Kukoricahozam-növelés 2,5 t/h-ral bármely területen

Írta: Barna Ferenc - 2022 június 21.

Szakértők szerint akár két és fél tonnával is növelni lehetne a hektáronkénti kukoricahozamot, és mindezt termőterülettől függetlenül. A K&H Agrár Klubon a szakemberek elmondták, ehhez csak pár dologra kell odafigyelni: alaposan ismerni kell a föld és az időjárás adottságait; kizárólag az ezekhez megfelelő fajtát és talajjavítószereket érdemes alkalmazni.

A kukorica 2022. május végén az Alföldön
Lemaradásban vagyunk a nyugat-európai országokhoz képest kukoricaterméshozam tárgyában (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Az utóbbi két évtizedben jelentősen javult a kukoricatermesztés hatékonysága hazánkban

Azonban még így is számottevő lemaradásban vagyunk a nyugat-európai országokhoz képest. A német terméshozamnak a magyar gazdák mintegy kétharmadát takaríthatják be. Ennél is szemléletesebb, hogy a világon valaha elért legnagyobb hektáronkénti termés 38,5 tonna volt, miközben itthon 18,5 tonnát mértek a Kukorica Termésversenyen. A sokéves hazai átlag pedig valamivel 7 tonna alatt van.

„A hátrány ledolgozására az olyan precíziós technológiák kínálnak megoldást, amelyekkel ésszerűbb műtrágyahasználat mellett is növelhetjük a termést. Ám másképpen, jóformán beruházás nélkül is javíthatjuk a hatékonyságot! Ha termőterületünk adottságainak pontosan megfelelő fajtát és talajjavító szereket alkalmazunk, jelentős hozamnövekedést érhetünk el kukoricatermelésben. Vagyis az innovációnak nemcsak a költséges eszközökben kell megjelennie, hanem a termesztés teljes folyamatát végig kell kísérnie” – fejtette ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H Agrár Klubon.

A fajtaválasztás a kulcs

„Ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassuk ki termőterületünkből, talajanalitikai mérések és légi felvételek elemzésével minél többet meg kell tudnunk róla. Pontosan ismernünk kell, hogy az egyes tápanyagok mekkora mennyiségben állnak rendelkezésre, milyen mélyen van a talajvíz és mekkora a föld vízmegtartóképessége, hogy célirányosabban alkalmazzuk a talajjavító szereket. Így ugyanis hektáronként egy tonnával növelhetjük a kukoricahozamot a magyarországi területek nagy részén” – magyarázta Prof. Dr. Nagy János okleves agrármérnök, a Debreceni Egyetem professzora és az MTA doktora.

Ennél is tovább megy Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke, aki szerint a legfőbb termésalakító tényező a lehullott csapadék, amelynek meghatározó szerepét csak öntözéssel és hozzá társított megfelelő tápanyag visszajuttatásával lehet.

„Ha tudjuk, hogy mekkora volt adott területen a legnagyobb termés, és azt is, hogy azt melyik hibriddel értük el, kiválaszthatjuk azt a fajtát, amelyik minden egyéb befektetés nélkül többet terem. Az így jelentkező többlethozam a kísérleti adatok és tapasztalatok szerint elérheti a 2,5-3 tonnát hektáronként, még szerényebb adottságú termőhelyeken és években is. Ideális körülmények között a különbség ennél is nagyobb lehet. A további termésnöveléshez az adott termőhely korlátozó tényezőit kell feltárni, és megszüntetni. A hibridek tőszámreakciójában jelentős a különbség, amit ha nem ismerünk, nem lehet kihasználni a változtatott sűrűségű vetés által ígért előnyöket” – mondta Dr. Szieberth Dénes.

A sortávolság változtatásával kapcsolatos kérdésre kitérve még hozzátette: szokásos hazai termésszinten a talajjavításban és a technológia egyéb elemeinek optimalizálásában nagyobb a lehetőség, mint a sortávolság egyébként költséges beruházást igénylő átállításával.

Forrás: K&H/Sajtóközlemény