Drága a műtrágya, ezért mindenki spórolni szeretne vele. Eközben a nullszaldó eléréséhez a korábbinál is nagyobb hozamokra lehet szükség. Mi a megoldás?
Amerikában egy év alatt 75 százalékkal nőtt az ammónia ára, a káliumért 64 százalékkal, a foszforért pedig 20 százalékkal kell többet fizetniük a farmereknek. (Európában sokkal drasztikusabb a drágulás.) A globális bizonytalanság és a magas kukoricaárak miatt a helyi elemzők szerint a műtrágyaárak hónapokig magas szinten maradhatnak. Tehát a tavaszi időszakra minden termelőnek alaposan át kell gondolnia a spórolási lehetőségeket. A szakemberek arra intenek, hogy ez ne automatikusan a műtrágya mennyiségi csökkentését jelentse, mivel a nullszaldó eléréséhez a korábbinál is nagyobb hozamokra lehet szükség. Lássuk a tanácsaikat!
1. Kösse le most a gabonát, hogy jövőre is legyen műtrágyája!
A csökkenő gázár a nitrogénműtrágya olcsóbbá válását hozhatja, miközben a kukoricára vélhetően nagy marad az igény. Fájdalmas belegondolni, mi van, ha az ember egy túl korai terményeladással és műtrágyavásárlással egy halom pénzt veszít. Az amerikai elemző szerint érdemes előre lekötött gabonaértékesítéssel biztosítani a jövő évi műtrágya vásárlásához szükséges anyagi fedezetet. Egy biztos kis nyereség olykor fontosabb, mint egy kockázatosan elérhető nagy haszon. Sokkal egészségesebben is működik a piac, ha a beszerzések tervezésen és nem az utolsó pillanatos döntéseken alapulnak.
2. Talajminta alapján dolgozzon!
A betakarítás végeztével vegyünk talajmintát. Ez adja az egyetlen biztos információt arról, hogy meddig mehetünk el a jövő évi tápanyagcsökkentésben. A cél az, hogy mindent megadjunk a növénynek, ami a nyereséges hozamszint eléréséhez kell, de egy mázsa műtrágyát se pazaroljunk el közben. Az amerikai szakértő figyelmeztet: ahhoz, hogy reális információnk legyen a talaj tápanyag-szolgáltató képességéről, helyesen kell megmintázni a táblát és a mintákat kezelni. Mivel a talaj pH-ja évszakonként változik, és a benne lévő tápanyagok mennyisége is, az első elvárás, hogy a mintavétel következetesen ugyanakkor és ugyanúgy történjen. Ha nincsenek a tábláról korábbi ismereteink, akkor rácspontszerűen gyűjtsük össze az átlagmintát.
A nitrogén különösen gyorsan átalakuló tápelem, egy meleg és nedves zacskóban a mikrobiális tevékenység könnyen eltolja a szerves és szervetlen nitrogénformák arányát, amiből helytelen következtetésre juthatunk. Ezért a mintákat még vagy aznap a laborba kell küldeni, vagy 4-5 fokon hűteni szükséges.
3. Zónaszintű táblaismeret
Az átlagminta nem minden, aki odafigyel a tábláiról összegyűjtött talajminta- és hozamadatokra, az tudja, hogy a legegységesebbnek tűnő tábla is zónákra osztható a termőképessége alapján. Ezt követően a mintavételezés célzottabbá válhat, a problémás területrészekre koncentrálódhat. A gazdálkodó többek között ezekből a célzott mintákból kap visszajelzést arra, hogy az adott rész miként reagált a kiadott műtrágyára. A másik visszajelzést a hozamtérképek adják. A kettő együtt elég egyértelműen kijelöli azokat a menedzsmentzónákat, amelyeket például a kálium- vagy foszforadagolás szempontjából azonos módon kell kezelnie a termelőnek. A kis hozammal kecsegtető területrészekre nem érdemes sok műtrágyát pazarolni.
4. Biztos, hogy jól értelmezi a laboreredményt?
A talajmintavizsgálat eredménye olyan, mint egy orvosi laboreredmény: látjuk belőle az eltéréseket, de nem feltétlenül tudjuk, hogy adott talajtípusnál mi számíthat hiánynak, vagy mekkora a lehetőségünk a tápanyagfeltöltésre. „Beszéltessük” a talajlaborost és hallgassuk meg a tápanyag-gazdálkodási szakembert is – tanácsolja az amerikai szakértő. Nemcsak a hiányok feltérképezése érdekes, azt is tudni érdemes, hogy a káliumot és a foszfort mennyire van lehetőségünk a talajban „raktározni” azokban az időszakokban. amikor csökken a műtrágya ára, hogy aztán lemondhassunk a vásárlásukról olyankor, amikor viszont drágul a mesterséges tápanyag.
