A kajszi védelme fagyok előtt és fagyok után

Július 20-án a kajszitanácskozás idei fő témája – okkal – a fagykárok elleni védekezés volt. Ennek nyilván ezernyi aspektusa van, az alany megválasztásától a virágzás idején át az aktív fagyvédelmi módszerekig. Most részletesebben a fagy érkezése előtti, alatti és utáni teendőkre térünk ki.

 

Változó trendek

Az EU-ban évente 700–800 ezer tonna körüli mennyiségben takarítanak be kajszit. Az Europêch’ jelentése szerint az unió négy vezető kajszitermelő tagországában (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország) a 2020. évi eredménnyel összehasonlítva várhatóan 20 százalékkal kevesebb, 344 ezer tonna kajszi terem 2021-ben. Így a termés 40 százalékkal lehet kevesebb a 2015–2019. átlagánál, ami egyben az elmúlt 30 év legrosszabb terméseredménye – írta jelentésében az AKI júliusban. Ekkor fogadta a termelőket a tordasi Növényfajta-kísérleti Állomás is az éves kajszitanácskozásra. A 350 barackfajtát tesztelő Nébih-állomáson a termés 90 százaléka elfagyott idén. A probléma az, hogy az ellenállónak bizonyuló genetikák nem a legszebb, legtetszetősebb, friss fogyasztásra legjobban értékesíthető termést adják. A tanácskozáson arra helyezték a fókuszt, hogy ültetvényeinket hogyan készítsük fel a fagyokra, illetve a fagy elmúltával hogyan mérsékeljük a károkat. Ehhez Peter Hilsendegen, az oppenheimi Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Központ igazgatója adott jó tanácsokat. Az eseményen koronaalakító metszési bemutatót is tartott Szentpéteri Tamás, a Fruttamas Kft. szaktanácsadója az állomás kétéves, karcsú orsóra kialakítandó ültetvényén.

 

fagy és kajszi
Az egyiken sok van, a másikon semmi, de nem csak a fajta tehet róla (fotók: Gönczi Krisztina)

 

Hazánkban kajszitermesztés megközelítőleg 5 628 hektáron folyik, és 10–35 ezer tonna között változik a termés mennyisége. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol közel 1 400 hektár ültetvény található. Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. Általánosságban a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra. Újabban divatosak lettek a teljesen piros színnel érő (körpiros), sőt húsukban is piros fajták. Ezek jellemzően még nem önbeporzók – tudtuk meg Palesits Zsolttól, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnökétől. Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a készülő Gyümölcsfa-regiszter jó kiindulópon tot ad majd az egyes termőhelyekre legalkalmasabb fajták kiválasztásához. Az alanyhasználatban jellemző trend, hogy a gyengébb növekedésűeket keresi a piac, a telepített sorok pedig egyre inkább sövényszerűek. A karcsú orsóra alakított koronával ugyan 20–25 kilónál nem terem több egy fán (nem is ajánlott erre törekedni), így egy hektáron semmivel sem lesz több termésünk, mint egy hagyományos koronaformával, de a mai munkaerőhelyzetben ennek későbbi ápolása és szedése jóval egyszerűbb, mint a hagyományos koronáké, ezért rohamosan terjed.

 

Már a telepítésnél gondoljunk a fagyra

Az állomáson a wavit alanyra oltott barackok váltak be a leginkább. Ezek már másodéves korukban teljes virágzásban voltak, ha a fagy nem szól közbe, már termettek volna a vékonyka fák. Az ilyen alanyú gyümölcsfák növekedési erélye kb. 60–65%-kal kisebb, mint a vadkajszi vagy vadőszibarack alanyra szaporítottaké. A tavaszi kihajtás később következik be, így az oltványok fagyérzékenysége csökken. Az alany kiváló stressztűrő képességgel rendelkezik, jól alkalmazkodik mind a száraz, mind a kötöttebb, agyagosabb talajokhoz, és sarjképzésre nem hajlamos, így a fitoplazmás betegségek is kevésbé terjednek benne. Az állomáson azt tervezik, hogy legfeljebb 5 méteres magasságig engedik nőni a fákat, mivel így a felső ágak nagyobb biztonságban lesznek a kisugárzó faggyal szemben. Peter Hilsendegen a szakmabeliek megdöbbenésére azt javasolta, hogy északi lejtőkre telepítsük a sárgabarackot; ennek okaként a virágzás késleltetését nevezte meg. A fajták közül szintén a későbbi virágzásúak kiválasztására célszerű törekedni. Minél előrehaladottabb ugyanis a fejlődésben a barack, annál érzékenyebb a hideghatásra. Míg fehérbimbós állapotban mínusz 4,4 fokot is elvisel (10 százalékos fagykárral), addig a terméskezdemények csak mínusz 2,2 fokig mutatják ugyanezt a toleranciát, mínusz 4,4 foknál pedig 90 százalékban elfagynak. Az északi kitettség csak egy tényező, amivel a fejlődést késleltethetjük. Fontos, hogy a lejtőn lecsorgó hideg levegő útját semmilyen természeti gáttal (plató, sövény) ne akasszuk meg, mert akkor az adott ponton magasra halmozódik a hideg levegő.

