fbpx

Élelmiszer-drágulás: még csak most jön a java

Írta: MezőHír-2022/09. lapszám cikke - 2022 szeptember 07.

Olyan élelmiszer-drágulásra, mint amit most látunk, a mérések kezdete óta nem volt példa, csak a 70-es évek olajválsága mérhető hozzá. Az MKB Bank Takarékbank elemzői szerint az áremelkedés mértéke ebben az évben a 28%-ot is elérheti. A válságnak azonban van jó oldala is.

Olvadó optimizmus

A negyedévente készülő, termékpálya-szemléletű Takarék AgrárTrend Indexegy 8–48-ig tartó skálán méri az élelmiszer-gazdaság üzleti várakozásait. A semleges 35-ös értéktől mostanra az ágazat egésze olyan messzire került, mint a Covid második hulláma idején, 2020 harmadik negyedévében. A koronavírus idején azonban más jellegű volt a válság, akkor az alacsony fogyasztás bőséges pénzkínálattal párosult, most viszont egy fordított irányú folyamatot látunk, ami végül pénzszűkéhez és a gazdaság lassulásához vezet. Az ettől való félelem meg is jelenik az egyes ágazatok üzleti várakozásaiban – mutatott rá Héjja Csaba, az MKB Bank Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője.

Héjja Csaba és Hollósi Dávid
Héjja Csaba (b) és Hollósi Dávid (j), MKB Bank Takarékbank

A hazai magas inflációt nálunk az is emeli, hogy a mezőgazdaság fontos szegmensei jelentős mértékben exportra termelnek, így az euró árfolyamváltozása a hazai piacra is begyűrűzik. Mivel a magyar fogyasztói kosár nagyobb hányadát teszi ki az élelmiszer, mint Nyugat-Európában, ezért az általános infláció mértéke is magas.

Takarék AgrárTrend Index 2022 második negyedévében
Takarék AgrárTrend Index alakulása 2020 március és 2022 június között

Boldog szegmens: üvegházi termelés

Ami az egyes ágazatok várakozásait illeti, csupán egyetlen termékpályán javult a hangulat, a hajtatottzöldség-termesztésben. Ez a szegmens még versenyelőnyhöz is jutott a drága gázzal fűtött, nyugat-európai üvegházak termékeivel szemben, és most a legoptimistább termékpálya valamennyi között – hangsúlyozta Hollósi Dávid, a bankcsoport agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Bizakodók a szántóföldi zöldségtermesztésből, marhatartásból és gabonatermesztésből élők is, noha az előző negyedévhez képest szembetűnően romlottak a kilátások a szántóföldi termelésben. Ennek oka a súlyos aszályhelyzet, a csökkenő terményárak, a növekvő input- és energiaköltségek, azaz a profitkilátások drasztikus romlása.

Gyümölcsszegmens: fagyos a hangulat

A leginkább pesszimista most is a gyümölcstermesztés; a szegmens szereplői körében stagnál az üzleti hangulat: kisebb volt ugyan az idei fagykár, de a hűtőházak, illetve a feldolgozás működtetése drágább lett. A sertéshúsvertikum szintén várakozó állásponton van: az átvételi árak ugyan jók, de a takarmányköltségek is magasak. Hollósi Dávid kiemelte: az állati termékeknél és a magasan feldolgozott élelmiszerek esetében még csak most gyűrűzik be a takarmány és az energia árának emelkedése. A drágulás év végéig folytatódni fog, de egyre csökkenő mértékben. Az ügyvezető a válság előnyeként emelte ki, hogy a növekvő árak takarékoskodásra ösztönöznek, azaz még hatékonyabb termelésre és a hulladékkibocsátás csökkentésére. Sajnos a kamatkörnyezet már nem kedvez az új beruházásoknak.

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA