Szeptembertől könnyebb az ázsiaiak foglalkoztatása

A nyáron megjelent egy jogszabály – a 407/2021. (VII.8.) kormányrendelet –, amelyik a veszélyhelyzet idejére a minősített foglalkoztatók számára lehetővé teszi, hogy megfelelő végzettségű, EU-n kívüli állampolgárokat foglalkoztassanak. A munkavállaló tartózkodási engedélye két évre szól, és munkaerő-kölcsönzőn keresztül is érkezhet az országba.

 

indiai fejőmunkások
Indiai fejőmunkások a Multiton Kft. telepén (fotó: Sárközi Tamás, Multiton Kft.)

 

A minősített foglalkoztató csak stabil gazdasági hátterű vállalkozás lehet, amelyik 50 millió forint vagyoni biztosítékot is fizet arra az esetre, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggésben adó-, munkaügyi, munkavédelmi vagy egyéb bírság keletkezne, esetleg a dolgozó részére kellene valamilyen okból kártérítést fizetni. A jogszabály szeptemberben lépett hatályba, a novekedes.hu ennek apropóján Jáhny Ákost, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Get Work Trend Kft. vezetőjét kérdezte az eddigi tapasztalatokról.

 

A helyzet idővel csak rosszabb lesz

A munkaerőkölcsönző úgy látja, hogy nagyon súlyos a hazai munkaerőpiaci helyzet: „Ha 2022 végéig megszűnnek az ellátásilánc-problémák, és a Daimler úgy dönt, hogy elindítja az új üzemét, ha a BMW csakugyan idehozza az elektromosautó gyártást, és elindul 1-2 állami nagyberuházás, akkor a hiány gyorsan felugrik kétszázezer főre.” Bár az említett projektek látszólag nem érintik a mezőgazdaságot, valójában attól szívják el a munkaerőt. A nagy ipari körzetekben és a nyugati határok mentén már most sincs ember a telepekre.

Az EU-n kívülről sokáig nehezen lehetett munkaerőt toborozni, 2016-ban jött az első könnyítés – emlékezik Jáhny. Ekkortól Ukrajnából és Szerbiából már vízum nélkül is lehet jönni, és pár nap alatt megadják a jelentkezőknek a munkavállalási engedélyt. Ez bevált, nagyjából százezer ukrán élt is a lehetőséggel. (Lengyelországba 2020-ban is fél millió ukrán dolgozó érkezett.) Időközben az ukrán munkavállalók fluktuációja is megemelkedett, sokan csak tranzitállomásként tekintenek Magyarországra, mielőtt tovább állnának Nyugatra. Mint az ismert, hazánk több tehenészetében is indiai fejőmunkásokat alkalmaznak, de eddig féléves procedúra volt az alkalmazásukhoz szükséges bürokratikus akadályok leküzdése. Ezért a kormány tovább könnyítette az unión kívülről érkezők munkavállalását.

 

A mongolok nagyon beváltak

Jáhny Ákos a munkaerő-kölcsönző cégekkel szembeni elvárásokról beszélt, eszerint ezeknek minimum 500 alkalmazottal kell rendelkezniük, aminek nagyjából 20 cég felel meg, és nekik is le kell tenniük az 50 millió forint biztosítékot. A szakember kiemeli, hogy a munkavállaló megítélésében a kulturális különbségeket is vizsgálják, hiszen mindkét félnek – munkaadónak és munkavállalónak is – fel kell készülnie arra, hogy étkezésben, öltözködésben, esetleg vallásban nagyok lehetnek az eltérések. A Get Work legígéretesebbnek Mongólia, Vietnam, Fülöp-Szigetek és Indonézia munkaerőpiacát érzi. „Eddig a mongolokkal van tapasztalatunk, … logisztikai feladatokra tökéletesek, a húsiparban is megállják a helyüket, sokan hozzák otthonról a tapasztalatokat” – mondja Jáhny. Emellett európai országként Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró is szóba jöhet.

A tartózkodási engedélyt két évre kapja meg a munkavállaló. A cég jelenleg nettó 200 és 300 ezer forint közötti fizetésekért toboroz szakképzettséget nem igénylő munkakörökbe, ehhez jön hozzá az ingyen szállás, étkezés és egyéb béren kívüli juttatások. A szállásokat és a beilleszkedést segítő programokat és az ügyintézésekhez a tolmácsot is a Get Work biztosítja. A szakember arról is beszélt, hogy hosszú távon egyszerűbb lenne a magyar romák integrációját megvalósítani, mint Ázsiából munkaerőt hozni.

 

Lásd még a témában: Fán marad a pénz: 50-100 milliárdos kár a munkaerőhiány.

 

agrár ázsiai munkás EU fizetés foglalkoztatás harmadik ország mezőgazdaság munkaerő munkaerő-kölcsönző munkaerőhiány tartózkodási engedély unió