Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes napra pontosan egy évvel ezelőtt nyújtotta be azokat a földügyi törvénymódosítási javaslatokat, amelyeket most szerdán is megismételt. A benyújtott javaslat a földforgalomtól kezdve a földvédelmen át az osztatlan közös tulajdon rendezéséig tartalmaz módosításokat.
Tavaly ebben a cikkben összegeztük röviden a módosításokat, itt pedig kifejezetten a földforgalmat érintő módosításokra koncentráltunk. Most részletesebben kibontjuk, hogy mely törvényeket érinti a javaslat.
Földforgalom
Több pontosítás is történt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben, például a helyben lakó és a szomszéd definíciója, illetve az adásvételi és haszonbérleti szerződések előjogosultsággal kapcsolatos feltételei és ezek igazolása, ideértve a földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállítását is. Rögzítették azt is, hogy a föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni.
Az aránytalan vételár fogalmában is tettek pontosításokat, eszerint „a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld fekvését, a föld minőségét (aranykorona értékét), öntözhetőségét, művelhetőségét, közútról való megközelíthetőségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.”
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása tárgyalja az öröklés esetén követendő eljárást is. Több örököstárs alapesetben közösen örökli a hátrahagyott földrészletet, amire vagy osztályos egyezséget kötnek, vagy megosztják egymás közt (a minimumméret figyelembevételével), vagy egyben értékesítik, vagy ingyenesen felajánlják az állam javára.
Szintén az osztatlan közös tulajdont érintő változás, hogy a föld egy vagy több tulajdoni hányada – a jogcímes elbirtoklás kivételével – nem birtokolható el. A tulajdonos elismerésén alapuló elbirtoklásának csak akkor van helye, ha az elbirtoklást az ingatlan valamennyi tulajdonosa elismeri.
Az előterjesztés módosítja az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényt is, elsősorban a jóváhagyási folyamat tekintetében, illetve belefűzi a vagyoni értékű jogok átruházását. Továbbá leszögezi, hogy a „hitelező és a gazdaságátvevő között létrejövő szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni”.
Földvédelem
Az idei aszály ihlethette a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. §-ának kiegészítését: „(2c) A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz állandó vízborítottságot eredményez, melynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt.”
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben tett módosítás szerint „(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nagyobb (…) kultúrerdő és faültetvény (…) állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.”
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. §-a azzal egészülne ki, hogy a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (értsd: nemzeti park) nyilvános pályáztatás mellőzésével, természetvédelmi kijelölés útján is köthet a vagyonkezelésében lévő, szántó művelési ágú földrészletre haszonbérleti szerződést, legfeljebb 25 évre.
Ez akkor lehetséges, ha a használati jogosultságot szerző fél
- a használatba adni tervezett földterület minimum 80%-án legalább 3 éve földhasználónak vagy volt földhasználónak minősül;
- legeltetéses hasznosítást igénylő föld esetén rendelkezik megfelelő legeltethető állatállománnyal;
- a nemzeti parkkal szemben 120 napot meghaladó tartozással nem rendelkezik;
- a kijelölést megelőző 3 éven belül szerződésszegést vagy természetvédelmi szabálysértést nem követett el;
- 5 éven belül a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartás miatt nem marasztalták el;
- 7 éven belül környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntette miatt jogerősen nem ítélték el.
