság. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) útmutatót készített ahhoz a három módszerhez, amelyekkel a rendszerhez csatlakozók jövedelemkiesését igazolni lehet.
Gazdasági válságokra is alkalmazható
Második évébe lépett a krízisbiztosítási rendszer, melyben minden 30 százalékot meghaladó jövedelemkiesést kompenzálnak legfeljebb 70 százalékos mértékig. A rendszer sokat követel a csatlakozóktól – lásd cikkünket: Ezért nem népszerű a krízisbiztosítás – ezért eddig csak azok éltek vele, akiknek a tevékenysége kevéssé támogatott, de nagy piaci árkilengéseknek van kitéve (jellemzően ilyenek a sertés- és baromfitartók).
A krízisbiztosítási rendszer azonban olyan kockázatokat is kezel, mint a növénybetegségek, a piacvesztés, az árfolyamváltozások, a termelés során felmerülő költségek növekedése és az ebből adódó jövedelemcsökkenés. Tehát jól alkalmazható nemcsak időjárási, de piaci kockázatokra is. A rendszerhez önkéntes alapon, de legalább három évre csatlakozhat a termelő. A csalatkozási kérelmeket most, februárban kell benyújtani:
Sok adat, sok számolás, nagy segítség
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben résztvevőknek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik (jövedelem, készletek, üzemméreti adatok). A rendszerben csak mezőgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó bevételek és költségek számolhatóak el!
A jövedelem-kimutatás módszerei:
− „A” módszer: a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni adatok alapján. (Ezt a módszert minden termelő választhatja, de a kettős könyvvezetésre kötelezettek számára kötelező.)
− „B” módszer: az egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartot egyéni bevételi és költségadatok alapján, a készletértékkel korrigálva. (Ezt a módszert annak az egyszeres könyvelést vezető termelőnek kell választania, aki teljes körű költségnyilvántartással is rendelkezik.)
− „C” módszer: az egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni bevételi adatok és az AKI által megajánlott költségadatok alapján, a készletértékkel korrigálva. (Ezt a módszert minden egyszeres könyvelést vezető választhatja.)
Az AKI útmutatója azokat az adatokat járja körbe, amelyekkel ezek a jövedelemszámítások elvégezhetők.