5. Stabilizálja a nitrogént!
A nitrogén illékony tápelem, a vízbe és a levegőbe is könnyen távozik. Eközben ebből van szükségünk a legtöbbre, erre adjuk ki a legtöbb pénzt a tápanyagok közül, ez az, ami a hozamokat a leginkább befolyásolni tudja. Aki visszafogott nitrogénvásárlással karcsúsítja a kiadásait, az a pénztárcáját is karcsúbbá teszi betakarításkor – intenek az amerikaiak.
A nitrogénnel úgy takarékoskodunk a legokosabban, ha a megvásárolt hatóanyagot minél hosszabban a talajban tartjuk. A nitrogénstabilizátoroknak két fő típusa létezik: az ureáz-inhibitorok, amelyek megakadályozzák, hogy az ureáz enzim a karbamidot ammóniummá alakítsa; és a nitrifikáció-gátlók, amelyek az ammóniumot nitráttá alakító baktériumok működését gátolják. Ma már vannak olyan piaci termékek is, amelyek egyszerre tudják a kettőt. Hatásukra lényegesen lelassul a N- átalakulás sebessége, azaz a táanyag hosszabban a haszonnövény közelében marad.
6. Indítson starterrel!
Ha eddig nem volt szokása a kukorica vetésekor starter műtrágyát kijuttatni, akkor 2023 lehet az első év, amikor ezt meg kellene tennie. Egy 2020-ben végzett, amerikai kutatás szerint NPK starterrel a kukorica átlaghozama 5,2%-kal növelhető, ami 74 százalékban nyereségessé tette az alkalmazását. Az eredményt 474 gazdaság adatai alapján számolták ki, és a jelenlegi kukoricaárak mellett még nagyobb „nyerési arányt” kapnánk. A kulcs itt is a hatékonyabb tápanyagkijuttatás, hiszen a műtrágya közvetlenül a csíranövények gyökere mellé kerül, és csakis oda.
Amerikában újabban terjed az a gyakorlat, hogy a starter nemcsak az egyik, hanem a másik oldalról is a növénysor mellé kerül, azaz közrefogja azt. A kutatások időközben arra is rávilágítottak, hogy a három makroelem közül a nitrogén kezdeti alkalmazása a legfontosabb, ehhez képest még a gyökerezést serkentő foszfor is „másodrendű” tápelem.
7. Levélmintával még időben korrigálni lehet
A tenyészidőszakban végzett levélanalízissel lehetőségünk nyílik a hiányjelenségek időben történő kezelésére. Itt a hangsúly a gyorsaságon van. Ha a levélanalízis egy hétig tart, válasszon másik szolgáltatót! Egy hét egy kukoricanövény életben perdöntő lehet a hozamok szempontjából. Nyilván a kritikus életszakaszok (virágzás, kötés) előtt érdemes a vizsgálatokat elvégeztetni, hiszen egy lombtrágyával ilyenkor tudjuk a leginkább befolyásolni a végeredményt. A laborköltségeket és a lombtrágya árát persze össze kell vetni az elérhető hozamnövekedésből származó haszonnal. Hüvelykujj-szabályként elmondható, hogy az átlagosnál jobb évjáratokban a lombtrágyák kevés pluszt adnak a terméshez, az átlagosnál rosszabb feltételek között azonban nyereségesek, míg extrém időjárási helyzetben ezek sem képesek hasznosulni a növény gyenge életfolyamatai miatt.
Az amerikai szakértő megjegyzi: a levélanalízis eredményét is az tudja a legjobban értelmezni, aki rendszeresen és következetesen végzi, illetve elmagyaráztatja magának az adatokat. A nagy növénylevelek utalhatnak a bőséges nitrogénellátásra, de arra is, hogy sokat esett az eső, vagy ilyen habitusú fajtát vetett a gazda. Egyszóval „ránézésre” nem tudjuk biztosan, hogy a magérlelés fázisában mire lesz majd képes a növény.
Lásd még a témában szakcikkünket: A tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései Magyarországon.