 

karcsú orsó kajszi
A karcsú orsóra alakítás leginkább munkaszervezési szempontból előnyös, a törzsmagasság viszont fagyvédelmi szempontból is lényeges

 

Így készüljünk a fagy érkezésére

Nagyon fontos, hogy fagykárok elleni védekezés a fák kondicionálásával már ősszel elkezdődik. Lombtrágyákkal kell segítenünk a barackfák feltöltődését káliummal és kalciummal, a sejtek magas sótartalma ugyanis emeli a fagyási pontot. Kálium- és kalcium-nitrát kiadásának még az előrejelzett fagy érkezése előtt 5 órával is van értelme 5 kg/ha-os dózisban – jelentette ki a német szakember. 2–4 nappal a fagy jelzett érkezése előtt pedig „mélyebbre altathatjuk” a fákat a prohexadion-tartalmú Kudos/Regalis kombinációval, 0,75 kg/ha dózisban kiadva (amennyiben van levélfelület hozzá). Ezenkívül a bóros lombtrágyákat ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Peter Hilsendegen. Ezzel a mikroelemmel a termés kötődését tudjuk segíteni. A legtöbb kultúrában virágzáskor adjuk ki, csakhogy a kajszinak virágzás idején még nincs érdemi levélfelülete, ezért a következő évi termést őszi bóros lombtrágyákkal lehet bebiztosítani. Akár 3-5 kezelés sem túlzás az ősz folyamán, egyre emelve a hatóanyag koncentrációját a permetlében.

A fagy előtt igyekezzünk nedvesre, de nem átázottra tölteni a talaj pórusait, a víz ugyanis kiváló hőpuffer: a nappali meleget fokozatosan engedi vissza a légkörbe, és ezzel is védi a fákat. Ne feledjük, ehhez jó kapillárisrendszerű, jó szerkezetű talajra van szükség. Ugyanilyen fontos, hogy a földfelszínt télen hagyjuk feketén, hogy befogadhassa a nappali fényt és hőt, azaz nem ajánlott sem magas füvet, sem takarónövényzetet vagy mulcsot hagyni rajta. A fű borította sorközöket nyírjuk rövidre a tél előtt! Önmagában ez a két tényező (hőelnyelés és hőtartás biztosítása) másfél fokot emel a fák környezetének hőmérsékletén – demonstrálta a szakember egy hőkamerás felvétellel az elmondottakat. A károk 70–80 százalékát a talajból kisugárzó hideg okozza és nem a széllel szállított fagy, ezért télen különösen fontos a talaj melegedésének segítése. Tavasszal viszont a talaj takarásával kell késleltetnünk a felmelegedését és a korai virágzást. Peter Hilsendegen hozzátette: a fa törzsének fehérre meszelése a közhiedelemmel ellentétben nem tolja ki a virágzási időt, a kártevők (fülbemászók, hangyák stb.) ellen pedig van hatásosabb megoldás is, a Rampastop nevű enyves öv, május elejéig felkenve.

 

kajszibarackos összel
Addig van lehetőségünk erősíteni a fát, amíg hullani nem kezdenek a levelek

 

Aktív védekezés a fagy idején

Korona alatti és feletti fagyvédelmi öntözésekkel 4-6 fokot is emelni tudunk a lokális hőmérsékleten, igaz, hektáronként 25 köbméternél is több vizet igényelhet a beavatkozás, amit mindaddig folytatni kell, amíg a fagy fennáll. A legkevesebb vizet és költséget a karcsú fasorok felső öntözése emészti fel, ez akár 12 köbméterből is „megúszható” hektáronként. A nedves közeg miatt az öntözés után rezes kezelésre lehet szükség a Pseudomas-fertőzés megelőzése érdekében.

