Több mint 700 kilométerrel rövidülhet az az út, amelyik Kína belső tartományait a Transzszibériai vasúttal, illetve az orosz Távol-Kelet kincseivel összeköti.
A háború csak gyorsította a beruházásokat
Előző cikkünkben arról írtunk, hogy a 2010-ig tartó időszakban Kína elsősorban Ázsia és Afrika mezőgazdasági területeinek (és egyéb természeti kincseinek) megszerzésére koncentrált, ezt követően más kontinensek és az infrastrukturális beruházások kerültek előtérbe, valamint magas hozzáadott értéket teremtő vállalatokat is felvásároltak. (Lásd a cikket: A Sárkány útja a termőföldtől a technológiáig.)
Kína érdeklődése azonban máig nem lankadt a nyersanyagokban gazdag orosz Távol-Kelet iránt, sőt, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak hatalmas lökést adott az orosz-ukrán konfliktus. Júniusban adták át az orosz Távol-Keletet és a Kína északkeleti részét elválasztó Amur folyón az első, a két országot összekötő közúti hidat, ami a több mint 200 ezres Blagovescsenszk és a közel 1,3 milliós Hejhe városát kapcsolja össze – írja a vg.hu.
A két régiót másképp is össze lehet kapcsolni. Az Altaj régióban, Kína észak-nyugati csücskében egy rövid határszakaszon találkozik össze Kazahsztán és Mongólia közé ékelődve Oroszország és Kína. Ezen az 54 km-es határszakaszon nincs vasúti kapcsolat, holott jelentősen lerövidítené és tehermentesítené a meglévő transzszibériai vonalakat. A körzetben az átlagos tengerszint feletti magasság 2500 méter, de a terep viszonylag sík.
Rövidebb út a nyersanyaghoz
A vg.hu szerint a következő hónapokban mindkét oldalon befejeződik a határig vezető sínpárok lefektetése és egy 2200 méter hosszú vasúti híd megépítése. (Orosz oldalon 180 kilométer, kínai oldalon 50 kilométer hiányzott az összeköttetésig, a traszszibériai vasútvonal pedig 370 kilométerre fekszik a határtól – a szerk.) A létesítmény üzembe helyezése több mint 700 kilométerrel csökkenti az Oroszországból Kína északkeleti részébe tartó (Mongóliát keresztül szelő) teherforgalom távolságát, és forgalmi kapacitása évi 24 millió tonna rakomány lesz.
Az elsődleges cél nem a nyugati szállítási útvonalak rövidítése – hiszen arra ott vannak a Kazahsztánt átszelő vonalak –, hanem az Altaj régió kincseinek kiaknázása. A körzet ugyanis Oroszország fontos a gabonatermesztő és állattenyésztő bázisa, továbbá a szomszédos Kemerovo körzet iparilag fejlett, és Oroszország teljes széntermelésének több mint felét adja – mutat rá a valdaiclub.com cikke.
Peking jelenleg mintegy 14,7 milliárd dollár értékben 54 beruházást hajt végre az orosz különleges gazdasági övezetekben és Vlagyivosztokban, ami nagyságrendi emelkedés a 2019. évi 2,4 milliárd dollárhoz képest. A tervek szerint 2025-re befejezik annak a vezetéknek az építését is, amelyik Szibériából Sanghajig szállítja majd az orosz gázt. A beruházásokra a legnagyobb kockázatot a geopolitikai feszültségek jelentik, ám eddig Peking ezen a téren is ügyesen lavírozott.
