Az OTP legutóbbi Termőföld Értéktérképe kiemeli: tavaly 36%-kal több tranzakció keretében 22%-kal nagyobb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2020-ban. A földforgalmi adatok szerint az erdőben és a szántóban látnak nagy jövőt a tulajdonosaik, a gyümölcsben nem.
Sok kis földterület cserélt gazdát
A termőföldpiac tavaly látványosan bővült. A megelőző évi 37,3 ezerről 50,6 ezerre, közel 36%-kal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában csökkent 4%-kal. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye adja, ahol több mint megkétszereződött az adásvételek száma. Hozzátesszük: ez azt is jelenti, hogy itt dobják be a legtöbben a törölközőt. Az élénk eladási kedv kisebb átlagos földterületekkel valósult meg, mint 2020-ban. Ebben az is közre játszhat, hogy életbe lépett az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás, ami várhatóan ebben az évben fog kiteljesedni. A legnagyobb területet, mintegy 5,7 ezer hektárt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették 2021-ben.
Szabadultak a gyümölcsösöktől
Csak a szántó művelési ágat vizsgálva 17%-kal nőtt tavaly a forgalom, nagyjából 32,6 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete. Az erdő- és gyepterületekből 27-30%-kal több került meghirdetésre, a szőlőkből a 40%-ot is meghaladja az eladott terültet bővülése, kert-gyümölcs kategóriában pedig 71%-kal(!) több földet kínáltak eladásra. És bár ebben a kategóriában is történt áremelkedés, itt volt a legkisebb a mértéke, mindössze 4-5%. Az éves infláció 5,1% volt, azaz a tulajdonosok akár „áron alul” is hajlandóak voltak szabadulni a gyümölcsösöktől. Ezzel szemben a szintén élénk forgalmú erdők 12%-kal drágultak, a szántók pedig 7%-kal. (Lásd még: Ütésálló az agrárium, de nem ennyire: romlott a hangulat.)
A földben még bízni lehet
Az árak emelkedése összességében nem állt meg, amit a bank elemzői szerint az alábbiak magyaráznak:
- a növénytermesztés átlagosnál magasabb jövedelmezősége,
- a területalapú támogatások nagysága,
- a termőföld legalább öt éves haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentessége,
- a sokéves átlagot meghaladó termény árak,
- viszonylag kedvező kamatkörnyezet, stabil forráskínálat a termőföld vásárlásához és a bankok változatlanul magas agrár-aktivitása.
Továbbá maga a Covid is támogatólag hatott a termőföldárakra, mivel az agrárium erősödött a járvány idején. Az inflációs környezet szintén kedvez az értékállónak gondolt termőföldbe való befektetésnek. Az elemzők szerint hosszabb távon a generációváltás is élénkíti a földforgalmat.
Hajdú-Bihar nem drágul tovább
Alább az összes termőföldre vonatkozó átlagárat látjuk. A legdrágább kategóriát jelző sötét foltok egyrészt a jó talajminőségű területeket (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) jelölik, másrészt a nagyobb városok közelsége, illetve a Balaton-felvidéki lokáció jelent egyértelmű árfelhajtó tényezőt. Az országos 1,787 millió forintos átlagos hektárárat legjobban a Kiskunfélegyházi járás közelíti meg.
A szántóterületek esetében a legdrágább most is Hajdú-Bihar megye volt, 2,61 millió forintos átlagárral, a lista végére pedig Heves került 1,28 millió forint hektáronkénti szántóárral. A drágulás mértéke Nógrádban volt a legmagasabb, 28%-os. Hajdú-Biharban már nem tudtak többet elkérni egy hektár szántóért, mint 2020-ban.
Összeállította: Gönczi Krisztina
