Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a világ kukoricatermése és -felhasználása szinkronban lesz egymással. Szomszédunkban az ukrán termelés visszaesik, de ezt az uniós bővülés szinte teljesen ellensúlyozza. A kukorica értékét azonban a búzapiaci kilátások is mozgatják.
(fotó: Horizont Média)
Pluszok és mínuszok
Az USDA májusi projekciójában a 2023/2024. évitől 8 millió tonnával elmaradó, 1220 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évben. A kukoricatermelés az előrejelzések szerint Argentínában 4 százalékkal (51 millió tonnára), Ukrajnában 13 százalékkal (27 millió tonnára), az Egyesült Államokban pedig 3 százalékkal (377 millió tonnára) csökkenhet. Ezzel szemben Brazília kukoricatermése 127 millió tonnára (+4 százalék), az Európai Unióé 64,8 millió tonnára (+6 százalék) emelkedhet.
A globális kereskedelembe jutó kukorica mennyisége a kisebb kibocsátás miatt várhatóan 193 millió tonnára (–2 millió tonna) mérséklődik. A legnagyobb importőrök továbbra is Kína (23 millió tonna), Mexikó (21,8 millió tonna) és az Európai Unió (18 millió tonna). A legjelentősebb exportőrök pedig az USA (55 millió tonna), Brazília (51 millió tonna), Argentína (37 millió tonna) és Ukrajna (24 millió tonna) lehetnek.
Nagyjából a 2012. évi árszint
A globális felhasználás 1221 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét csaknem 5 millió tonnával múlná felül. A takarmányozási célú felhasználása az előrejelzések szerint emelkedik, míg a nem takarmány célú enyhén csökken. A 2024/2025. gazdasági év végére a 2023/2024. évitől kissé elmaradó, 312 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 62 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica május első hetében, ami az egy évvel korábbit 24 százalékkal múlta alul.
Párizsban – a búzát követve – így emelkedik a novemberi kukorica ára:
