A növényekben rejlő anyagok növényvédelmi hatása hajtatott paprikán és paradicsomon

Írta: MezőHír-2022/10. lapszám cikke - 2022 október 19.

Szenvedélyes érdeklődésem a természetes anyagok iránt szinte kimeríthetetlen. Úgy gondolom, létünk alapfeltétele, hogy amennyire csak lehet, csökkentsük környezetünkben a mérgező anyagok jelenlétét. Ez vezetett engem egy új kísérlet elvégzéséhez, amelyet a 15 évvel ezelőtt saját, vegyszermentes gazdaságomban használt gyógynövények kedvező hatásaira alapoztam.

A hagyományosan gondolkodó emberek a növényi készítményekre többnyire csak legyintenek, hogy azok szerintük „nem érnek sokat”. Ez a meglátás helytelen. Gondoljunk csak bele, hogy a növényvédő szerrel, műtrágyával támogatott növények sem képesek egyből átállni a „normális” ökológiai egyensúlyra. Vagyis nem egy termesztési évre kell előre gondolnunk, hanem éveken keresztül kialakuló meghatározó szemléletre alapozzunk! Ha mindent megfelelően végzünk, akkor több év alatt, a biodiverzitás eredményeként beállhat a helyes egyensúly.

Egyes gyógynövények szerepe a növényvédelemben

A tölgyfakéreg (Querqus cortex) fő hatóanyagai: csersavak (7–20%). Fehérjéket és alkaloidokat képesek kicsapni, beépülve a növénybe. Egyéb hatással rendelkező anyagok: galluszsav, ellágsav, ciklohexán-származék, quercetin, epikatechin, gyanta, zsír, flobafén. Hatásuk a növényekre: regenerálják a repedéseket, sérüléseket, valamint a sérülések beszáradását gyorsítják, ezáltal a káros folyamatokat csökkentik.

A bársonyvirág (Tagetes patula) hatóanyagai: karotinoid, heleient, lutein, tageton, ocimén, linalool. Mérgezően hat a kártevők nagy részére, riasztó hatású az egyéb kártevőkre. Tioféntartalma miatt pedig a hajtatás terricolkártevőjére, a drótférgekre és gyökérgubacs-fonálférgekre nézve citotoxikus hatású, éppen ezért a gyógynövényázatot öntözni is lehet.

Az aprócsalán (Urtica urens) hatóanyagai: hisztaminok, hangyasav, szilíciumsav, zsírsav, klorofill és C-vitamin, karotin, glikokininek, vas és kén. Kevesen tudják, de növényvédelmi szempontból erélyesebb hatású, mint a sima nagy csalán. Általában elmondható, hogy a növényekre kedvező hatású. Szabályozza a vízkiválasztást, az aszálytűrést, baktériumgátló, hegesedés serkentő, a szövetek újraképzését serkentő hatású.

A fehér libatop (Chenopodium album) hatóanyagai: vajsav, geraniol, A-terpinén, terpinén, szaponinok, borkősav, karvakrol, trimetil-amin, almasav, benzil-alkohol. A metil-szalicilát égető íze miatt a rovarokra nézve kedvezőtlen hatású. Tartalmaz még rezet, cinket, vasat, foszfort, kalciumot, mangánt, magnéziumot, káliumot. Ezért a külső viaszrétegszöveteket stimulálja.

A téli zsurló (Equisetum hyemale) legfőbb hatóanyagai: a szervetlensav-tartalom kb. 10% kovasavat tartalmaz, továbbá akonit-, alma- és oxalsav, ekvizetonon, szaponin. Hatása a növényekre: magas szilícium- és szervesásványanyag-tartalma eredményeként erősíti, tisztítja az anyagcsere-folyamatokat. A növény erőnlétét javítja, stimulálja.

