A magyar kertészet számára az orosz-ukrán háború nemcsak a költségek elszállását, de rendkívüli piaci lehetőséget is jelent. Ez az előny azonban időleges, most kell a lehető legjobban kihasználni – hangzott el DélKerTÉSZ által rendezett budapesti sajtóbeszélgetésen, június közepén.
Egyszeri lehetőség
A szállítási és energiaköltségek elszállása miatt átmeneti versenyelőnybe került a magyar termelés mind a földgázra alapozó nyugat-európai hajtatással, mind a messzebbről, például Marokkóból érkező árukkal szemben – mondta el a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor. Már a Covid is nem várt piaci keresletet és árakat hozott a kertészeti ágazat számára, most pedig a konkurencia szűkülése és a termálvízre alapozott hazai termelés előnyeit aknázhatjuk ki, akár a külpiacokon is. Az értékesítési csatornák diverzifikálására annál is inkább szükség van, mert nem lehet tudni, hogy a válság hatására milyen gyorsan apad a vásárlóerő a magyar háztartásokban – válaszolt a MezőHír kérdésére a szövetkezet vezetője. Készülnünk kell arra is, hogy a háború elmúltával nemcsak nyugatról és délről, de keletről, Ukrajna felől is fokozódhat a konkurencia nyomása, továbbá az agrárolló kedvezőtlenül alakulhat: a termelés egy idő után nem fogja tudni áthárítani a fogyasztókra a növekvő inputárakat.
Állandó trendek
Nagypéter Sándor rávilágított arra is, hogy a válság ellenére vannak előre látható, a tervekbe beilleszthető trendek, amikhez alkalmazkodni kell. Folyamatosan és stabilan itt van velünk a klímaváltozás, amire védett, üvegházi termeléssel, a szabadföldön öntözéssel és megfelelő fajtákkal reagálhatunk. A hirtelen berobbanó kánikula a szakaszosan vetett növények, lásd zöldborsó, érési idejét lerövidíti. Betakarításkor a löketszerű terhelésre termelői és feldolgozói oldalon is a kapacitások túlméretezésével lehet reagálni – erre a gyárak jelenleg jóval lassabban képesek felkészülni.
Egyébként a zöldborsónak, zöldbabnak és csemegekukoricának nagy jövőt jósolt a szakember, mivel Európa lakossága évről évre „vegánabb”: csökken a húsfogyasztás, ezzel párhuzamosan nő a fehérjedús növények iránti igény. E konzervipari termékek az utóbbi években nagyon megszenvedik a gabonaárak elszabadulását, de a trend világos: ezek a kiskultúrák hamarosan „aranybányák” lesznek. A DélKerTÉSZ ezért szorgalmazza termelői körében a konzervipari termékek előállítását. (A konzervgyárak most a szövetkezet forgalmának nagyjából egynyolcadát adják.)
Hosszabb távon is számítani lehet az energiahordozók magas árára, mivel ezeket nemcsak a mostani válságok lökték magasba, de az alternatív energiaforrásokra való átállási kényszer is ezt támogatja. A háború csak az átállás tempóját gyorsítja, egyben kifizetődőbbé tesz minden olyan rendszert, amely nem a fosszilis energiahordozókra épül. A szolárpanelek gyorsabban megtérülnek, de a termálkutak fúrása is más elbírálás alá esik, még Hollandiában is – mutatott rá az egyik veszélyforrásra a szövetkezet elnöke. Magyarországon ezek a kutak 2027 végéig mentesülnek a visszasajtolási kötelezettség alól, ami nagy anyagi könnyebbséget jelent. Megjegyzendő, hogy a kőolaj drágulásával a lebomló műanyagok is relatíve olcsóbbá váltak, ami szintén közelebb viszi az EU-t a klímasemlegességi célok eléréséhez. Trendnek tekinthető a hadra fogható munkáskéz hiánya is, ami különösen a termelést sújtja. Ezen a téren hazánk a távol-keleti munkaerő beáramlását igyekszik támogatni, így a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indiából is érkeznek emberek, őket egyre jobban meg is kell fizetni ahhoz, hogy ne álljanak tovább.
Kihasználni az idei évet
Mindent egybevetve pillanatnyilag versenyelőnyben vagyunk mind a belpiacon, mind a szomszédos országokban, amit addig kell kihasználnunk, amíg a konjunktúra tart. Ehhez jó alapot adnak a megvalósulás fázisába lépett beruházási pályázatok. Tavaly a TÉSZ-ek 70 százalékos támogatásintenzitású kiíráson indulhattak a forrásokért, a szentesi szövetkezet ennek keretében épít most 2,7 milliárd forintból egy több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokot. A beruházás 2022 végére készülhet el, eredményeként 6 ezer négyzetméterrel nő a hűtőkapacitás, 1800 négyzetméterrel és 16 rámpával a komissiózó rész, és 1400 négyzetméterrel a csomagolócsarnok. Már most is a termékek több mint fele csomagoltan hagyja el a szövetkezetet, a kiskereskedelmi láncok igényeit 55-féle csomagolási móddal elégítik ki. A homogén áruminőséget pedig komplex termesztési rendszerekkel, szaktanácsadókkal, rögzített fajtaszortimenttel garantálja a szövetkezet. Az áruházak egyébként a DélKerTÉSZ 13 milliárdos árbevételének több mint felét adták 2021-ben.
„Friss piaci termékekből idén közel 28 ezer tonnára szerződtek a szentesi termelők, ez közel 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Néhány éven belül a 31 ezer tonna éves zöldségforgalom is megvalósul” – számol a szövetkezeti elnök. 2021-ben a DélKerTÉSZ exportárbevétele 1,1 milliárdról 2,3 milliárdra nőtt, és csaknem a teljes forgalom negyedét adta, idén pedig ezt is messze túlszárnyalják, hiszen már májusra elérték az 1,3 milliárdot. Paprikát idén 108 hektáron, paradicsomot 34 hektáron termesztenek, 92 százalékban üvegházakban. A termőterület mindkét kultúrában nőtt. A várható árbevétel idén már 17 milliárd forint – sorolta Nagypéter Sándor. Örömmel jelentette be azt is, hogy a jól ismert szentesi fehér, hegyes és kápia paprika kínálata mellé idén felsorakozott a hideghajtatásból származó pritaminpaprika és a kaliforniai paprika is. Ezzel egy újabb lépést tettek afelé, hogy ezekből is visszaszorítsák az importhányadot a hazai boltokban, ahogy az a koktélparadicsomok terén is bekövetkezett.
Mivel a paprika piacán a DélKerTÉSZ meghatározó piaci szereplő hazánkban, ezt ígéretnek is vehetjük.
