A vízjogilag öntözhető terület nagysága nemhogy nőtt, még csökkent is tavaly 4 ezer hektárral az országban. A ténylegesen megöntözött föld nagysága viszont nőtt. Sajnos messze nem olyan mértékben, ahogy az aszálykárok nőnek.
Nem tudni, mennyire játszik szerepet a vízjogi engedélyes terület csökkenésében a koronavírus, hiszen a lejárt licenszeket 2021. június végétől már nem kellett meghosszabbíttatni. Az idei év adminisztrációs túlterheltsége azonban tapintható: a hivatalok egy évi lemaradást kell hogy ledolgozzanak. Másrészt nem sok eredményét látni még azoknak a milliárdoknak, amiket az öntözésfejlesztésre szánt a kormányzat.
Extrém száraz év volt
Az Agrárközgazdasági Intézet friss öntözési jelentése szerint tavaly az országos évi csapadékösszeg 514 mm volt, 101 mm-rel kevesebb az előző évhez képest. Négy hónapban hullott az átlagosnál több eső. Legszárazabbnak a március, június, szeptember és október bizonyultak, ugyanis több mint 50 százalékkal maradtak el a havi csapadékösszegek a sokéves átlagtól. A júniusi időjárásra 1901 óta nem láttunk példát.
A kialakult helyzet hatására a belügyminiszter kihirdette a rendkívüli öntözési vízhasználatot (2021-ben július 1-től október 31-ig). Ekkor a termelők bejelentése alapján közvetlenül felszíni vízből legfeljebb egy hónapig, maximum 120 mm/hektár vízmennyiséggel öntözhetik a 100 hektár alatti területeket. Vízjogi engedély nélkül is lehet egy alkalommal, rendkívüli öntözést végezni, ami után nem kell vízkészletjárulékot fizetni sem. Ennek keretében 2021-ben 738,6 ezer m 3 (2,5-szer több, mint 2020-ban) vizet öntöztek ki a termelők.
Nagyobb területen sokkal több vízzel
A vízjogilag engedélyezett, öntözhető terület nagysága mindössze 174 210 hektár volt 2021-ben, 4 ezer hektárral még csökkent is 2020 óta. (Reméljük, csak átmeneti, adminisztrációs nehézségekről van szó.) A ténylegesen öntözött terület viszont 10 százalékkal 85 ezer hektárra nőtt. Az elfogyasztott víz mennyisége ennél is nagyobb mértékben, 35 százalékkal emelkedett (118,4 millió m3). A megöntözött terület 82,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 86,8 százaléka jutott. Hektáronként átlagosan 1400 köbméter vizet használtak a gazdálkodók, 23 százalékkal többet, mint 2020-ban.
Gyorsabb tempóra van szükség
Ha azonban megnézzük az alábbi ábrát, látjuk, hogy az öntözés terén egy helyben topog az ország. Az öntözött terület az engedélyes területek felét sem éri el, a megöntözött terület pedig a mezőgazdasági terület mindössze egytizedére tehető. A meghirdetettet programoknak, forrásoknak egyelőre nem sok foganatja van a termelésben. Sokkal gyorsabb bővülésre lenne szükség, mert aszálykár-enyhítéssel nem lakunk jól.
Az öntözött terület közel kilenctizedét 2021-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók és csupán 12 százalékát felszín alattival. Ez is azt mutatja, hogy sokkal több víztározóra, nagyobb csatornahálózatra lenne szükségünk. A legelterjedtebb kiadagolási mód a lineár öntözés (64,8 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést a megöntözött területek 16,3 százalékán, körforgósat pedig 14,9 százalékán használtak a termelők.
Lád még korábbi cikkeinket a témában:
