fbpx

A STIHL élen jár a fejlesztésekben

Írta: - 2022 szeptember 16.

Bár 1926-ban a cégalapító Andreas Stihl először energiatakarékos, ipari melegvíz és gőz előállítására alkalmas, alacsonynyomású vízmelegítő kazánjával debütált a piacon, 1927-ben már megalkotta az első motorfűrészt is, amelynek használatához még két ember kellett. Ahogy mondani szokták, a többi már történelem – de Szentesi Levente erdőmérnök, az Andreas STIHL Kereskedelmi Kft. marketingigazgatója interjúnk során inkább a jelenről és a jövőről beszél.

Szentesi Levente erdőmérnök, az Andreas STIHL Kereskedelmi Kft. marketingigazgatója

– Az ön életében honnan ered az erdészet szeretete?

– Ezzel kapcsolatban erős a szüleim hatása is, hisz rengeteget jártunk kirándulni, ez részévé vált az életemnek. A gimnáziumban a reáltantárgyakban nagyon erős voltam, így a mérnöki tudományok is érdekeltek, ebből alakult ki az irány. Erdőmérnökként végeztem Sopronban, utána pedig környezetvédelmi szakmérnöki diplomával egészítettem ki a tanulmányaimat. Az egyetem komoly polihisztorképző volt – a szakmai tantárgyak mellett terveztünk házat, utat, de még hidat is. Amit elsajátítottunk, az egy komplett mérnöki tudomány volt, hisz az erdőgazdálkodásban igazán sokféle dologra van szükség.

– Hol találta meg első munkahelyét?

– A Pilisi Parkerdő Zrt.-nél kezdtem, 1998-ban. Itt megismerhettem a gyakorlati szakma alapjait, emellett az erdészetben dolgozó embereket, magát az erdőgazdálkodást is – ezeknek a tapasztalatoknak a mai napig komoly hasznát veszem. Megnyugtató volt látni, hogy hazánkban minden egyes erdőterületnek tíz évre előre megvan az üzemterve. Ez pontosan rögzíti, hogy mikor milyen munkákat, szakmai feladatokat kell elvégezni. Az is benne van, hogy mikor, milyen módszerrel szabad a fákat kivágni, hogyan kell az állományokat újraültetni. Magyarországon folyamatosan nő az erdőterület, de nemcsak emiatt nő a famennyiség (fatömeg), hanem amiatt is, mert a faállományok éves növedékének csak bizonyos hányadát vágják ki. Sok hír felbukkan mostanában ebben a témában, de remélem, hogy az erdőgazdálkodás eddigi szigorú szabályai nem változnak.

340 bolt az országban

– Mikor került a STIHL-hez?

– Pontosan 15 éve, ez a második munkahelyem. Az anyacéget 1926ban alapította Andreas Stihl, és a ‑a, Hans Peter Stihl volt a vezető sokáig, már az én időmben is. A család többi tagja is aktívan részt vett a különböző céges folyamatokban, majd idővel az igazgatótanácsba vonultak vissza. Most Dr. Nikolas Stihl vezeti a céget, de az igazgatótanács hozza a döntéseket, a Stihl család részvételével. Maga a család a mai napig tulajdonos, és minden munkából kiveszik a részüket – ez stabillá teszi a céget, jó irányba fejlődik. Több jelentős országban vannak gyáraik, például Kínában, Brazíliában, az USA-ban, Svájcban, és még sorolhatnám.

– A hazai leányvállalat egyébként mikor alakult?

– Tavaly volt 30 éve, de sajnos a Covid miatt ezt nem tudtuk megünnepelni. A keleti blokkban ez volt az első leányvállalata az anyavállalatnak. Napjainkban 25-en dolgozunk a cégnél, a logisztikai egységünkkel együtt. A kereskedelmi hálózatunk most kb. 170 partner, akiknek összesen 340 boltjuk van az országban. A kereskedőpartnerek szolgálják ki a végfelhasználókat. A partnereket folyamatosan műszaki, üzletviteli és marketingoktatásban részesítjük. A STIHL egy családi vállalkozás, a szakkereskedői hálózatot is egy nagy családnak tekintjük – a termékeket ők forgalmazzák, nem értékesítünk nagyáruházakban, és egy-két kivételtől eltekintve nincs direkteladásunk.

