A vizelet újrahasznosításának vágya nem újkeletű, legintenzívebben a svédek kutatják, de a franciák is ott vannak a szeren. Most, hogy a műtrágyák ára felment, sőt, az elérhetőségük is kérdésessé vált, ismét reflektorfénybe kerültek a piszoárok.
Az ukrán háborúval kibontakozó műtrágyahiány és az emelkedő árak odavezettek, hogy ismét előtérbe kerültek olyan alternatívák a földeken hiányzó tápelemek pótlására, amelyeket korábban elvetettek. Ilyen az emberi vizelet is, ami tele van nitrogénnel, foszforral és káliummal. A vermonti Rich Earth Institute évek óta támogatja a vizelet-újrahasznosítást. A francia terepkísérletek azt mutatták, nincs szignifikáns különbség a híg vizelettel, a tömény vizelettel és a műtrágyával kezelt kaszálók szénahozamában. A svédek már sokkal előrébb járnak. Megoldották a vizelet pelletálását is, így gyakorlatilag bármilyen műtrágyaszóróval kijuttathatóvá vált.
Pelletált vizelet
Tudni kell, hogy a nitrogén ammónia formájában van jelen a vizeletben, ami nagyon illékony, ezért stabilabb kémiai formába kell kötni, illetve koncentrálni kell a folyadékot, hogy gazdaságos legyen a szállítása. Az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU) csapata a lúgos vizelet pH-ját savasabb irányba tolja, majd teljes egészében dehidratálja. Gyakorlatilag betonkeményre szárítják, majd porrá zúzzák, végül pelletálják, így a megszokott gépparkkal szórható ki a földekre. A svédek a szabadalmaztatott eljárásra céget is alapítottak Sanitation360 néven.
A kutatók szerint az emberek által világszerte termelt vizelet elegendő lenne arra, hogy az elfogyasztott élelmiszer háromnegyedéhez elegendő nitrogént, foszfort és káliumot biztosítson. Svédországban a műtrágyaigény negyede lenne kiváltható emberi vizelettel a kutatók számításai szerint.
Feldolgozás a keletkezés helyén
Egyelőre azonban még a vizelet begyűjtése is problémás, legegyszerűbben a piszoárokból valósítható meg. Fontos, hogy ne kelljen ezt nagy térfogatú anyagot messzire szállítani. Ezért a szabadalmaztatott vizeletlepárló rendszer helybe is telepíthető. A házi technológia egyszerű: könnyen beszerezhető anyagokat igényel, és néhány óra alatt összerakható. „Ezen felül csak áramra van szükség hozzá, mivel a szárításhoz ventilátorokat kell működtetni. Jelenleg a víz elpárologtatásához szükséges energiaigény csökkentésére összpontosítunk” – mondja Prithvi Simha, a projekt egyik kutatója. A házi vizeletlepárlóban keletkező poranyag összetétele 10% N, 1% P, 4% K.
A svédek szerint ez a technológia segít abban, hogy az ellátási láncok importfüggősége csökkenjen, ez egyben a szállítással járó ökológiai lábnyomot is mérsékli. Egy fenntarthatóbb, zárt újrahasznosító ciklus jönne létre az élelmiszertermelésben, és még a természetes vizekbe is kevesebb károsanyag jutna.
Ez a cikk is érdekelheti: Kevés műtrágyával is dupla bevételt csináltak a kereskedők.
