Romlik az agrárium egészének üzleti hangulata, de a válságot – annak minden negatív gazdasági hatásával együtt – még mindig jobban éli meg, mint a világjárványt, ami merőben új, ezért kiszámíthatatlan helyzetbe hozta a világpiacot – mutatott rá felvezetőjében Hollósi Dávid, az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, amikor a Takarék AgrárTrend Index jelenlegi állását ismertette október utolsó napjaiban.
Nagy terméskiesés
A mostani 29,6 pontos agrárindex már messze jár a kiegyensúlyozott állapotot tükröző 35 ponttól, de még nem süllyedt olyan mélyre, mint 2020 elején (26,9 pont) volt. A termelők hangulatára leginkább az aszály miatti termésveszteség nyomja rá a bélyegét. 1000 milliárd forintos kár keletkezett a növénytermesztésben, de a magas értékesítési árak miatt a tényleges forgóeszközhiány „csak” 400 milliárd forintra tehető. Kukoricából a szokásos mennyiség alig fele termett, és a napraforgó harmadát is elvesztettük. Búzából negyedével kevesebbet arattunk. A terményárak 50-60 százalékkal nőttek, ami leginkább az abrakfogyasztó állatokat tartók számára okoz megpróbáltatást. Pedig az igazán magas árak még meg sem jelentek a takarmányban.
Az állattenyésztés energiaintenzív ágazat, az istállókat döntően földgázzal fűtik, de a szellőztetés és világítás villamosenergia-igénye is tetemes. A gazdaságok eddig viszonylag sikeresen hárították át a költségeiket: a vágócsirke ára egy év alatt 57%-kal nőtt, a vágósertésé 86%-kal.
Ezzel együtt az állattenyésztés mintegy 200 milliárdos forgótőkehiánnyal küzd. Hollósi nem rejtette véka alá, hogy a kisebb – akár növénytermesztő, akár állattartó – üzemek közül idén sokan feladják a termelést, élénk üzemkoncentráció következik. A válságot azok élik túl, akik nagyobb pénzügyi tartalékokkal, színes termelési szerkezettel és szoros partneri kapcsolatokkal rendelkeznek.
Bizakodóbb ágazatok
Az idei harmadik negyedévben a napraforgó-termesztés üzleti kilátásai voltak a legbiztatóbbak, a második helyen a hajtatott zöldségek termelése állt, mivel ezek jelentős teret nyertek a hazai piacon a földgázfűtésre alapozó nyugati konkurenciával szemben. A skála másik végén az állatitermék-előállítók és a gyümölcstermesztők várakozásai álltak. A gyümölcsösöket ugyan kisebb fagyhatás érte idén, de válság idején erről a termékcsoportról könnyebben lemond a fogyasztó, mint a kenyérről, így nem túl jó a szegmens árérvényesítő képessége.
Héjja Csaba stratégiai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-termelés nagyon energiaigényes tevékenység, ezért minden korszerűsítés, különösen, ha megújuló energia bevonását célozza, megtérülő beruházás. Például a tojástermelésben a fényforrások cseréje 1,5-2 év alatt megtérülhet, a szolárpanelek felhelyezése pedig 5 év alatt visszahozza az árát – támogatás nélkül. Biztatónak nevezte azt is, hogy a tél enyhének ígérkezik, az európai földgáztározók töltöttsége jó. A spanyol kikötők egy ideig nem is tudták fogadni az USA-ból érkező LNG-szállítmányokat. A földgáz ára ennek megfelelően esik, ennek hatására újraindulnak a műtrágyagyárak is. Pillanatnyilag egymillió tonna nitrogénműtrágya hiányzik az EU piacáról, de a banki elemzők nem számolnak a műtrágyahiány miatt jelentős jövő évi terméskieséssel. A fogyasztók valószínűleg jövő év nyarán fognak szembesülni a termelésbe most bekúszó magasabb inputárakkal. A romló életszínvonal miatt már jelenleg is havi szinten 2%-kal csökken az élelmiszer-fogyasztás, és jelentős átrendeződés figyelhető meg a tömegtermékek irányába.
Gönczi Krisztina