A fagyvédelmi öntözéshez képest a tűzgyújtás (paraffingyertyák égetése) és a légkeverés csak kisebb mértékű hőkompenzálásra képes jóval nagyobb energia- és pénzbefektetéssel, pár hektárnál nagyobb területen nem is kivitelezhetők. A fűtött levegő légkeveréssel való bejuttatása a sorokba viszont már felér a fagyvédelmi öntözés hatékonyságával akár kisugárzó, akár szállított hideg levegőről van szó, de a költségeit tekintve még mindig magasabb igényű, mint az öntözéses megoldás. 3–7 hektárig azonban kivitelezhető, hogy folyamatosan életben tartsuk a tüzet, és állandóan mozgásban legyünk a ventilátorral. E méret felett már kétséges a megvalósíthatósága. Ha a mínuszok 8 km/h-nál nagyobb széllel érkeznek, akkor azzal szemben már szinte semmi nem védi meg a fákat. Németországban olyan extrémnek tűnő megoldásokat is bevetnek, mint a koronák fedése egy „fóliasapkával”, illetve fóliaalagútba helyezése. Ezek nyilván védik az ültetvényt a környezeti hatásokkal szemben, legyen ez tűző nap vagy fagy, sőt, ha földig érő hálóval egészítjük ki, még madarak és a rovarok ellen is véd, ám komoly hátrányai vannak. Egy fóliaalagút létesítése négyszer költségesebb, mint egy egyszerű jéghálóé, munkaigényesebb a kezelése, plusz egyes kajszifajták kifejezetten rosszul színeződnek alatta.

 

kajszi
Fagyvédelmi gyertyák lobognak a Fruttamas ültetvényében 2019 tavaszán (forrás: Fruttamas Kft.)

 

Gyógymódok fagy után

A fagy olyan stresszfaktor, amit egy egészséges, tápelemekkel jól feltöltött fa sokkal jobban visel, mint például a sharkavírussal fertőzött társai. Ám a stressz mindenképpen bekövetkezik, ennek hatásait a legegészségesebb fákban is tompítani kell. A stresszre adott válaszként a szövetekben ilyenkor felhalmozódó etilén gyorsítja a növény „öregedését”, lassítja életfolyamatait. A Bioforge egy etiléntermelést blokkoló készítmény, ami fokozza a gyökérnövekedést és az anyagcsere-intenzitást. Közvetlenül növényi hormonok adagolásával is beavatkozhatunk a barack élettani folyamataiba. A gibberellinek az etilénnel ellentétes hatást fejtenek ki: serkentik a növekedést. Stresszhelyzetek után minden növény hálás érte, ha az építő-regeneráló anyagcsere-folyamatokhoz készen kap olyan „kockákat”, amelyeket egyébként neki kellene megépítenie. Ilyenek az aminosavak, amelyek segítségével gyorsabban megépülhetnek a szükséges fehérjék, enzimek, könnyebben magához tér a károsodott barackfa. Nyilván ezeknek a készítményeknek akkor van hatásuk, ha a fagy már érdemi lombbal bíró ültetvényt ért (virágzás legvége, termésképződés), hiszen lombkezelésekről van szó. Ilyenkor a legfontosabb is alkalmazni ezeket, hiszen a fagy szempontjából ez a legérzékenyebb fenofázis. A gyümölcsök minőségét ezután már leginkább a méretük határozza meg. Teljes virágzás után 20-30 nappal – különösen a túlkötésre hajlamos fajtákon – termésritkítást érdemes végezni ammónium-tioszulfáttal, amit 10 nap múlva ismételni ajánlott. Ágrázó bottal mechanikai ritkításra is sor kerülhet.

 

Gönczi Krisztina

agrár alany aminosav ammónium-tioszulfát bor fagy fagyellenállóság fagykár fagypont fagyvédelem fajta gibberellin gyertya hormon kálcium kálium készítmény kezelés koronaforma légkeverés lombtrágya metszés mezőgazdaság módszer öntözés permetezés prohexadion telepítés tűz