Nőtt a magyar termelékenység az agráriumban, de messze még az uniós átlag – összegez elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Arra is rámutat: hiába vagyunk önellátók az élelmiszer-előállításban, ha a termeléshez szükséges inputok jó része importból származik.
A vg.hu oldalán olvasható összegzés szerint a járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági krízis felértékelte a mezőgazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Az esetleges élelmiszerhiány kialakulásának kockázata ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára, valamint a termelékenység javítására.
Nagy a lemaradásunk
Az elemzett időszakban (2010-2020) a mezőgazdaság folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke 95,7 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az ágazat gazdasági növekedéshez való hozzájárulása meglehetősen alacsony(-0,9 és +0,6 százalékpont közötti) volt. Az ágazat munkaerő-termelékenysége megduplázódott, de még így is csak az EU27 átlagának 60 százalékát érte el 2020-ban. A termelékenység növekedése mögött a birtokkoncentráció, a támogatások és a kedvező mezőgazdasági hitellehetőségeknek köszönhető technológiai fejlesztések, továbbá az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése álltak.
A támogatás nem ösztönöz
A gazdálkodók jövedelmének biztos forrásául szolgáló uniós és nemzeti támogatások nagyságrendje 2010-ről 2020-ra másfélszeresére emelkedett, a támogatások közül a legjelentősebb arányt képviselő egységes területalapú támogatás azonban önmagában nem segíti a kibocsátás ösztönzését, mert nem követel meg semmilyen fejlesztési tevékenységet a gazdáktól. A 2021-2027. évekre kialakított közös agrárpolitika már biztosítja a mezőgazdasági termelők számára, hogy szélesebb körben alkalmazhassák a precíziós gazdálkodási technológiákat, így kevesebb erőforrás felhasználásával többet termelhessenek.
Búzáért akarunk traktort venni
A mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege 2015 és 2020 között 816 és 991 milliárd forint közötti pozitív egyenleget mutatott. Az elemzés feltárta, hogy az exportban lényegesen alacsonyabb volt a feldolgozottság aránya, mint az importban. Miközben Magyarország az alapvető élelmiszerek termelésében önellátó, addig a gépek, műtrágya, valamint növényvédőszerek esetében a hazai önellátottság alacsony, ami sérülékennyé teszi az ágazatot a kibocsátás növelése tekintetében.
Hozzátesszük: mindez arra is rávilágít, hogy a gyenge forint többet árt, mint használ a magyar agráriumnak. Búzából nehéz a traktor drágulását finanszírozni. Export-import szerkezetünkről itt olvashat többet: Lengyel kukorica, román napraforgó? Változik az agrárimportunk.
Összeállította: Gönczi Krisztina