– Szűkült, bővült a szakkereskedői kör az elmúlt évtizedekben?

– Kicsit bővült, mert mi is bővítettük a termékkört. De fontosabb volt, hogy minőségi legyen a fejlesztés. A boltokat felújították, nagyobbak lettek, fel tudtak fejlődni az új technológiák forgalmazására is.

– 30 év után nagyszámú gép dolgozik szerte az országban. Hogyan működik a szervizszolgáltatás, a szerviz tekintetében hogyan tudnak lépést tartani ezzel a gépmennyiséggel?

– Ez kiemelten fontos terület; mind a 170 partner rendelkezik szervizzel. Az új technológiákkal úgy tudnak lépést tartani, hogy folyamatosan oktatjuk őket – a Covid óta az online tréningek előretörtek, de azért a személyes képzések is elengedhetetlenek.

A kereskedelmi hálózatunk most kb. 170 partner, akiknek összesen 340 boltjuk van az országban

Fejlesztési irányok

– Mire koncentrál most az anyacég?

– Egyértelműen az akkumulátoros technológia van a fókuszban. A fejlesztés mellett fontos, hogy hogyan lehet ezeket a gépeket még használhatóbbá és elfogadottabbá tenni. A STIHL az akkumulátoros fejlesztésben is élen jár: gépeink akkumulátorában a kisülés ideje alatt a beépített vezérlés folyamatosan növeli az áramerősséget, így a teljesítmény állandó marad. Az utolsó pillanatig lehet vele fát vágni és füvet nyírni. Persze a benzines technológiában is komoly fejlesztési tartalékok vannak még. Az erdőgazdálkodásban még inkább a benzines gépek használata jellemző. Itt a fő technológiai fejlesztési irány az elektronikus motorvezérlés és legutóbb az injektoros készülékek bevezetése volt. Pár éve Magyarországon szinte elsőként vezettük be az MS500i motorfűrészt, amely egy elektronikus benzinbefecskendezéses gép, igazi forradalmi újdonság. De idén tervezzük bevezetni az MSA300-as akkumulátoros motorfűrészt is, amely az új AP500S akkumulátorral alkalmas arra, hogy fakitermelési munkákra is befoghassák.

– Mi az akkumulátor használatában most a legnagyobb probléma?

– A STIHL elektronikája készen van, nagyon jó, élen járó. Az a kulcskérdés, hogy adott térfogatba mekkora kapacitást tudnak besűríteni. Ez nem rajtunk, hanem az energiacella-gyártó cégeken múlik. – Komoly problémák vannak a piacokon a Covid eleje óta, ezt a háború sajnálatosan még megtoldotta. Hogyan érintik ezek az önök területét? – Sajnos manapság sok kedvezőtlen körülmény befolyásolja a munkánkat. A szállítási láncok megszakadása miatt nagyon rossz az áruellátás. Mi szerencsére sokat rendeltünk előre, a termékeket, alkatrészeket javarészt meg is kaptuk. Ennek ellenére nekünk is át kellett alakítanunk a logisztikai folyamatainkat, a napi rutint. Az eddig kényelmes működéshez képest jóval inkább előre kell gondolkodnunk, rendelnünk. Vannak olyan külső körülmények, mint például a háború, ahol olyan alkatrészek beszerzése vált kétségessé a gyárak leállása vagy megsemmisülése miatt, amelyeket be kellene építeni a mi gépeinkbe.

Természetesen a STIHL-nek nagyon nagy a gyártási mélysége, sok mindent saját maga állít elő. Persze rászorul bizonyos tételeknél külső beszállítókra is, és ha ebből kiesik valaki, azt nem olyan egyszerű átcsoportosítani. Például az Ukrajnában gyártott kábelkötegek hiánya, amelyek az elektronikai vezérléshez kellenek, komolyan érintett bennünket. Ennek ellenére is jól állunk, nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is, mert jól alkalmazkodtunk a változásokhoz.

Biztonságos felhasználás

– Többféle terméket forgalmaznak Magyarországon. Mi a húzóágazat ebből? Hol van növekedési lehetőség?

