A világ eddig inkább „rászorulóként”, semmint exportőrként tekintett Indiára. A Covid nyomán kibontakozó világválságban mégis ő lehet az egyik győztes. A növényvédő hatóanyagok forgalmazásában egyenesen Kína pozíciójára tör.
India globális tényezővé vált
2020/21-re India a világ második legnagyobb mezőgazdasági termelőjévé vált évi 481 milliárd dolláros termelési értékkel – állítja az agribusinessglobal.com. Mint arról már lapunk is beszámolt, a távol-keleti ország a búza exportjában is globális tényezővé vált, noha kereskedelmi intézkedései időnként kissé zavarosak.
Most újabb örömhír járja át az agráriumukat: a növényvédő szerek külkereskedelmi egyenlege is erős pozitívummal tudott zárni. 2021/22 folyamán India csaknem háromszor akkora értékben szállított ki agrárvegyipari anyagokat, mint amekkora értékben behozott az országba. A kereskedelmi többlet magyar pénznemben több mint 115 milliárd forint.
India a mezőgazdasági termeléshez hektáronként mindössze 0,3 kg peszticidet használ fel. (Ez egyébként nagyjából az iráni és orosz felhasználási szinttel egyezik meg, ennél kevesebb vegyszert csak Afrikában visznek ki a földekre.) A magyar, lengyel vagy ukrán gazdák hektáronként 2,2-2,3 kg permetszerrel oldják meg a termelést, a franciák, spanyolok 3,6 kg-mal, míg a németek 4, a hollandok csaknem 8 kilogramm vegyi anyagot permeteznek ki egy idényben. India belső felhasználása tehát viszonylag csekély, viszont jól látja, mekkora igény van ezekre a termékekre a fejlett világban.
Kína megbicsaklott
Az előző szezon több nehézséget is okozott Indiának. 2021 júliusáig egyértelműen Kína dominálta a nemzetközi agrokémiai piacot, az indiai import fele is innen származott. A hatóanyagok behozott mennyisége 37%-kal nőtt, emiatt csökkent a belföldi iparág kapacitás-kihasználtsága és nőttek az üzemelési költségei. Azóta azonban Kína folyamatosan termelési és szállítási nehézségekkel küzd, ami India malmára hajtja a vizet.
Az USA és Európa egyre nagyobb érdeklődést mutat India iránt, ahol kevesebb a Coviddal kapcsolatos megszorítás, kevésbé aggódnak a munkavégzés vagy a vegyianyaggyártás körülményei miatt, ahonnan olcsón beszerezhetők a szükséges hatóanyagok. Kína még mindig megkerülhetetlen piaci szereplő, de a Coviddal szembeni zérótoleranciával többet árt a gazdaságának, mint a környezetvédelmi fordulattal. A Nyugat pedig továbbra is a költségek ökonómiájával méri az ökológiai lábnyomot.
