fbpx

Agrártámogatás, feldolgozás: fordulat kell a mezőgazdaságban

Írta: MezőHír-2023/02. lapszám cikke - 2023 február 26.

A magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb célja fordulatot elérni abban, hogy az alapanyag-export dominanciája helyett a feldolgozott áruk kivitelének aránya nőjön. Többek között ez hangzott el az Agrárminisztérium január végi sajtótájékoztatóján, ahol a tárcavezető több szakmai érdekképviselettel közösen megerősítette: kiszámítható agrártámogatási rendszerben bízhatnak a gazdák idén is.

A feldolgozás mint a növekedés feltétele

Noha hatalmas fejlődés ment végbe a magyar mezőgazdaságban az utóbbi évtizedben, továbbra is adós az ágazat feldolgozóipara fejlesztésével, az export modernizációjával. Ezért a 2027-ig tartó, minden eddiginél nagyobb összegeket mozgósító időszakban „pont az a cél, hogy fordulat, váltás következzen be ezen a területen; pont az a cél, hogy a versenyképességünk nőjön; pont az a cél, hogy a gazdák jövedelemviszonyait jelentősen növeljük” – erősítette meg az Agrárágazat kérdésére Nagy István. Hangsúlyozta: a piaci nehézségek miatt a tervezhetőség különösen fontos, mivel idén is nehéz év előtt állnak a magyar gazdák. Ugyanakkor bízhatnak a kiszámítható agrártámogatási rendszerben ebben az évben is. A miniszter a legfontosabb feladatok egyikének az új agrártámogatási rendszer elindítását nevezte. A pályázatoknak saját honlapjuk lesz, az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei pedig már el is kezdték az országjárást, hogy bemutassák a pályázati lehetőségeket és feltételeket.

Jelentősen nőhet az agrárium produktivitása

A tárcavezető szerint a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP) a tervek megvalósításának időszakát hozhatja el, uniós és magyar állami-költségvetési források történelmi lehetőséget jelentenek a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 539 milliárd forint közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető. Idén csaknem 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésére lesz lehetőség, de segítséget jelenthet a mezőgazdaság számára a hitelmoratórium, a kamattámogatás vagy a kamatstop is – tette hozzá.

Nagy István úgy véli, hogy 2030-ig az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, hozzáadott értéke a kétszeresére nőhet. A magyar gazdatársadalom bebizonyította, hogy a háború és a szankciók hatásai közepette is el tudják látni az egész országot egészséges élelmiszerrel, így a nehézségek ellenére van ok a bizakodásra – fogalmazott.

A sajtótájékoztatón bemutatták a 2023-as agrárnaptárt is, amely a stratégiai ágazat legfőbb eredményeit említi. Felvételünkön balról jobbra: Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Jakab István, a MAGOSZ elnöke, Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó és Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke

Indul az egyeztetés

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke bejelentette, hogy a KAP-hoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekről napokon belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetés. Amint megjelennek a jogszabályok, a gazdák számára tájékoztató anyagok készülnek, az agrár-szaktanácsadók pedig megkapják a szükséges felkészítést – tette hozzá Jakab István, aki továbbra is azt kéri a kormánytól, hogy ne engedje a földadó bevezetését, hiszen a gazdák így is kiveszik a részüket a közterhek viseléséből.

Erősítette pozícióit, de gondban a méhészágazat

A sajtótájékoztatón érdekképviseleti vezetők értékelték a 2022-es eredményeket és az idei kilátásokat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint felemás év volt az előző, hiszen jól kezdődött, de aztán az aszály miatt megcsappant a méztermés. Bross Péter nagy sikerként értékelte, hogy a belföldön megtermelt és forgalmazott méznek a többségét immár közvetlenül a magyar méhészek értékesítik, és hogy a méhészet bekerült a KAP-ba. Ugyancsak jelentős és pozitív újdonság az állatjóléti támogatás kiterjesztése a méhekre – ezt Magyarország ratifikálta elsőként az uniós tagállamok közül. Nagy gond ugyanakkor az olcsó és vitatható minőségű kínai méz jelenléte az európai piacokon.

Kohout Zoltán