A fekete üröm (Artemisia vulgaris) illóolajai: tujon, keserűanyagok, izovaleriánsav. Hatása a növényekre: a tápanyagcsere-folyamatokat élénkíti, serkenti, stresszoldásban segít, illetve az izovaleriánsav feromonhatással bír a kártevő nőstényekre, valamint tartalmaz még természetes arzént is, ami a kártevőkre nézve toxikus.

A gyermekláncfű (Taraxacum officinale) hatóanyagai: illóolaj, keserűglikozidok, mannit stb.; a laktukopirin a rovarok idegrendszerére nézve mérgező hatású. Általánosan növényerősítő, és a károsítók ellen is hatásos.

takácska
Takácsatka- (Tetranychus urticae) fertőzés szövedéke a paradicsomon
nyugati virágtripsz
Nyugati virágtripszek a hajtatott paprika virágán
nyugati virágtripsz
A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) okozta kártétel hajtatott paprikán

A kísérlet

A kísérletet paprikánál és paradicsomnál hajtottam végre, 2018-ban. Mindkét növénynél két kezelésre alapoztam. Az egyik volt a fent említett gyógynövényekkel végzett, a másik a kontroll, ahol nem alkalmaztam gyógynövényeket. Kezelésenként 100 növényt használtam, 10 alkalommal történtek a növényvizsgálatok. A kártevők és kórokozók mellett figyeltem a hozamot, a minőséget, valamint a különféle növényreakciók hatásait.

Vizsgálatok

Paprikánál a nyugati virágtripsz, levéltetvek, molytetvek, gyapottok-bagolylepke, takácsatkák, poloskák, lisztharmat, passzalóra, szklerotínia, botrytis,

paradicsomnál a nyugati virágtripsz, levéltetvek, molytetvek, gyapottok-bagolylepke, takácsatkák, poloskák, paradicsom-levélatka, phytophthora, alternária, lisztharmat, botrytis károsítóit figyeltem meg.

A növények tápanyagellátását ökológiai módszerek szerint végeztem. A két kezelés azonos mértékű öntözést kapott csepegtetőrendszeren keresztül. A gyógynövényekből készült ázatból nyert kivonatot felhígítottam 5%-os koncentrációra. A kezeléseket 7 alkalommal hajtottam végre. Figyeltem, hogy a levél színét és fonákát is beborítsa a gyógypermet.

Eredmények

A fent említett és a kísérletekben alkalmazott gyógynövények a hajtatott paprika és paradicsom károsítói ellen igen hatásosnak bizonyultak. Szinte az összes kezelés 90%-os vagy e feletti hatékonyságot mutatott a károsítókkal szemben. Egyedül a poloskánál mértem kisebb eltéréseket. A kezelések a poloskák számát viszonylag alacsony szinten tudták tartani, vagyis nem volt érezhetően erős a károsítás, amit nem szabad elhanyagolni. A kontrollnál a paradicsom-levélatka nagyobb mértékű károsítása volt megfigyelhető. Ezzel szemben a kezeltnél ez alig volt érzékelhető. A kezelések hatására a hozam jelentősen növekedett, a növények jól és gyorsan gyökeresedtek, a kötődés jobb volt, valamint jobb lett a beltartalom és a termések eltarthatósága is. A növények sokkal egyenletesebben fejlődtek, és kompaktabbak voltak, az ízközök nem nyúltak meg.

A hajtatott paradicsom esetében szokott előfordulni az a jelenség, hogy mikor az 5-6 fürt kötődik, a növény egy rendkívül erős terhelést kap. Ebben az állapotban gyakorta tapasztalom, hogy a növekedés megtorpan, mert a növény ekkor a meglévő bogyóival foglalkozik, azokat hizlalja. A gyógynövények ázatával történő kezelések ezt a kedvezőtlen jelenséget is megakadályozták. Erősödött a növény gyökere, több gyökérszőrt és masszívabb szerkezetet tudott kialakítani, ily módon ez a „növekedési törés” nem következett be. Ezt igen kiemelkedőnek tartom, mert rosszabb talajszerkezet mellett is jó gyökérhatás és turgornyomás alakult ki a kezelések hatására. Ugyanakkor az erősebb gyökerek nem vitték el az állományt túlzott vegetatív irányba. Ami újszerű számomra, hogy a virágok nagyon gyorsan termékenyültek meg, kevesebb volt a virágelrúgás.