– A technológiáról már beszéltünk. A legikonikusabb termékünk egyértelműen a motorfűrész, még azt is „stihlfűrésznek” hívják, amit nem mi gyártunk… A másik legfontosabb eszköz a motoros fűkasza – például az autópályák melletti nagyobb területek karbantartására. Komoly fejlődést értünk el a fűnyírók és robotfűnyírók, fűnyíró traktorok értékesítése terén is. A magasnyomású mosók körében még komoly növekedési lehetőségünk van, ezen a piacon még nem vagyunk jelen túl régen Magyarországon.

– Milyen most a piac, megvan-e még STIHL márkaelőnye?

– A benzines technológiában korábban nem volt sok versenytársunk a fűrészeknél, de az akkumulátorosoknál már sok konkurens van, javarészt távol-keleti cégek. Így erősebb a verseny, nagyobb az árverseny is. Napjainkban a felhasználók már jóval alaposabban utánanéznek az interneten az áraknak – néha sajnos a minőségnek nem. Egy bölcs régi mondás szerint: „Nem vagyok olyan gazdag, hogy mindenből a legolcsóbbat vegyem!” – ezt érdemes figyelembe venni a döntésnél.

– Hogy látja a munkavédelem területét? Azért ezek mégis veszélyes eszközök…

– A favágás a világ egyik legveszélyesebb munkaköre, több tonnás farönkök mozognak jobbra-balra… Az edukációra figyelni kell, sajnos a költségét sokan nem szeretik bevállalni – itt még kellene fejlődni. Gépoldalról a fejlesztés egyértelműen afelé mozdul, hogy a felhasználást a lehető legbiztonságosabbá tegyék. A második szempont a környezetvédelem: minél alacsonyabb károsanyagkibocsátást kell elérni. A felhasználói oldalról fontos, hogy a STIHL csak szakkereskedésekben árulja a termékeket, ott eleve elmagyarázzák, hogy hogyan kell használni a gépeket, minden munkavédelmi tényezőre felhívják a vásárlók figyelmét.

Mi ezen a területen nagyon sokat teszünk. Több mint 20 éve szervezünk fakitermelő versenyeket a profi felhasználók számára, ahol elsősorban az erdőgazdálkodásban dolgozó brigádok vesznek részt, de a katasztrófavédelem szakemberei is szoktak indulni. Fejszés és fűrészes versenyszámok vannak. A csapatokat a bírók folyamatosan figyelik, és a legkevesebb hibaponttal, legrövidebb idő alatt végző versenyzők nyernek. Ha az elmúlt sok év tapasztalatait összegezzük, azt látjuk, hogy egyre javul a munkavédelem, egyre kevesebb hibapontot szednek össze a versenyzők. A döntő során ingyen védőfelszerelést kapnak tőlünk, amit meg is tarthatnak.

Erős kereslet a piacon

– Hogy áll önöknél a szakember-utánpótlás? 30 éves a cég, már kellett egy generációváltásnak történnie…

– Szerencsére ez megtörtént, és az elődök profi munkájának köszönhetően könnyebb folytatni a feladatokat. Jó állapotban lévő, profin vezetett cég került a fiatalabbak kezébe, minimális a fluktuáció nálunk, stabilan megyünk előre.

– Mi most a legnagyobb kihívás a cég előtt?

– Az áruellátás, ami sajnos nem rajtunk múlik; jó lenne, ha ez stabilizálódna. A Covid, post-Covid után a háború lezárása sokat segítene – nemcsak ezeken a folyamatokon, hanem a lelkünkön is. Amúgy a piac most nagyon erős, jó a kereslet, jóval erősebb, mint amit vártuk.

– 15 éve van ezen a poszton. Nem lesz kicsit unalmas ennyi idő után ez a munka?

– Egy cégnél számos feladat van, az én posztomon folyamatszemlélettel kell jelen lenni; sok munkaterületre betekintést nyerek, ez érdekessé teszi a munkát. Ugyanúgy, mint az erdőmérnök-képzésnél, itt is viszonylag komplexek a feladatok – unalomról szó sincs!