Felemás év eleji sikerek

Írta: MezőHír-2022/08. lapszám cikke - 2022 augusztus 02.

Agrárkivitelünk első negyedévi fejlődése a negyedik hónappal újabb alátámasztást nyert. Az áprilisi adatok tükrében az agrárexport növekedési pályán maradásának esélye egyértelműen nőtt, hiszen a négyhavi agrárexport-bővülési ütem az első negyedévi mértékre alaposan rácáfolt.

Az év elején napvilágot látott statisztikai adatok újabb bizonyítékát képezik annak a vélekedésnek, miszerint a világpiacon zajló élelmiszer-árrobbanásnak a magyar mezőgazdaság is a haszonélvezője lehet. A kialakuló összképet azonban árnyalja az export-import folyamatok szembesítése.

Áttekintve a négyhavi élelmiszer-gazdasági kivitel sarokszámait, látványos bővülési tendenciákra bukkanhatunk (1. táblázat).

Míg a növényi és állati zsír, olajtermékek exportja 66,4%-kal, az ennél nagyobb exportrészarányt képező, magasan feldolgozott termékek kivitele pedig 23,2%-kal nőtt. A tavaly még gyengélkedő növényi termékkör termékeinek kiviteli értéke is növekedési pályára állt, valamint az élőállat- és állatitermék-export is 11%-os bővülést mutat. A nemzetközi terménypiacokon kialakuló energia- és élelmiszerválság, karöltve a háború szülte terménypiaci bizonytalanságokkal, régen nem látott gabonapiaci árrobbanáshoz vezetve az állattartást, az állatitermék-termelést is megnehezítette, de megmozgatta a magyar gabonakészleteket is, jóllehet, a 2021-es aszály és a kora nyári súlyos fagyok szűkre szabták a mobilizálható exportárualapokat. Ahogy az idei lehetőségeinket nézzük, az ország nagy gabonatermő régióiban pusztító aszály, ha a végleges betakarítási adatok még nem is állnak rendelkezésre, de az előzetes információk szerint durván csökkentheti a külpiacra vihető gabonakészleteket, holott az értékesítési árak rendkívül vonzó értékesítési lehetőségeket kínálnak. Éppen ez a szívó hatás az, ami veszélyt jelenthet, annak fényében, hogy az Ukrajnában a harcok miatt bennragadt mintegy 20 millió tonna búza hiányzik a világ gabonapiacáról. Hatványozottabban érvényesülhet ez az árualaphiány a napraforgó alapú étolaj esetében is.

A gabonatermés idei alakulása kapcsán nem lényegtelen kérdés, hogy Portugáliában, Spanyolországban, sőt Franciaországban is pusztító aszályról szólnak a hírek, soha nem látott csapadékhiány redukálja, drasztikusan csökkenti a betakarítható termény mennyiségét, ami különösen a túlnépesedett közel-keleti és a Szahara alatti régió élelmiszer-ellátását alapvetően veszélyezteti, hiszen önellátásra képtelen, A világpiacon zajló élelmiszer-árrobbanásnak a magyar mezőgazdaság is a haszonélvezője lehet elmaradott fejlettségi szinten lévő régiókról van szó. Mindezen jelenségek az éhséglázadások esélyét hordozva komoly politikai változások veszélyét rejtik magukban, ami a migráció újabb, eddigieknél veszélyesebb méreteket öltő hullámának a kialakulásához vezethet. Kétség sem férhet ugyanis ahhoz, hogy az éhínség elől menekülő afrikai százezrek elsősorban Európában látják a megélhetés biztosításának egyetlen elérhető és viszonylag könnyen bevehető mentsvárát, ami súlyos humanitárius válság kialakulásához vezethet.

Az időarányos exportmennyiség 5,9 millió tonnáról 5,1 millió tonnára esve, összességében 742 ezer tonnával csökkent, miközben az exportárbevétel 3,5 milliárd euróról 4,1 milliárd euróra bővülve, közel 642 millió euróval nőtt.

Ellentmondás – magas fokon

Az exportnövekmények belső összefüggéseire, az exportmennyiségek és exportárbevétel eltérő alakulására éppen ebből a megfontolásból érdemes ráirányítani a figyelmet. Különös hangsúlyt képez ezen túlmenően az import alakulása, az export-import viszonyának alakulása is. Az exportunkkal párhuzamosan formálódó élelmiszerimport ugyanis 2022 elején az exportbővülés ütemének másfélszeresén is túltéve ráirányítja a figyelmet a hazai termelés szerkezeti ellentmondásaira és a termelési feltételek utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen alakulására. Kukoricából az előző év azonos időszakában exportált mennyiségnek idén még a felét sem (47,3%-át) vittük külföldre, miközben az exportárbevétel „csak” 22%-kal csökkent. Az exportált kukoricamennyiség az előző évi, négyhavi 1,9 millió tonnával szemben idén 889 ezer tonnára mérséklődött, miközben az export átlagára 65%-kal nőtt. A 2021-es aszály, de feltehetően a 2022-es is rányomja a bélyegét a gabonatermékek külpiaci szereplésére. Figyelmeztető jel, hogy a drasztikusan csökkenő kukoricaexporttal szemben a kukoricaimport ugyanezen időszak alatt megháromszorozódott, a 2021. 01–4. havi 64,7 ezer tonnáról idén, 2022 januárja és áprilisa között 202,2 ezer tonnára nőtt, miközben az importérték megduplázódott.

Széles értelemben is igaznak tűnik a megállapítás, mely szerint idén a csökkenő exportmennyiségekhez növekvő árbevétel társult, amit az 1. táblázat viszonyszámai mutatnak.

Az élő állat és állati termék exportmennyisége 2,6%-kal csökkent az év első négy hónapjában

Míg az élő állat és állati termék exportmennyisége 2,6%-kal csökkent az év első négy hónapjában, addig az exportárbevétel összességében 11%-kal nőtt.

A növényi termékek esetében még szembetűnőbb az exportmennyiség és az exportárbevétel eltávolodása egymástól, hiszen míg az exportmennyiség 23,5%-kal csökkent, addig az exportárbevétel szolidnak mondható 7,4%-os növekedést mutatott. A növényi és állati zsír, olajtermékek esetében pozitív tartományban mozog a mennyiség és exportérték, de a szakadék annál látványosabb, hiszen míg az exportmennyiség 14%-os növekedést mutat, addig az exportérték mintegy 50 százalékponttal nagyobb (66,4%-os) exportérték-növekedésről árulkodik.

A legjelentősebb exporttételt képező, az időarányos exportmennyiség bő egyharmadát adó, az exportárbevételnek pedig a 43%-át képező magasan feldolgozott termékek, az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek esetében is a pozitív folyamatok dominálnak, hiszen az 5%-os exportmennyiség-bővüléshez 23,2%-os exportárbevétel-bővülés társul.

Az elmúlt években, ha nem évtizedekben számtalan példát láthattunk arra, hogy az időjárás szeszélyeinek kitett mezőgazdaságunk tartós csapadékhiány esetén messze a lehetőségei alatt teljesít. Teljes körkép bemutatására egy rövid cikk keretében ugyan nem vállalkozhatunk, de néhány kiragadott példával érzékeltethetővé válik az export és import között feszülő ellentmondás, az export- és importmennyiségek és árbevételek között mutatkozó, egyre táguló szakadék (2. táblázat).

Export:

A zöldségek és a gyümölcsök időarányos exportja mind mennyiségben, mind értékben pozitív változást mutat, jóllehet az első négy hónap exportteljesítménye csak részben (a hajtatott zöldségek és a gyökérzöldségek esetében) kötődik a 2022-es évhez. A spárgaszezon alakulásáról és exportjának helyzetéről ugyanis csak a következő hónapok exportadataiból tájékozódhatunk.

A gabonafélék exportmennyiség-csökkenése, összefüggésben a 2021-es aszályos időjárás okozta alacsonyabb terméshozamokkal, 30% fölötti mértéket öltött. A rendkívül kedvező értékesítési kondícióknak köszönhetően azonban ez a drasztikus exportmennyiség-visszaesés az exportárbevételben kevésbé tükröződött. Az 1%-on belüli exportárbevétel-visszaesés inkább stagnáló árbevételnek, semmint visszaesésnek nevezhető.

A gabonatermékeken belül, ha a kukoricaexport nem is, de a búza és az árpa exportja pozitívan alakult. Mind az exportmennyiség, mind az exportérték nőtt e két termékcsoport esetében.

Import:

Import tekintetében, szemben a növényitermék-exporttal, más összefüggések jellemezték az év első négy hónapját. A drasztikus exportmennyiség-csökkenéssel szemben az importmennyiség mintegy 37%-kal bővült, az importérték pedig, szemben a stagnáló exportárbevétellel, mintegy 40%-kal nőtt. A zöldség- és gyümölcstermékek esetében még éves szinten sem újdonság a jelentős importtöbblet, amihez a tavalyi aszály és az szántóföldi kultúrák jelentős részét padlóra küldő késő tavaszi fagyok is keményen hozzájárultak. Erre utal a dupla nagyságrendet is meghaladó zöldségimport mennyiség és a közel négyszeres nagyságrendű gyümölcs import, amiben persze a déligyümölcs behozatal nagyságrendje sem kerülhető meg.

Az időarányos gabonaimport 135 ezer tonnával, arányait nézve pedig 83%-kal nőtt, miközben az importérték 40%-kal bővülve mintegy 68 millió euróval erősödött. A dinamikusan bővülő import ellenére sem mondható azonban, hogy az import veszélyeztette volna az export többletünket ebben a termékkörben, hiszen a mennyiségek szintjén az import az exportnak csupán 32%-át tette ki. Értékben azonban már lényegesen szűkebb a különbség. Az import érték ugyanis az 1,3 milliárd eurós exportszint 63%-ig kúszott fel. Ezen belül jelentős importnövekmény jellemezte a gabonafélék termékcsoportját, kiváltképp a kukorica és az árpa importját, valamint az olajos mag behozatalt, azon belül is elsősorban a napraforgómag importot, ahol közel megháromszorozódott a behozatali érték.

Növényizsír-, olajkivitel kontra behozatal

A közel 90 millió eurós idei többlet zömét a meredeken növekvő exportpiaci átlagárak biztosították, mivel az exportmennyiség 279 ezer tonnás exportmennyiség mellett „csak” 14%-kal bővült. A termékcsoporton belül, 205 ezer tonnás és 274 millió eurós nagyságrendjénél fogva a napraforgómagolaj-export emelendő ki. A 36 millió eurós repcemagolaj-export, 30% közeli exportmennyiség-csökkenés ellenére, a 75%-kal növekvő értékesítési átlagárnak köszönhetően mintegy 24%-kal nőtt.

Import tekintetében is hasonló folyamatok zajlottak ebben a termékkörben, hiszen a növényolajimport 12,6, az importérték pedig 68,5%-kal nőtt. Bár alacsony szintről indult, de a napraforgómagolaj-import értékben kilencszeresére, mennyiségben pedig hatszorosára nőtt. Emellett dinamikusan, mintegy a két és félszeresére bővült a sertészsírimport, sőt 63%-kal bővült a repceolaj-behozatal is. Az export-import egyenleg ennek ellenére pozitív maradt! Dupla nagyságrendet képviselt az export ebben a termékkörben. A 279 ezer tonnás növényi és állati zsír, olaj exportjával szemben az importmennyiség 122 ezer tonnát tett ki, a 366 millió eurós exportárbevételt pedig 180 millió eurós import kísérte.

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportja és importja

A magasan feldolgozott mezőgazdasági termékeket tömörítő IV-es árufőcsoport termékeinek export- és importértéke a negyedik hónap végén még jelentős, mintegy fél milliárd euróhoz közelítő exporttöbbletet mutatott. Míg az exportérték, 23,2%-os növekmény mellett, 1,8 milliárd euróhoz közelített, addig az ugyancsak erőteljesen, 24,7%-kal bővülő import túllépte az 1,3 milliárd eurót. Jóllehet a szaldó továbbra is pozitív, pontosabban exporttöbbletet mutat, de az import, ha kis különbséget mutatva is, de gyorsabban bővült, mint az export.

Az exportmennyiségek szintjén, ha nem is domináns az exportmennyiség-visszaesés, de egyes esetekben jelentős a mennyiség és érték között, a dinamikában mutatkozó eltérés. Erre utalnak az 5. táblázatban szereplő, termékkörök szerinti viszonyszámok. Ami pedig az import oldalt illeti, a dohánytermékeket leszámítva nem találunk csökkenő mennyiségeket. Míg a magasan feldolgozott termékek kilenc exporttételéből négyben csökkenő exportmennyiség áll a növekvő exportértékek mögött, addig az import esetében egyedül a dohánytermékek esetében esett vissza az importmennyiség. Ami pedig az export- és importérték-változásokat illeti, többnyire az exportban értünk el nagyobb árbevétel-növekményeket. Ilyen eseteket mutat a húsból, halból készült termékek csoportja, a cukortermékek együttese, a gabonaalapú (cukrászati) termékek körei, valamint az ital és szesz termékcsoport.

A cserearányromlás is meghúzódhat az export-import szaldó szűkülése mögött, de az említett, utóbbi évekre jellemző mostoha időjárási körülmények miatt csökkenő hazai termelés is kiváltó oka lehet az import erősödésének. Mindenesetre az import erőteljes bővülése a forint mélyrepülése időszakában inkább hátránnyal, mint előnnyel járhat, hiszen az import a 400 Ft feletti árakon épül be a termékekbe, alkalmasint az exporttermékekbe is, így rontja a nemzetközi versenyképességünket.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZABÓ JENŐ