A paprikánál és a paradicsomnál is kevésbé idősödtek a növények, hosszabban kitartott a szezon és a jó növényegészségügyi állapot. Ennek eredményeként a szeptember és az október végi termések is piacképesek voltak, ami növelte az árbevételt. Gyakran előfordul – a paprikánál inkább –, hogy a szedések során a levelek, valamint a hajtások egy picit megroppannak, mert ez a növény számára egy mechanikai sérülésnek számít, főleg, ha a szedést nem hozzáértő személy végzi. Szedésekkor nálam is előfordult, hogy a növény károsodott. A szedések után a gyógynövények ázatából készült lével való permetezések során ezek a sérülések, sebek viszonylag jól regenerálódtak. A nagyon jó eredmények feltételezhetően egyrészt azzal magyarázhatók, hogy éveken át csak biomódszerek szerint használtam a területet, aminek eredményeként megfelelő talajmikrobiom állt be a gazdaságomban.

alternáriás paprika
A paprika alternáriás (Alternaria alternata) betegsége

A gyógynövényekből összeállított ázatnak köszönhetően rendkívül jó növényvédelmi hatásokat értem el, illetve a jó ökológiai tápanyagellátás következtében erősebb volt az állomány. Ki kell hangsúlyoznom, hogy ezen a területen közel két évtizeden keresztül vegyszermentes gazdálkodást folytattam, amiből következően nem befolyásoltam kedvezőtlenül a hasznos mikroorganizmusokat. Vagyis a hasznos predátor szervezeteket, a mikrobákat fent tudtam tartani, és a káros növénypatogén betegségek kitartóképleteinek a száma is csökkent az évek alatt. Ugyanakkor a folyamatos vegyszermentes technológia alkalmazása egy olyan önvédekezési mechanizmust váltott ki a növényeknél, amely a növényegészségre nagyon kedvező hatást gyakorolt. Kerültem a túltrágyázást, amitől a szövetek lazulnak, és nem alkalmaztam olyan bioterméket, amelyik nitrogént tartalmazott, mert ezek is gyengíthetik a növény önvédekező képességét. A kezelések után a növények olyan természetes fitokemikáliákat termeltek, amelyek a károsítókra nézve nem kedvezőek.

paradicsom-levélatka
A paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici) károsítása száraz időben

Minden biogazdaságban hatékony lehet a gyógynövények ázata, ha azt helyesen alkalmazzuk. Arra is van lehetőség, hogy ezt más bioanyagokkal kombináltan használjuk, így szinergista módon fokozható a gyógynövények hatása. Talajba is lehet öntözni, ezzel is segítve a rizoszférában lévő hasznos mikrobák munkáit, valamint így, beöntözéses megoldásként alkalmas a talajban lévő kórokozók gyérítésére. Öntözéses módszerként kiváló hatású emelt adagban a palántadőlés betegség megelőzésére. Keléskor az ázatból nyert tömény lé 6%-os koncentrációját alkalmaztam, és ez nagyon jól visszaszorította a talajból kiinduló (Rhizoctonia solani és a Pythium debaryanum) kórokozókat. Ki kell emelnem, hogy az ázat csak akkor lehet jó hatékonyságú, ha preventív módon védekezünk, valamint lehetőleg 3-4 szert alkalmazzuk, 8-10 (14) naponként. Kutatásaim szerint az említett gyógynövényeknek egyértelműen helyük van a biodinamikus gazdálkodásban.

SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS, A PAPRIKA ÉS A PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE