Manapság a növényvédőszer-hatóanyagokat érintő kivonások óriási kihívás elé állítják a növénytermesztőket. Különösen nagy gond ez a kiskultúrákban, mint amilyen a facélia is, ahol egyébként is kevés herbicid áll rendelkezésre.
A facélia kezdetben vontatott fejlődésű, ezért nehezen birkózik meg a gyomnyomással, ami termésdepresszióhoz vezethet. Magja pedig nehezen tisztítható meg a gyommagvaktól. Ezekből az okokból kifolyólag és az integrált növényvédelem alapelveit is figyelembe véve a kémiai védekezéssel szemben az agrotechnikai és mechanikai védekezési módok kerülnek előtérbe. Mindez ráadásul méhészeti szempontból is előnyös, hiszen az akác után a második legjobban mézelő növényünkről beszélünk. Jelen cikkünkben a mechanikai védekezési módok közül a kevésbé elterjedt gyomfésű előnyeit és gyakorlati alkalmazását mutatjuk be. A köztudatban a kalászosok ápolásának eszközeként ismert gép a valóságban szinte bármelyik növénykultúrában, köztük a facéliában is sikerrel alkalmazható.
Mosonmagyaróvár környékén facéliatermesztésben teszteltük, és remek eredményeket értünk el vele. A gyomfésű alkalmazása jelentősen gyérítette a gyomokat. Különösen szembetűnő volt a fehér libatop esete, ahol a gyomborítottság közel harmadára csökkent. Az eszköz optimális időjárási és talajviszonyok között tavasszal és ősszel egyaránt alkalmazható, nemcsak állományban, hanem akár kelés előtt is. Utóbbi inkább kapások esetén fordul elő, apró magvúaknál a sekély vetés miatt vakpásztázás nem alkalmazható. A tesztelésbe vont területeken5–8 cm-es facéliaállományban használtuk, egyébként körülbelül 30 cm-es szármagasságig lehet vele dolgozni.
Használata nagy odafigyelést igényel, hiszen el kell találni az alkalmazás megfelelő időpontját. A kultúrnövény gyökerének kellőképpen erősnek kell lennie a művelet végrehajtása során, különben nem tudja megtartani a növényt, és a fésű kihúzza. A gyomnövény viszont nem lehet a négy leveles állapoton túl, mert a fejlettebb gyomokat nem károsítja. Az egyéves gyomok ellen hatásos, azonban sajnos az évelő, tarackos és szaporítógyökeres gyomokat nem lehet vele elpusztítani.
Működési elve nagyon egyszerű. A gyomfésű a még kelő, kezdeti fejlődésű gyomok gyökerét eltépi és betakarja földdel, ezáltal a nem kívánatos növény elpusztul. Munkamélysége a talaj felső 1–3 cm-es rétege. Célszerű már a vetésre odafigyelni, nagyon lényeges annak minősége, az egyenletes vetésmélység, az egyöntetű kelés. Az átművelés mélységének beállítását a fésűelemeket tartó tag szintszabályozásával, továbbá a rugós művelőelemek talajjal bezárt szögének állításával lehet elvégezni. Az eszköz kicsit a kultúrnövény gyökerét is megszaggatja. Ez a mechanikai sérülés azonban pozitívan hat a növény gyökérfejlődésére, intenzívebb növekedésre, bokrosodásra készteti. A tesztelésbe vont területeken is látványos volt a facélia vegetatív fejlődésének „berobbanása” a gyomfésűzést követő időszakban. Több alkalommal ismételt fésűzéssel a hatás tovább fokozódik, ilyenkor célszerű ellenkező irányba végezni a műveletet.
Nemcsak a gyomok ellen kiváló, hanem a talajra is jótékony hatást gyakorol, segít a talajnedvesség megőrzésében, javítja a talaj levegő-háztartását. Emellett a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék után kialakuló talajcserepesedés megszüntetésére is alkalmas. Az állítható dőlésű rugós fogak a talaj teljes felületét átmozgatják. A rugalmas, strapabíró fogak pontos beállítása azonban elengedhetetlen a hatékony gyomirtás elvégzése érdekében. A fogfésű agresszivitását a talaj kérgesedési fokának és a kultúrnövény fejlettségének megfelelően mechanikusan több fokozatban vagy hidraulikusan fokozatmentesen lehet beállítani.
A gyomfésű alkalmazásának sikerét befolyásolja a talaj kötöttsége is, ezért a legjobb hatásfok elérése érdekében figyelembe kell venni a talajadottságokat. Laza, morzsás talajokon köztudottan jobb a hatékonysága a kötött talajokhoz képest, így utóbbinál célszerű 8 mm-es fogvastagságot választani, míg a homokosabb területeken elegendő a 4–6 mm-es vastagság.
Nedves talajon, illetve harmatos körülmények között nem szabad használni, mert ilyenkor könnyen kárt okozhatunk a kultúrnövényben.
Nagyon fontos még a munkavégzés haladási sebességének megválasztása. Tapasztalataink azt mutatják, érzékeny kultúrák esetén, mint a facélia is, javasolt a 2–5 km/óra haladási sebesség betartása, strapabíróbb növényzetben pedig akár 5–12 km/óra sebességgel lehet dolgozni. Általánosságban elmondható, hogy a szenzitívebb kultúrák fésülése, mint amilyen a facélia is, nagyobb odafigyelést igényel, míg az egyszikű növényeink kisebb gondosságot kívánnak a gép beállítása és a haladási sebesség megválasztása során.
Az utóbbi időben ebből a gépből is hatalmas választékot kínálnak a piacon. Az eszköz különböző méretekben (3–24 méter), vontatott és függesztett kivitelben egyaránt elérhető. A gyomfésű hidraulikusan összecsukható keretrendszerrel rendelkezik. Gazdaságos eszköz, hiszen a vonóerőigénye kicsi, a nagy vontatási sebességből adódóan nagy a területteljesítménye, alacsony a fogyasztási igénye. A gazdaság adottságaihoz, területnagyságához, pénztárcájához igazodva lehet választani a gépek közül.
A gyomfésű a számos előnye miatt jó befektetés lehet a környezettudatos termelők számára. Alkalmazásával vegyszermentesen lehet a gyomokat visszaszorítani a gazdasági kárt már nem okozó szintre. Az ökológiai előnyei mellett üzemgazdasági szempontból is előnyös, hiszen a herbicidköltségek csökkennek. Összességében elmondható, hogy megfelelő szakértelemmel történő beállítással, optimális időzítéssel a gyomfésű nemcsak a facélia, hanem egyéb növénykultúrák gyomszabályozásában is alternatív, környezetkímélő megoldást nyújthat.
Készült a „Facélia gyomirtószer-mentes termesztéstechnológiájának kidolgozása Kisalföld termőtájon” című VP3-16.1.1- 4.1.5-4.2.1-4.2.28.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17 pályázattámogatásával.
DUNAI ÉVA,
IFJ. SZŰCS GYÖRGY ZOLTÁN,
PINKE GYULA
SZŰCS AGRO KFT.,
MOSONUDVAR ÉS SZE-AKMK,
MOSONMAGYARÓVÁR
